Századok – 1965
Tanulmányok - Pándi Ilona: A magyar „középosztály” kérdéséhez 132
142 PÄNDI ILONA zedett tehát az elhelyezkedési lehetőség, élesedett a konkurrenciaharc. Az 1929 — 33-as nagy gazdasági válság azután még jobban kiélezte a problémát, erősödött az „őrségváltás" követelése. * Ha a Kornis Gyula által a „középosztály" közös ismérvének feltüntetett „közepes jövedelem" fogalmát elemezzük, ismét bizonyos labilitással találkozunk. A legtipikusabb rétegnél, a köztisztviselőknél is nagy különbséget találunk az egyes fizetési osztályokba soroltaknál. A legáttekinthetőbb ez az állami rendszerű fizetési osztályokba tartozó tisztviselőknél.4 4 A rangbeosztás az 1927/28. évi költségvetés alapján körülbelül három kategóriát mutat: a felsőbe sorolhatjuk a III—V. fizetési osztályokat (az I—III. fizetési osztály egyértelműen az uralkodó osztályokhoz tartozókat foglalta magába: miniszterelnököt, minisztereket, államtitkárokat stb.), a középsőbe tartoztak a VI—УП1. fizetési osztályba soroltak és alsó kategóriának foghatjuk fel a IX—XI. fizetési osztályokat. Ezen a rangsoroláson belül is érvényesült a hierarchikus felépítés számszerűsége: az alsó kategóriákban sokkal többen voltak, mint a felsőkben. Az első három fizetési osztályba mindössze 32 fő tartozott, a IV—Vn. fizetési osztályokba rangsorolt tisztviselők száma már 9026 volt.45 A felső kategóriákban a származáson túl döntő szempont volt a társadalmi rangnak megfelelő reprezentálás, a vagyoni helyzet, előléptetésnél ezt is mérlegelték, erről tanúskodnak a személyi okmányok. (Amikor például 1926 novemberében sztranyavai Sztranvavszky Sándor Nógrád megyei főispánt államtitkárrá léptették elő, érdemeinek felsorolása mellett első helyen szerepelt a megállapítás: független vagyoni helyzete is biztosíték arra, hogy erre a magas posztra megfelel. Mint főispán havi 8 870 000 korona fizetést kapott, 68 000 korona családi pótlékot és 1 200 000 korona főispáni pótlékot, ezenfelül 1 841 000 korona volt az iitiátalánya. Amikor avanzsált, a havi fizetése 14 millió koronára, családi pótléka 170 000 koronára emelkedett, ezen felül negyedévenként 5 655 00,0 korona lakáspénzt kapott.4 6 — 1927-től 12 500 korona'l pengőt ért, ez a fizetés tehát kb. 1300 pengőnek felelt meg.) A IV—VII. fizetési osztályba tartozók havi fizetése 800 pengőtől 300 pengőig váltakozott, az úgynevezett szamárlétrán való előrejutás mértékében. Az V. és VI. fizetési osztályba tartozhatott a miniszteri tanácsos éppúgy, mint a középiskolai tanár, ha jó volt a minősítése. A középiskolai tanár besorolása azonban ingadozhatott le egészen a IX. fizetési osztályig, tehát a 148 pengős fizetésig. Nem volt ezért mindegy, hogy ki milyen rangsorolást kap, s ezt nemcsak a szakértelem, de a mindenkori felettes politikai nézeteihez való alkalmazkodás és protekció is meghatározta. A 300-tól 800 pengőig terjedő havi fizetés biztosította azt az életszínvonalat, amelyet ez a társadalmi állás megkívánt, különösen ha még hozzászámítjuk a különböző pótlékokat és rendkívüli illetményeket, amelyek jelentős összeget tettek ki.47 44 Magyarország Tiszti Cím- és Névtára. Bpest, 1927. 45 Iratok az ellenforradalom történetéhez. Bpest, 1959. III. köt. 164. 1. 46 O. L. Belügym. K. 148. 1927. 802. cs. 47 Szabolcs Ottó: A magyarországi ellenforradalmi rendszer bázisának kérdéséhez. 1920 — 1926. Kand. disszertáció. MTA. könyvtára.
