Századok – 1965
Közlemények - Ladányi Andor: A Tanácsköztársaság felsőoktatási politikájának kérdésihez 152
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG FELSŐOKTATÁSI POLITIKÁJÁNAK KÉRDÉSEIHEZ 161 A jogi karon 8, az orvoskaron 3 professzor eltiltására került sor. „A Tudományegyetemet átadták a tudománynak" — ezekkel a szavakkal üdvözölte a „Vörös Újság" a reakciós tanárok eltávolítását.7 0 Az eltiltott tanárokat előbb megbízott előadókkal helyettesítette a népbiztosság,7 1 majd később ezek jelentős részét kinevezte. A budapesti bölcsészkarra nyert kinevezést Babits Mihály (a modern magyar irodalom ós világirodalom tanszékre), Bolgár Elek (a történelmi materializmus kutatóintézetéhez), Czebe Gyula (görög nyelv és irodalom tanszékre), Fülep Lajos (olasz nyelv és irodalom tanszékre), Harkányi Béla (csillagászati tanszékre), Hevesi György (fizikai-kémiai tanszékre), Király György (régi magyar irodalmi tanszékre), Mauthner Nándor (szerves kémiai tanszékre), Moller Simon (művészettörténeti tanszékre), Szekfű Gyula (történeti segédtudományok tanszékre),Vadász Elemér (őslénytani tanszékre) és Varjas Sándor (logika és ismeretelméleti tanszékre).72 A budapesti bölcsészkarral kapcsolatos középkiskolai tanítóképző főiskolára kapott kinevezést Balassa József (nyelvész, a főiskola igazgatója), Benedek Marcell (francia nyelv és irodalom tanszékre), Gorka Sándor (állattan), Häuser Arnold (irodalomelmélet), Mannheim Károly (filozófia), Nagy Dénes (szociológia), Pólya György (matematika), Szirtes Zsigmond (földrajz), Szűcs József (növénytan), Tomié Iván (fizika), Turóczi-Trostler József (német nyelv ós irodalom) és Vitális István (ásvány- ós földtan).73 Mind a bölcsészkarra, mind a főiskolára további kinevezések voltak tervbe véve; így a bölcsészkarra Alexics György (román nyelv és irodalom), Révai József (latin nyelv ós irodalom), Szabó Zoltán (növénytan) stb. kinevezése állt küszöbön, Kármán Tódort a kari bizottság hívta meg Eötvös Loránd tanszékére, Lukács György pedig Fogarasi Béla kinevezését is meg akarta valósítani (a filozófiai tanszékre). A középiskolai tanítóképző főiskolára július végén ugyancsak több tanár kinevezése volt folyamatban: Bálint Elemér (geometria), Веко Ödön (magyar nyelv és irodalom), Honti Rezső (francia és román összehasonlító nyelvészet), Selónyi Pál (fizika) •— a kémiai tanszékre két jelölt is volt (Balló Rezső ós D. Götz Irén).74 A kinevezett professzorok — mint látjuk — zömmel nem marxisták, de haladószellemű, korábban mellőzött tudósok voltak. Az új professzorok túlnyomó többsége kiváló felkészültségű, jelentős tudós volt, többen közülük később világhírnévre tettek szert. A sok kiváló tudós közül is kiemelendő Czebe Gyula, Hevesi György, Király György, Mannheim Károly, Turóczi-Trostler József és Vadász Elemér. Ha hozzájuk számítjuk a tervezett ós küszöbön álló kinevezések közül Balló Rezsőt, Fogarasi Bélát, Kármán Tódort, Selényi Pált és a „régi" professzorok közül Asbóth Oszkárt, Веке Manót, Fejér Lipótot, Goldzieher Ignácot, Révész Gézát, Riedl Frigyest, Simonyi Zsigmondot ós Schmidt Józsefet — akkor a Tanácsköztársaság intézkedései következtében nemcsak felsőoktatásunk elmaradottságát hozhattuk volna be, hanem—-túlzás nélkül állíthatjuk — a budapesti bölcsészkar a magyar kidtúra egyik büszkesége lett volna.76 Ugyanekkor módosították a középiskolai tanárvizsgáló bizottság összetételét is.7 s munkaképes professzorok elhelyezéséről. (Pl. Yolland a közgazdasági főiskola gyakorlati nyelvtudományi intézetébe, Heinlein a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárába, Szinnyet és Négyessy a Magyar Nemzeti Múzeumba, Tuzsona létesítendő új füvészkertbe, Angyal pedig az Országos Levéltár mellett alakítandó levéltári kutató intézetbe került volna.) Az öt professzor (köztük Hekler, Petz G., Papp és Pauler) visszahelyezése azonban nagyon vitatható intézkedés volt. (Még akkor is, ha előadási körüket a népbiztosság erősen korlátozta.) '»Vörös Újság, 1919. ápr. 3. 8. 1. " O. L. VKM. 77221/1919. IV. "Tanácsköztársaság, 1919. máj. 17. 4.1., jul. 1. 2.1. " Fáklya. 1919. máj. 11. 4. 1. " O. L. VKM. 92192/1919., 159513/1919. VI. 1.; ELTE L. 208/1946-47. Bk. TM Ezt figyelembevéve még inkább nevetségesnek tűnnek fel az ellenforradalmi „értékelések" aljas és hazug megállapításai. Huszár szerint ,,tizedrangú népgyűlési agitátorokat, pártdemagógokat neveztek ki az egyetemekre". (Huszár Károly: i, m. 88. 1.) Molnár Jenő szerint az egyetemi katedrákat „válogatott agitátorok. . . szállták meg." (.Molnár Jenő: A 133 napos rémuralom. Bpest. 1919. 75. 1.) Szabó László szerint 20-25 éves ifjak jutottak katedrához, „akiknek még alkalmuk sem volt rá, hogy tudományos munkát végezzenek". (Szabó László: A bolsevizmus Magyarországon. Bpest. 1919. 75 — 76.1.) — De nem sokkal különbözött e szennyiratoktól a két ismert „tudományos" feldolgozás értékelése sem. Fináczy szerint „az új tanerők, néhány valóban tudós férfiú kivételével, az egyetemi tanár kaliberét nem közelitették meg". (Fináczy Ernő: Négy hónap a magyar közoktatás történetéből. Magyar Paedagogia, 1919.109.1.) Császár is hangoztatta, hogy „egypár képzett szakemberen kívül nagyrészt tehetségtelen műkedvelőket" neveztek ki az egyetemekre. (Qratz Gusztáv: i. m. 684.1.) — A kinevezések között ténylegesen alig 1—2 problematikus eset volt. így pl. Fülep Lajos tudományos érdeklődésének fő iránya már akkor is elsősorban a művészettörténet és a művészetesztétika volt (és nem az italianisztika). Világnézeti-politikai szempontból nagyon is problematikus volt Szekfű Gyula kinevezése. Ennek oka feltehetőleg összefüggött „A száműzött Rákóczi" miatt Szekfű ellen intézett támadásokkal, amelyek a haladó erők előtt bizonyos mértékig rokonszenves színben tüntették fel őt. Valószínűleg közrejátszottak-ebben a függetlenségi harcokra, a nemzeti kérdésre vonatkozó radikális-szociáldemokrata nézetek is, amelyek sajátos módon több helyen érintkeztek Szekfű Habsburgbarát felfogásával. Szekfű egyébként nem foglalta el katedráját, a Tanácsköztársaság idején Bécsben tartózkodott. " A tanárvizsgáló bizottság elnöke Schmidt József lett, a vizsgáló bizottságok tagjai pl. magyar nyelv és irodalomból: Babits, Balassa, Beöthy, Király, Riedl, Simonyi és Schöpflin, fizikából: Fröhlich, Hevesi, Kármán T., Selényi, Tangl és Tomiö voltak. (O. L. VKM. 81537/1919. VI. 1.) 11 Századok 1965/1-2
