Századok – 1965

Krónika - Beszámolók kandidátusi disszertációk vitáiról - 1414

1416 KRÓ.VIKA megoldásához, mely csak nagyobb, összehasonlító vallástörténeti munkálatok elvégzése után képzelhető el." Az opponens a disszertáció elfogadását javasolta. Székely György opponensi véleményében rámutatott, hogy „az óriási forrásanyag és az elvi alapon értékelt, rendszerezett irodalom birtokában Kulcsár Zsuzsanna érdemleges munkát írt, mind az eretnekségek története, mind a tudománytörténet szempontjából. A munkának pozitívuma, hogy nemcsak a témájául kitűzött kathar, hanem minden korabeli eretnekség kérdéseit feldolgozza vagy érinti." A disszertáció akatliarokat tekintve több új megállapítást tesz, ezekhez azonban hiányoznak az előzetes bizonyító jellegű részpublikációk. Javasolta az opponens a disszertáció felépítésének megváltoztatását, a fejezetek átcsoportosítását. Ez jobban szolgálná a tartalom logikai sorrendjét, egyben áttörné vele a szerző az egyháztörténeti munkáknál megszokott hagyományos szemléletet, a tárgyalás eszmei-dogmatikai kiindulását. A bevezető fejezettel kapcsolatban Székely György hiányolta annak kifejtését, mit is tekint eretnekségnek a marxista tudomány, valamint az eretnekség — közvélemény, eretnekség — osztályok, eretnekcsoportok — társadalmi csoportok viszonyának elemzését. Helyeselte a manicheus-kontinuitás elvetését, korainak vélte azonban a szekta eltűnését a VII. századdal befejezettnek tekinteni. Részletesebb kifejtést igényelne több dogmatikai kérdés, amelyek a kathar tanítások és a hivatalos egyházi dogmák közti viszony alakulását érintik; az eretnekség és a katolikus tömegek viszonyának megvilágítása; a katliarizmus radikális antifeudális élének alátámasztása az úr—jobbágy viszony és harc konkrétumaival. Szükséges lenne megvizsgálni, hogy a vallásos buzgalom emelése, a vallási élet bensőségesebbé tétele milyen szerepet játszott a XI. századi egyház és a korabeli eretnekmozgalom tevékenységében. Érintette az opponens a kathar és szegénymozgalom elkülönítésének, a kathar mozgalom pesszimizmusának, a kathar éfe albigens fogalmak egyenértékűségének, az eretnekek elleni egyházi küzdelem lényeges megváltozásának és e küzdelem különféle formáinak kérdéseit . A historiográfiai áttekintés kapcsán Székely György kiemelte, hogy a szerző az újabb történeti irodalom taglalásánál nagy figyelmet szentelt az írók politikai állásfoglalásának, ós a katolikus—protestáns vitákban való magatartásának. Hiányolta azonban annak kifejtésót, hogy milyen törvényszerűségek figyelhetők meg az elmúlt negyedszázad egyház- ós vallástörténeti irodalmának fejlődésében. Részletesebben foglalkozott F. Heer, A. Borst, Thouzellier, Chenu, Delarueile és Angelov munkásságával. A kathar mozgalom elterjedésével kapcsolatban az opponens kiemelte, hogy a szerzőnek összefoglalóan ós szélesebb körben is mérlegelnie kellene a pogány vallások maradványainak továbbélésével és az ellenük folyó küzdelemmel kapcsolatos kérdéseket. Vitathatónak tartotta a disszertáció azon megállapítását, hogy a bogumilizmus túlnyomóan paraszti jellegű, a városokhoz kevés köze volt. A dolgozat alapvető megállapításával szemben — Wittman Tiborhoz hasonlóan — Flandria és a Rajna-vidék példáját említette, ahol a fennálló hasonló társadalmi jelenségek mellett egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben terjedtek a kathar tanítások, ugyanakkor nem érezte megnyugtatónak a párhuzamot a dél-francia és itáliai kathar területek között. Érintve még a kathar szó újszerű elemzését, végezetül javasolta a kandidátusi cím odaítélését. Révész Imre hozzászólásában leszögezte, hogy a munka magas fokon megfelel a kandidátusi disszertációkkal szemben felállított követelményeknek. Kiadása esetén azonban a lényeget nem érintő, alapos formai átdolgozást tartott szükségesnek. Ennek első lépéseként vagy a cím kiszélesítését javasolta, vagy pedig az elterjedés kérdésének középpontba állítását és а megelőző rósz bevezetésszerű tömörítését. Ajánlotta a szerzőnek az elterjedés térképi ábrázolását, valamint bibliográfiájának szétválasztását és témakörök szerinti csoportosítását. Felhívta a figyelmet néhány munka újabb kiadásaira. Kulcsár Zsuzsanna válaszában ismertette munkája célkitűzéseit. Elsősorban meg akarta állapítani, hogy a középkor folyamán mikor és liol találkozunk katliar eretnekséggel. Miután meghatározta a szekta megjelenésének helyét és idejét, mérlegelt minden elméletet, amely az elterjedést érinti, végül a vélemények összegezése után választ keresett arra a kérdésre, hogy miért az említett-területeken hódítottak a kathar tanok. Ez a hármas célkitűzés egyúttal magyarázatul szolgál а munka szerkezetére is. Részletesen elemezte Kulcsár Zsuzsanna Flandria ill. Dél-Franciaország és Észak-Itália eltérő gazdasági-társadalmi viszonyait. Flandriában a viszonylag nagyszámú szabad paraszt számára a megművelhető földterület növelése és a keletre vándorlás lehetősége miatt egy külső hódító nem jelentett lényeges veszélyt, rosszabbodást. Hozzájárult ehhez, hogy ezen a területen sokkal erösebbek a hűbéri kötelékek, mint délen. A városok hathatósan ós következetesen támogatják a grófot, vezetésükben kisebb szerep jut az előkelőknek, az önkormányzatot lassabban érik el, az egyház befolyásának