Századok – 1965
Közlemények - Ladányi Andor: A Tanácsköztársaság felsőoktatási politikájának kérdésihez 152
168 LADÁNYI ANDOK, A népbiztosság meg akarta oldani a tankönyv-problémát, igen sok egyetemi tankönyv elkészítésére adott megbízást. Erre vonatkozólag az egyes professzorok részéről is történtek kezdeményezések. (így pl. a nyelvészeti s irodalomtörténeti kutatók szövetségének munkatervében több egyetemi tankönyv megírása, ill. újrakiadása is szerepelt .) Nem feledkezett meg a Tanácsköztársaság a könyvtári viszonyok javításáról sem. A népbiztosság elrendelte, hogy az Egyetemi Könyvtár tankönyvanyagát egészítse ki, olvasótermi katalógusát nyomassa ki.12 0 Jellemző a népbiztosság szinte mindenre kiterjedő gondoskodására az a május 15-i rendelkezés, amely az Egyetemi Könyvtár „használhatóságának fokozása, különösen pedig a használni kívánt könyvekre való hosszas várakozás megszüntetése céljából" előírta, hogy az egyetemi épületekben gyűjtőszekrényeket kellelhelyezni, amelyekbe a hallgatók kérőlapjaikat bedobják. A délelőtt 11 óráig igényelt könyvek délután 2-től, az este 6-ig igényelt könyvek másnap délelőtt 11-től olvashatók, ill. kölcsönözhetők.121 Az Egyetemi Könyvtár reformjára vonatkozólag a könyvtár munkatársai tervezetet dolgoztak ki.12 2 A népbiztosság matematikai könyvtárt állított fel.12 3 A gyakorlati oktatás fejlesztése érdekében a népbiztosság az asszisztencia számának lényeges emelésére törekedett. Alapos előkészítés után július 12-én megállapították a budapesti bölcsészkar létszámkeretét. Míg a karon 1917—18-ban mindössze 27 adjunktus ós tanársegéd volt (mind a természettudományi tanszékeken), addig a népbiztosság 57 asszisztensi, 4-7 gyakornoki állást és 63 „növendéki dolgozóhelyet" biztosított a kar számára.12 4 ( így pl. a kémiai tanszékekre 17 asszisztensi, 13 gyakornoki ós 11 növendéki, a fizikai tanszékekre 10 asszisztensi, 7 gyakornoki és 14 növendéki állást, ill. dolgozóhelyet biztosított, a humán tanszékek is kaptak 6 asszisztensi és 9 gyakornoki állást, valamint 15 növendéki dolgozóhelyet stb.) A népbiztosság kb. 80 oktató kinevezését a Tanácsköztársaság utolsó napján el is készítette, e kinevezések elküldésére azonban már nem kerülhetett sor.125 Szervezeti reformok, intézkedések A felsőoktatási reform eredményes végrehajtása szükségessé tette az elavult egyetemi szervezet megváltoztatását. Április olején a népbiztosság a budapesti tudományegyetem élére Dienes Pál személyében politikai megbízottat nevezett ki, mellette 6 tagú bizottsággal. (Ennek bölcsészkari tagjai Веке, Révész és Schmidt voltak.)126 Majd ezt követően április 24-én a népbiztosság rendeletet adott ki „a budapesti tudományegyetem ideiglenes szervezetéről és ügyviteléről". E rendelet szerint: „1. §. Az egyetem élén a népbiztos által kinevezett Rektor áll. 2. §. A karok ólén a népbiztos által kinevezett dékánok állanak. A dékánok mellé kari bizottságot szervezek . . . 3. §. A tanszéki segédszemélyzetet ... a tanár javaslatára illetve meghallgatása mellett magam nevezem ki . . . 4. §. Az ügyek intézésének irányelve az, hogy a meglevő rendelkezések alapján a tömeges, kisebb jelentőségű ügyeket a dékán maga, a fontosabb és elvi jelentőségű ügyeket pedig a kari bizottsággal együttesen intézi el . . . a dékáni hivatalok ügykezelését a szükséges nyilvántartás és ellenőrzés szempontjainak figyelembevételével — különösen a kari hallgatósággal való érintkezés terén — a legmesszebbmenő módon egyszerűsítsék és abból minden bürokratikus formaságot ós sallangot küszöböljenek ki . . . 8. §. A karok felterjesztéseiket közvetlenül hozzám intézik, valamint rendeleteimet is közvetlenül kapják meg. A Rektornak ezek szerint adminisztratív hatásköre nincs. Teendői a karok együttes képviselete, az avatás vezetése, az oklevelek aláírása ós a karközi bizottság jegyzőkönyvének felterjesztése . . . 9. §. A gazdasági hivatal jelenlegi ügykörében és összetételében megmarad. A questura ügykörét az egyes karok mellett felállítandó anyakönyvi hivatalok fogják ellátni."12 7 Pálvölgyi Endre: Az Egyetemi Könyvtár története 1635 — 1960. (A 325 éves Eötvös Loránd Tudományegyetem rövid története. Bpest. 1960. 60. 1.) 121 ELTE L. 1818/1918-19. Bk. O. L. VKM. 79264/1919. lí3 Ennek elnevezése „Matematikai Intézet" volt. Az Intézet nagy kézikönyvtárból, matematikai modellgyííjteményből és dolgozó helyiségből állt (0. L. VKM. 88225/1919). Az „intézet" elnevezés miatt egyes feldolgozások -tévesen — ezt kutatóintézetnek hitték. Веке Manó egyik későbbi beadványából is kiderül, hogy Kármán Tódor „a göttingeni mintájára" matematikai olvasóterem létesítésére gondolt és azt is valósította meg (ELTE L. 352/1919 — 20. Bk.). O. L. VKM. 158312/1919. VI. 1. "s Uo. 170538/1919. VI. 1. ELTE L. Az egyetemi politikai megbízott iratai 153/1919., 157/1919. >»' 0. L. VKM. 84643/1919. VI. 1.; A Magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. 96-98.1.
