Századok – 1965
Tanulmányok - Bakács István: A hazai hitelügyletek XVIII. századi történetéhez 6
8 BAKÁCS ISTVÁN" Zichy Pál fia, István folytatja a birtokszerzéseket. Házassága révén jut a vedrődi uradalom birtokába, s így apjánál is kedvezőbb anyagi helyzetbe. 1641-ben nyeri el a tatai főkapitányi tisztet,15 s így természetes, hogy a tatai uradalmat is megszerzi. 1644-ben kifizeti Lósy Péter özvegyének azt a 21 724 forintot, amely értékben azt Lósy Péter birtokolta,s ezt a birtokszerzést az uralkodó is megerősíti.16 Hivatalával járó kötelezettségekként 2000 győri mérő gabonával és 500 forinttal segíti ki a katonaság ellátására anyagilag képtelen kincstárt, s e kölcsön eredményeképpen 1645-ben újabb adománylevelet kap az uradalomra. Ebben az adománylevélben az inscriptios összeget — beszámítva a fentebb már említett tatai malom értékét — 8500 forinttal emelik fel.17 A következő esztendőben azonban Zichy István már győri vicegenerális, s a tatai főkapitányságot az uradalommal együtt Csákv László kapja meg, nyilvánvalóan az inscriptios összeg kifizetésének kötelezettségével.18 Zichy István katonai tisztségeinek jövedelmére vet fényt egyébként az a kimutatás, amely szerint 1638 május közepétől 1650 végéig mint győri főhadnagynak, majd tatai főkapitánynak, ill. győri vicegenerálisnak összesen 15 171 tallér 70 dénár jövedelme volt, amely járandóságot 1650 végéig majdnem teljes egészében megkapta.19 Kétségtelennek tarthatjuk azonban, hogy birtokain folytatott jó gazdálkodás is közrejátszott abban, hogy 1650-ben megszerezte a nagyvázsonyi uradalmat, amelyért ugyan csak 10 000 forintot kellett a kincstárnak lefizetnie, azonban ki kellett elégítenie a nagyvázsonyi Horváth-család nőági örököseit, s ezenfelül 1500 forint értékű gabonát is kellett a kincstárnak szállítania: az adománylevél ennek megfelelően 32 800 forint értékben ruházza az uradalmat Zichy Istvánra.20 Ugyanebben az évben szerzi meg 16 000 forint értékben az ekkor még túlnyomórészükben török uralom alatt álló palotai és adonyi uradalmakat: ebben az esetben 4000 aranyat kellett lefizetnie, felefele részben a kincstárnak, ill. az uradalmak addigi birtokosainak, és 4000 forint értékű gabonát kellett szállítania.21 1659-ben adománylevelet szerez az atyja által zálogba vett komáromi várbirtokra (amely később az almási, a szőnyi, a csicsói és az óbudai uradalmakra tagolódik), ám az uralkodó a Zichy-család férfiágának kihalása esetére fenntartja az uradalomnak 57 518 forintért való 15 OL. Zichy család fasc. 39 et В. no. 6. 16 Uo. fasc. 39 et A. no. 4. 17 Uo. fasc. 39 et A. no. 5. — Gyakorlatilag ez azt jelentette, hogy a szállított áruk értékét nem kapta meg, hiszen egy birtok értéke a jövedelmezőségtől s nem az adománylevélben szereplő összegtől függött. Az állami tartozásoknak birtokban való kiegyenlítése bizonytalan voltára igen jellemző a regéci uradalomnak az Eszterházy család által való megszerzésének története. Miklós nádor az uradalmat a kincstárnak adott kölcsön és az elmaradt nádori fizetésének fejében kapta meg 1633-ban 102 695 forint értékben (OL Eszterházy-család harcegi ága Rep. 34. fasc. C. no. 59). Az uradalmat terhelő különböző adósságok kiegyenlítése, részbirtokosok kielégítése eredményeképpen 1636-ban már 192 121, 1642-ben 263 852 forint összegről szólnak az újabb adománylevelek (uo. Rep. 34. fasc. D. no. 107, ill. fasc. E. no. 158). Amikor azonban a linzi béke értelmében Miklós nádor az uradalmat Rákóczi Györgynek kényszerült átengedni, mindössze 160 ezer forintot kapott (uo. Rep. 56. fasc. B. no. 43). Miklós nádor fiai ugyan már 1653-ban kártérítést követelnek, ám Pál nádornak 1680-ban Kapuvár megszerzésekor — amely uradalom korábban Montecuccoli Raymondnak százezer forintért volt inscribálva — e tekintetben minden jogigényéről le kellett mondania (uo. Rep. 14. fasc. A. no. 14). 18 OL. Zichy család fasc. 39 et В. no. 4. 19 Uo. fasc. 39 et В. no. 6. — Mint tatai főkapitánynak havi 83 tallér 80 dénár, mint győri vicegenerálisnak pedig 141 tallér 60 dénár volt a fizetése. 20 Uo. fase. 62, no. 86, 101. 21 Uo. fasc. 85. no. 17.
