Századok – 1965

Tanulmányok - Pándi Ilona: A magyar „középosztály” kérdéséhez 132

140 PÄNDI ILONA fasizmus hívei voltak. A kizsákmányolt tömegek antikapitalizmusára apelláltak, „bankellenes" politikát, tőzsderendszabályokat stb. követeltek. „Ez a tőke-ellenesség azonban nem a tőkés rendszer valamiféle »demokratikus megreformálásának« célkitűzését jelentette, csupán eszköz és ürügy volt a zsidó nagytőkések kezében lévő gazdasági pozíciók megkaparintására."3

2

De nem csupán a „zsidó" tőke ellen léptek fel, kifogásolták a nagybirtokos arisztokrácia politikai hegemóniáját is. „A főnemesség már nem alkalmas a vezetésre — szögezte le a szarvasi tanítóképző igazgatója a szélsőjobboldali lap hasábjain —, mert idegen származású és lepaktált a zsidókkal, a munkásosztály nem vezethet, mert hazafiatlan, csak a középosztály lehet a nemzet vezetője" — állította.3

3

Ez természetesen nem zárta ki, hogy ne működjenek szorosan együtt ezekkel az uralkodó osztályokkal. Figyelemreméltó vonásuk, hogy középbirtokosi származásuk, vagy kapcsolataik kövekeztében főleg az agrárius vonalat képviselték. Egy angol író a magyar társadalomról írott könyvében ezt afféle romantikus vonásnak minősítette: ezek a magyar urak — írta — szívükben mind földbirtokosnak érzik magukat, s még akkor,is kiszolgálják a földbirtok érdekeit, mikor az már nem az övéké.34

E „romantikus" vonások gyökereit azonban a birtokos osztállyal való szoros kapcsolatokban kereshetjük. Ha ilyen vonatkozásban vizsgáljuk néhány ,,középosztály"-beli közéleti személy életútját ezekben az években, világossá váhk a kapcsolat. Néhány példa erre: vitéz Borbély Maczky Emil, aki a háború alatt huszárszázados volt, 1920-ban a kisgazdapárt képviselője, 1922-ban Borsod megye főispánja, 1923-tól a Fajvédő Párt tagja, 1928-ban a MOVE ügyvezető elnöke, majd a harmincas években a nyilas mozgalom egyik főalakja, 157 holdas bótai birtokán is gazdálkodott, 1931-re ezt 200 holdra növelte. Felsőkubini Meskó Zoltánnak, aki a húszas évek elején kilépett az Egységes Pártból, majd a frankhamisítás kirobbanása után visszalépett, s az agrár demagógiával szereplő Pesti Újságnak volt a szerkesztője (a harmincas években pedig már a nyilasmozgalom egyik főalakja), 516 holdas birtoka volt ! Vitéz Magasházy László, a kormányzó szárnysegédje, 258 holdat birtokolt, Mokcsay Zoltán egységes párti képviselő, főispán, az EME és a Túrán Szövetség tagja 553 holdon gazdálkodott és sorolhatnánk tovább a neveket.35

Figyelemreméltó még a birtokcsökkenési folyamat, amely ugyancsak kiegészíti a képet. A szegényedés már az első világháború előtt megkezdődött a középbirtokosi kategóriákban, ezt fokozta a trianoni békeszerződés következtében elveszett birtokállomány. Hedry Lőrinc (de genere Aba) például volt főszolgabíró, majd főispán, egységes párti képviselő 1911-ben még 930 holddal rendelkezett, 1925-ben már csak 273 holddal szerepelt a Gazda Címtárban, s számos példa bizonyítja még ezt a folyamatot,36

ami politikai állásfoglalásukban, szélsőséges fasiszta törekvéseikben tükröződött vissza. Nemcsak birtokosi kapcsolatokat találunk azonban a húszas években a „középosztály"-nál, a gyors ipari fejlődés — különösen a könnyűipar és az elektromosipar területén —, a finánctőke terjeszkedése is kihatott erre a 32

Ránki György : Gondolatok az ellenforradalmi rendszer társadalmi bázisának kérdéséhez az 1920-as évek elején. Történelmi Szemle, 1962. 3 — 4. sz. 357. 1. 33

Kiss Sándor szarvasi tanítóképzős igazgató sajtópöre. A Cél. XIV. évf. 58. L 3i

C. A. Macartney: Magyarország. Bpest. é. n. 89. 1. 35

Társadalmi Almanach, Bpest. 1930. 36

Magyarország földbirtokosai és földbérlői (Gazdacímtár) Bpest. 1911, 1925 ós 1931. (A 100 kat. hold ós ennél nagyobb földbirtokok ós földbérletek.)