Századok – 1965
Közlemények - Ladányi Andor: A Tanácsköztársaság felsőoktatási politikájának kérdésihez 152
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG FELSŐOKTATÁSI POLITIKÁJÁNAK KÉRDÉSEIHEZ 167 nézeteken alapuló intézkedésekkel) volt vitatható; nem helyeselhető a „házi" szakdolgozat eltörlése. A pedagógiai vizsga eltörlése nem lett volna baj, ha a kilátásba helyezett új vizsga anyagának megállapításáról idejében gondoskodás történt volna. A középiskolai tanítóképző főiskola 1919. június 11-i felterjesztésében a szakdolgozat visszaállítását javasolta (bár azt elismerte, hogy átmenetileg — a katona-diákok nagy száma miatt — ez az engedmény célszerű volt), javasolta egy tárgyból a zárthelyi dolgozat visszaállítását is (amelyen a jelölt előadó- és stíluskészségéről tesz tanúságot, a zárthelyi dolgozat tárgya lehet pl. „szaktárgya egy részletének methodikai feldolgozása, egy próbalecke elkészítése. A jelölt írja le az előadás vázlatát, indokolja meg annak didaktikai menetét s dolgozza ki az egész leckeóra anyagát"), és javaslatot tett a magyar nyelvészeti vizsgaanyag módosítására is. (Alapvizsga: a magyar nyelvtan alapos ismerete, szakvizsga: a magyar nyelv története, a magyar nyelv rokonsági viszonyai és a magyar összehasonlító nyelvtudomány főbb eredményei, a magyar nyelvtudomány története főbb vonásaiban.)105 Röviden meg kell még emlékezni néhány, az oktatás tartalmára vonatkozó intézkedésről, ill. javaslatról. A bölcsészkaron is megkezdődött az ido nyelv tanítása, a karon nemzetközi tudományos nyelvi intézetet szerveztek.10 6 E kérdésről nagy viták folytak. A nemzetközi nyelvet a haladó erők az internacionalizmus szellemének fejlesztése szempontjából tartották elsősorban fontosnak, jelentőségét azonban irreálisan eltúlozták.10 7 A természettudományi oktatás fejlesztése érdekében a bölcsészkari bizottság — Веке és Kövesligethy kezdeményezésére —javasolta, hogy: „1. Gondoskodjék az egyetem arról, hogy a physika, chemia, földrajz, lélektan, élettan, statisztika, természetrajz s hasonló szakos hallgatók évente »Bevezető a felső mathematikába« czímű, e tudományok köréből merített példákkal illusztrált előadást hallgathassanak; 2. Gondoskodjék az Egyetem arról, hogy az exakt tudományok története is rendszeresen előadassék."108 A népbiztosság nagy gondot fordított az egyetemi oktató és tudományos munkához szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosítására. A MTSZ főiskolai szakosztályának 1919. április 26-i alakuló ülésén Varjas Sándor hangsúlyozta: „Az anyagi megélhetés tekintetében jobb korszak következik a tudomány munkásaira ... A Tanácsköztársaságnak az igazi tudomány fejlesztésére mindig lesz pénze."10 9 A Tanácsköztársaság „bírálói" ezt is kifogásolták, Riedl Frigyes szerint a Közoktatásügyi Népbiztosság „szórta a pénzt őrült módon."110 A népbiztosság újabb kémiai tanszók felállítását határozta el,11 1 tervbe vette még egy fizikai tanszék létesítését is, amely az orvoskari oktatás terheit venné át a többi fizikai tanszéktől és idővel átkerülne az orvoskarra,11 2 második csillagászati tanszéket szervezett.11 3 Felmerült még meteorológiai és klimatológiai tanszék,11 4 kriminálpedagógiai tanszék11 5 és gyermektanulmányi tanszék létesítésének gondolata is.11 6 A népbiztosság sürgette a debreceni építkezések továbbfolytatását,11 7 elrendelte a Gólyavár átalakítását (fizikai és kémiai kísérletek bemutatására),11 8 a lélektani tanszék mellett pedig korszerű laboratórium építését és felszerelését,11 9 növelte sok tanszék dotációját. O. L. VKM. 151637/1919. VI. I. — A javaslatot a népbiztosság az egész tanárvizsgálati szabályzat revíziójáig ad acta tette. "" O. L. VKM. 58960/1919. 107 Lásd pl. az Űj Korszak 1919. ápr. 25-i cikkét. (4. 1.) — Nagy viták voltak egyébként azzal kapcsolatban, hogy az ido vagy az eszperantó nyelv alkalmasabb-e nemzetközi nyelvnek. E vita az írók és tudósok körében már a polgári demokratikus forradalom időszakában megkezdődött. „Idisták" voltak többek között Babits Mihály, Dienes Pál, Jászi Oszkár, Pogány József és a bölcsészkaron Schmidt József, eszperantisták pedig Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Schöpflin Aladár, az egyetemen pedig Simonyi Zsigmond és Balassa József. A Tanácsköztáraság idején az ido nvelv hívei kerültek fölénybe (a bölcsészkaron is). >»'0. L. VKM. 154945/1919. VI. 1. - A népbiztosság egyébként e javaslatokkal egyetértett. 10, Idézi Oávai вШ Jenő: Élmények és tanulságok. Bpest. 1940. 527.1. 110 Oratz auiztío: i. m. 620. 1. 1,1 O. L. VKM. 157747/1919. VI.l. 113 Uo. 158312/1919. VI. 1. 113 Uo. 153261/1919. VI. 1., 157682/1919. VI. 1. 1,4 Uo. 153281/1919. VI. 1., 157163/1919. VI. 1. - E tanszék felállítására vonatkozólag - amelyet egyébként a Földművelésügyi Népbiztosság is támogatott — az akta júl. 28-án készült el, kiadására azonban már nem kerülhetett sor. 115 O. L. VKM. 172699/1919. VI. 1. 116 Uo. 94096/1919.1. 2. — Ezt a Magyar Gyermektanulmányi Társaság (Nagy László) még 1913-ban javasolta. E javaslatot most megismételte. Ezzel azonban többen nem értettek egyet. Révész Géza véleménye szerint e tanszéket célszerűbb lenne a középiskolai tanítóképző főiskolán felállltan . KLTE. It. 316/1919-20. R. 113 O. L. VKM. 170101/1919. VI. . "» Uo. 79343/1919. VI. 1.
