Századok – 1965

Közlemények - Ladányi Andor: A Tanácsköztársaság felsőoktatási politikájának kérdésihez 152

162 LADÁNYI ANDOK, A debreceni bölcsészkaron a Tanácsköztársaság egy hónapja alatt személyi változás nem történt. A népbiztosság április 10-én megállapította a bölcsészkar II. félévi új tanrendjét.''7 Igen sok új előadás és szeminárium olyan témakört ölelt fel, amely korábban a bölcsész­kari oktatásban nem szerepelt, vagy amelyet konzervatív felfogásban tárgyaltak. így pl. megemlítendők a következő előadások és szemináriumok: Fogarasi Béla: Történelmi materializmus ós a történetírás elmélete, Fogarasi Béla: A szellemi tudományok filozófiai alapvetése, Mannheim Károly: Kultúrfilozófia, Antal Márk: A kommunista társadalom iskolája, Kármán Elemér: A gyermekvédelem alaptanai, Babits Mihály : Az irodalom elmé­lete, Babits Mihály: Ady (szeminárium), Turóczi-Trostler József: A német irodalomtör­ténet problémái, Turóczi-Trostler József: A német romanticizmus története, Laezkó Géza: A francia irodalom szelleme, Laezkó Géza: Baudelaire (szeminárium), Benedek Marcell: A francia naturalisztikus regény, Varjas Sándor: A XIX. század második felé­nek története stb. Az új előadók között volt D. Götz Irén,78 hazánkban az első egyetemi katedrára került nő.7 9 Az oktatás világnézeti színvonalának elemzése — megfelelő anyag hiányában — nem lehetséges. A Tanácsköztársaság idején megjelent munkákból, folyóiratokból annyi mindenesetre megállapítható, hogy a Tanácsköztársaság mellé állt nem marxista haladó értelmiségiek — de sok marxista, kommunista értelmiségi — nézetei több szempontból kiforratlanok, zavarosak voltak. E „gyermekbetegségek" súlyát azonban nem volna helyes eltúlozni. A lényeg az volt, hogy az oktatás régi konzervatív-nacionalista­idealista szelleméhez képest minőségi változást jelentett az új tanárok működése. A hallgatók nagy lelkesedéssel tanultak és az új tanárok előadásait szinte „elözönlöt­ték". Laezkó Géza első előadásával kapcsolatban a „Világ" ezt írta: „A diákok zsúfolásig megtöltötték a termet és kipirult arccal hallgatták az új gondolatokat és az új szavakat a régi termekben . . . ragyogó szemekkel és lelkesen figyeltek az előadásra."8 0 A legna­gyobb „közönségsikere" Babits Mihálynak volt. (Babits egyébként első előadásának megnyitó szavaiban meghajtotta „a tudomány zászlaját a forradalom vörös lobogója előtt". Első Ady-szemináriumát pedig azzal kezdte, hogy: „Elvtársak ! . . . csak ez a forradalom hozhatta meg, hogy én itt, ma, önöknek Adyról beszélhetek."8 1 Turóczi-Trostler József visszaemlékezéseiben elmondotta, hogy: „talán csak 1945-ben láttam újra ehhez hasonló, tudásra, felvilágosításra szomjazó, minden új gondolatért hálás hallgatóságot".8 2 Tanulmányi reformtervek és intézkedések. A tanárképzés reformja A népbiztosság világosan látta, hogy a személyi változások, az oktatók és hallgatók összetételének módosítása a felsőoktatás reformjának csak egyik oldalát jelentik, a másik — jelentőségében semmivel sem kisebb — oldala : a tanulmányi rendszer gyökeres átalakítása. Ezen a téren kettős feladat állt a népbiztosság előtt: egyrészt magasszínvonalú, az új társadalom szükségleteinek megfelelő, azt kielégítő intenzív szakképzés megvalósí­tása, másrészt pedig a tudományos utánpótlás szervezett nevelésének és a tudomány tervszerű fejlesztésének biztosítása. E kettős feladatot hangsúlyozta Fogarasi Béla a tanítók előadóképző tanfolyamán 1919. június 27-én tartott előadásában: „Az új főis­kolai rendszernek kettős célt kell követnie: egyik a tudományos, másik a társadalmi cél. A tudományos cél az, hogy tényleg a tudomány otthonává fejlesszék ki a főiskolákat, amelyek eddig általában nem voltak azok ... A másik szempont pedig az, hogy a fő­iskola társadalmilag hasznos intézménnyé váljék, éppoly organikusan és szervesen kap­csolódjon a társadalom életébe, mint az egységes munkásiskola, a népiskola, a középiskola, a szakiskola. Ezt azzal lehet elérni, hogy tényleg munkaiskolává alakítjuk át a főis­ib.. • " О. L. VKM. 77224/1919. IV.; ELTE L. Az egyetemi politikai megbízott iratai 364/1919. - A tanrend össze­állításában Веке Manó, Révész Géza és Schmidt József végzett viszonylag rövid idő alatt igen nagy munkát. (ELTE L. 156/1920-21. R. Fegyelmi iratok.) Pesti Napló, 1919. ápr. 10. 6. 1. D. Götz Irén, aki elméleti kémiát adott el5, 1911-ben doktorált, két évig Párizsban Madame Curie mellett dolgozott. A Tanácsköztársaság bukása után a Szovjetunióba menekült és Moszkvá­ban mint tudományos kutató működött 1941-ben bekövetkezett haláláig. (Esti Hírlap, 1959. ápr. 11. 2. 1.) Megjegyzendő, hogy a budapesti bölcsészeti kar 1912-ben 30 : 13 arányban a nők magántanári habilitációjá­val szemben foglalt állást. .. (ELTE L. Bk. 1912. máj. 2-i ülés jkv.) ••Világ, 1919. ápr. 15. 2. 1. " Békés István: Tanárok és diákok a magyar kommünben. Beszélgetés Turóczi-Trostler József professzorral. Népszabadság, 1959. márc. 25. 8. 1. "Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents