Századok – 1965

Közlemények - Ladányi Andor: A Tanácsköztársaság felsőoktatási politikájának kérdésihez 152

166 LADÁNYI ANDOK, Az ellenforradalmi szerzők a Tanácsköztársaság felsőoktatási reformterveiről vagy nem írtak bővebben, vagy nem értették meg azokat.9

8 A Tanácsköztársaság fennállásának 133 napja alatt a felsőoktatási reformtervek gyakorlati megvalósítása terén nyilvánvalóan csak kezdeti eredményeket lehetett elérni. A tudományos intézetek közül csak a történelmi materializmus kutatóintézetének felállítására kerülhetett sor. Az intézet — amelynek vezetője Bolgár Elek volt — működésével kapcsolatban a Vörös Újság leszögezte, hogy a feladat nem „pillanatnyi reklámeredmények" elérése, hanem „tervszerű alkotó munka" végzése. Az intézet célja: „egységes irányt adni a történeti kutatásnak, kijelölni és megoldani azokat a feladatokat, melyek egyrészt a történelmi materializmus elméletének teljes kiépítésével, másrészt pedig annak alkalmazásával kapcsolatosak. Az alkalmazásra a legközvetlenebb terület Magyarország története, amelynek feldolgozásába a történelmi materializmus szellemét nem dilettáns kísérletezések s odavetett jelszavak, de rendszeres adatfeldolgozás alapján belevonni, a legelső tennivaló. A másik legfontosabb feladat, hogy a szellemi élet egész világát, a marxizmus nézőpontjain át elemzés tárgyává tegyük. Az irodalomtörténeti, művészettörténeti, vallástörténeti osztályok lesznek hivatva ezen a téren irányítást adni az új generációnak."99 Az intézet július elején előadássorozatot indított,10

0

tervbevette kiadványsorozat ós folyóirat megjelentetését is.10

1 Felmerült központi lélektani kutatóintézet, hidrobiológiái kutatóintézet és központi szeizmológiai obszervatórium felállításának gondolata is.10

2

Nagy figyelmet fordítottak a tudományos irodalom fejlesztésének kérdéseire. (A tudományos folyóiratok átszervezése, tudományos standard-irodalom biztosítása, egyetemi tankönyvek kiadása stb.) A legsürgősebb tudományos feladatnak az egyetemi tankönyvek kiadását tekintették.10

3 Az egyetemi oktatás, a tanárképzés rendjére vonatkozólag is történt néhány —- zömmel inkább átmeneti jellegű — intézkedés. 1919 áprilisában a népbiztosság két alkalommal is módosította a középiskolai tanárvizsgálati szabályzatot. E módosítások szerint a nem magyar szakosok számára kötelező magyar nyelv és irodalom vizsga megszűnik, az alapvizsgán a szabadon választott idegen nyelvek közé a szláv nyelvek is felveendők, a pedagógiai vizsgálat „mai formájában megszűnik" (az új vizsgáról később történik intézkedés), a házi és zárthelyi szakdolgozatok megszűnnek, az alap- és szakvizsgán az eddigi osztályozás helyett a „megfelelt" és „nem felelt meg" fokozatok használandók, a reáliskolai érettségi teljesen egyenrangúnak tekintendő a gimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal, a reáliskolát végzetteknek ós az ún. ,,görögpótlósok"-nak görög érettségit, nem kelltenniök, minden jelölt lehetőleg ahhoz a bizottsághoz osztandó be, amelynél vizsgázni óhajt, a magyar szakon az alap- és szakvizsga anyagából a finnugor nyelvészet kimarad, a középiskolai tanári szakcsoportok kibővülnek (a választható szakcsoportok: a) két nyelv ós irodalom szak egymással; b) történelem bármely nyelv és irodalom szakkal; c) történelem-földrajz; d) földrajz, matematika és természett udományi tárgyak egymással tetszés szerinti csoportosításban).10

4

E rendelkezések zöme (kötelező magyar nyelvi és irodalmi vizsga eltörlése, a felesleges zárthelyi dolgozatok likvidálása, a reáliskolát végzettek ós a „görögpótlósok" hátrányos helyzetének megszüntetése, a tanári szakcsoportok kibővítése stb.) szükséges volt, néhány rendelkezés azonban nem értékelhető pozitívan. így elsősorban az osztályzás eltörlése (amely feltehetően összefüggött az iskolai osztályzás általában történő megszüntetésére —pl. érettségi — irányuló, egyes modern polgári pedagógiai •e

Berzeviczy szerint „a Tanácsköztársaság egyetemi reformtervei zavarosak, sőt képtelenek voltak". (Grat Gusztáv: i. m. 579. 1.) Császár Elemér ugyan elismerte, hogy a terv „nagyszabású koncepció volt", de б is „teljes zavar és összevisszaságáról beszélt, szerinte „a népbiztosság kohójából tudományos torzszülött került ki, melynek nincs egy ép tagja", „Ovidius káoszának képei tűnnek fel előttünk" — írta, a tervet „realitás nélküli ábránd"-nak tartotta. (Uo. 679-682. 1.) " Vörös Újság, 1919. jún. 18. 8. 1. A következő előadások szerepeltek a programban: Lukács György: A történelmi materializmus funkcióváltozásai, Bolgár Elek: A kommunista kiáltvány jelentősége a történettudományban, Feleki Géza: Magyarország történetének revíziója, Fogarasi Béla: A történelmi materialisták módszerének alkalmazhatósága a szellemi tudományokban, Révai József: Feudalizmus és kapitalizmus, burzsoázia és proletáriátus a római társadalomban, Seltmann Rezső: A német társadalom a reformáció és a parasztháborúk korában, Feleki Géza: Forradalom és ellenforradalom, proletáriátus és burzsoázia 1789-ben, Rudas László: A proletariátus mint történelmi képződmény és a történelmi hivatás. Terveztek továbbá egy-két előadást Szabó Ervinnek az 1848-as forradalomról szóló művéről és több előadást az orosz forradalomról. Az előadások zömét megtartották. (Vörös Újság, 1919. júl. 4. 7.1.) "'Vörös Újság, 1919. jún. 18. 8. 1., júl. 4. 7.1. — A kiadványsorozat első kötete Marx —Engels: A történelmi materializmusról c. összeállítás lett volna, ezt fontossága és úttörő jellege miatt német nyelven is meg akarták jelentetni. !"0. L. VKM. 77947/1919. VI. 1., 97484/1919.: ELTE L. 1914/1919-20. R. Fegyelmi iratok. Uo.j Vörös Újság, 1919. júl. 30. 8.1. Vö.: Bellér Béla: Tudománypolitika a Tanácsköztársaság idején. Valóság, 1959. 2. sz. 94-98. i. •"0. L. VKM. 79686/1919. VI. 1., 81536/1919.; A Magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. 94-95., 98-99.1.