Századok – 1965

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1405

KltÖNIKA 1409 hiánya az amerikai társadalmaknál, vagy a lábhajtás ókori hiánya és sok hasonló jelenség is homályos előttünk. De nem világos az sem, miért jelentett zsákutcát a törő-, zúzó-, kalapácsmalmok sokszerszámos megoldása és az is, miért csak a textiliparban valósultak meg műszakilag igényesebb sokszerszámos gépek az ipari forradalom előtti időszakban. A gazdasági ós társadalmi feltételek elemzését igényli az is, miért éppen néhány, viszonylag elszigetelt, luxuscikket gyártó szakmát termékenyített meg a műszaki eszme. Különösen szembeszökő jelenség az, hogy a XIII. századi filatórium sokkal bonyolultabb, mint a XVIII. századi igen hasonló szerkezetű első fonógépek-Incze Miklós kandidátus hozzászólásának első részében az előadás által felvetett arra a kérdésre keresett választ, hogy a többszerszámos munkagépek 1. a XIII. és XV11I. században jelentek meg tömegesen, 2. a textiliparban és 3. a XIII. században nem terjedtek el széles körben, hanem csak a XVIII. században váltak minden iparágban általánossá. Ennek oka az, hogy a nagy agrárfellentiülés után a XIII. században a kereskedőtőke a legkisebb tőkebefektetést jelentő textiliparban hozta létre a többszerszámos munkagépet. Az utána következő gazdasági visszaesés azonban megakadályozta további terjedését, ez csak a XVIII. században következett be, amikor a piac kitágult, s a gazdasági fejlődés felszabadította a technikai elv alkalmazása előtt a gátakat. Ez a folyamat kitűnően példázza a gazdaság ós technika közötti dialektikát: a technikai felismerés kirobbanásához gazdasági szorításra van szükség, s csak a kedvező gazdasági fejlődés teszi lehetővé, hogy ugyanaz a technikai felismerés robbanásszerűen elterjedve alapot teremtsen a termelési viszonyok megváltozásához is. Felvetette az előadás az ismétlődés problémáját is, amely mostanában a szovjet tudományt is erősen foglalkoztatja ós amely a társadalmi struktúra elemzését kívánja meg. M. E. Stajerman „Ismétlődés a történelemben"" c. munkájának megállapítása szerint ismétlődés jöhet létre: 1. olyan folyamatok hasonlósága révén, amelyeket az alapban vagy felépítményben létrejövő analóg jelenségek váltanak ki; 2. a formáció meghatározott fejlődési stádiumára jellemző folyamatok hasonlósága révén; 3. nem alapvető, kevésbé integrált rendszereknek és konglomerátoknak a szuperrendszerekben: a formációkban való jelenléte révén; 4. a tagadás tagadása törvénye révén, ami biztosítja egy, a fejlődés korábbi lépcsőfokaira jellemző elemnek új alapokban való megismétlődésót a fejlődésnek immár magasabb fokán. Nagy István levéltári osztályvezetőhelyettes (Bp.) felhívta a figyelmet a termelési viszonyoknak és az ipar termelési formáinak a munkaeszköz, a szerszámok fejlődésére gyakorolt hatására. A középkori céhes ipar szerszámait a kisméretű differenciáltság jellemezte, nagyobb méretű fejlődést ezen a téren a manufaktúra jelentett. Ez megmagyarázná a többszerszámos munkagépeknek a manufaktúra korszakban való keletkezését, de nem ad választ a XIV. sőt XII. századi fejlődésre. De a középkori kézműves ipar fejlettebb ágai már a manufaktúra-korszak előtt is alkalmasak voltak a munkamegosztás és szerszámok fejlesztésére. Jellemző, hogy a többszerszámos munkagépek elsősorban ott jelentek meg, ahol egyrészt már régen ismert energiaforrást használtak, másrészt az iparág már a XIV. században igen nagy fejlettséget ért el (olasz selyem). A többszerszámos munkagépek elterjedésének magyarázatát a termelési viszonyok és a piacviszonyok fejlődésében kell keresni, s nem hagyható figyelmen kívül a cóhrendszer gépellenes magatartása és az a tény, hogy a széleskörű alkalmazásukhoz szükséges szakmunkásréteg és a meghajtásukhoz szükséges liajtógópek is hiányoztak. Bogdán István könyvtárvezető (Bp.) a többszerszámos munkagépek alkalmazásának nehézségeiről beszólt. A megoldandó technikai nehézségeken (főképpen a közlőművek nehézkessége, de ezenkívül a kpr általános technikai felkészültsége) kívül a technikai újítások bevezetésének társadalmi tényezői is vannak. Ilyen társadalmi tényező a termékkel szemben a minőség és a mennyiség terén támasztott igény, amely sürgetheti a fejlettebb munkagépek alkalmazását. Ugyanilyen társadalmi tényező a termelő igénye a termék és a termelőeszköz iránt, s ez a kézművesség korában inkább visszahúzó erő, mert a kézműves lehetőleg kevés elkészíthető termékhez ragaszkodott és arra törekedett, hogy közvetlen kapcsolatban álljon termékével. Az elmondottakat a papíripar köréből vett két példával illusztrálta. Fügedi Erik tud. munkatárs a többszerszámos munkagépek bevezetésével kapcsolatban a termelési költségek kérdését vetette fel. Balázs Tibor tanár (Bp.) visszatérve Makkai előző napi előadására, felhívta a figyelmet arra, hogy a technikatörténetnek a tudománytörténettől való elszakadása ugyanolyan veszély, mint a társadalom- és gazdaságtörténettől való elszigetelődése. Az elnöklő Makkai László hozzászólóként arra mutatott rá, hogy a XIV. század folyamán a fizika, s azon belül a mechanika nagyfokú fejlődésen meni át. M. Zemplén Jolán kandidátus ezzel kapcsolatban megállapította, igaz. ugyan, hogy Oresme ós Buridan nyíltan Aristotelesz-ollenes mechanikai elgondolásai igen