Századok – 1965
Tanulmányok - Pándi Ilona: A magyar „középosztály” kérdéséhez 132
A MAGYAR „KÖZÉPOSZTÁLY" KÉRDÉSÉHEZ 147 mei között. Helyzetüktől függetlenül is az „úri" osztályhoz tartozónak vallották magukat, s szembenálltak a „tudatlan'' tömeggel. Az elit gondolata összekötő kapocs volt, s elmosta az uralkodó osztályok ós az őket szolgálók közötti határvonalat. Az „elit" fogalmánál nagy szerepet játszott a „szellemi műveltség", amelyet az úri magatartás fontos részének tekintettek. Ez a műveltség időnként igen üres és tartalmatlan volt, s csak formális kelléke volt az „úriemberség"-nek. Az ellenforradalmi rendszer ezt is felhasználta politikai céljai érdekében, iskolapolitikája tudatosan munkálta ki azokat a kereteket, amelyek még élesebbé tették a dolgozó tömegektől elválasztó határvonalat. „Nem kell nyolc évig egymás mellett üljön szegény és gazdag gyerek, mert az nem kiegyenlít, hanem izgat" — vallotta Kornis Gyula.60 Már a középiskolánál megkezdődött az elhatárolódás, de még élesebben az egyetemeken, a főiskolákon. Az 1930/3l-es tanévben például a magyar főiskolákra és egyetemekre 16 932 hallgató járt magasabb műveltséget szerezni, de ezekből mindössze 256 volt szegényparaszt és 473 munkás származású, ezeknek is jelentős része a hittudományi karon végzett, ami összefügg a klerikális befolyással és azzal a ténnyel, hogy ezen a területen volt számukra legkönnyebben elérhető a felemelkedés. Az ellenforradalmi rendszer iskolapolitikájának osztályjellegét világosan megmutatták Földes Ferenc leleplező adatai, aki a következő nagy, átfogó kategóriákban mutatta ki a szegényparaszt és munkás hallgatók arányát a lakosság számához arányítva:0 1 A műveltség tehát osztályprivilégium volt, s nevelőhatása a rendszer megszilárdítására irányult. Klebelsberg kultuszminiszter nyíltan vallotta, hogy egy „nemzetvezető társadalmi réteg" kiművelése a feladat, ezért biztosítani kell a „középosztály" fiai számára a magasabb műveltség megszerzését. 1927-ben törvénybe iktatták a közszolgálati alkalmazottak gyermekei számára az ösztöndíj juttatását (1927:XIV. tc.), az indokolás szerint azért, mert ez az osztály anyagilag erősen leromlott, tehát elő kell segíteni, hogy fiai bekerülhessenek az egyetemek és főiskolák padjaiba.62 Ennek a „szellemi elit"-nek a nevelését azután kiegészítette az egyházi reakció és a különböző bajtársi egyesületek működése. A színes tányérsapkás főiskolások ezrei tettek titkos esküt a fajvédő és irredenta célok megvalósítására, s jártak élen a fasiszta eszmék terjesztésében, a szélsőjobboldali akciókban.63 Kinevelődött az állandó utánpótlás, a megbízható „szellemi elit" az úri középosztály fiaiból. A hagyományos szellemi-erkölcsi habitus tehát, melyet Kornis Gyula a „középosztály" egyik ismérvének megjelölt, valójában létezett. Hagyományos 60 Kornis Gyula: Kultúra és politika. Bpest. 1928. 61 Dr. Földes Ferenc: Munkásság és parasztság kulturális helyzete Magyarországon. Bpest. .1941. 62 Vö.: Huszti József : Klebelsberg Kuno életműve. Bpest. 1942. 63 PTI Archiv. A XVII. 1/1926. Sajtóperek. A lakosság A főiskolákon %-ában együttvéve Szegényparaszt és munkás . Birtokososztály és polgárság 56,4 43,6 5,4 94,6 10*
