Századok – 1965

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1405

1410 ( KRÓNIKA érdekesek, de ezek nem befolyásolták a fizika fejlődésót, mert munkásságukat csak az utóbbi évtizedekben tárták fel, Galilei például nem ismerte azt. Az a tudománytörténeti munka, amely jelenleg elsősorban az USA-ban és Kanadában (páter Weisheipl) olyan nagy intenzitással folyik, végső soron azt célozza, hogy Galilei teljesítményének kisebbítésével csökkentse a vádat a római egyház ellen a Galilei-ügyben. Ezért jelennek meg terjedelmes monográfiák nemcsak Oresme ós Buridan, hanem Aquinoi Tamás „fizikájáról" és főképpen egyházi szerzőktől, ferencesektől, dominikánusoktól stb. A tény azonban változatlan: a fizika történetében az arabok fizikája és Roger Bacon után a XIV. század inkább visszafejlődés ós ínég Leonardo „modern" gondolatai is legfeljebb bonyolult áttételek útján jutnak el Galileihoz, aki igen kevés előddel alkotta meg a mai fizika alapjait. A hozzászólásokra Endrei Walter válaszolt. Az ülés második előadását Szilágyi István a Műszaki Múzeum igazgatója tartotta „Műszaki múzeumaink helyzete" címmel. Míg műszaki múzeumaink alapját az 1954. évi 4. sz. törvényerejű rendelet vetette meg, addig a múlt század végétől (1883: Technológiai Iparmúzeum alapítása) kezdve a műszaktörténet iránt érdeklődők által oly sokszor kezdeményezett múzeumok és gyűjtemények kialakítására irányuló kísérletek mind megbuktak, a műszaki múzeumok közül egyedül a Közlekedési Múzeum maradt fenn. Az 1954. évi 4. sz. törvényerejű rendelet, s annak a Minisztertanács által kiadott végrehajtási utasítása hozta létre a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi főosztálya mellett a Műemlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoportot, amely 1954 májusában kezdte meg munkáját. A Csoport munkáját az Akadémia műszaki-tudománytörténeti főbizottsága és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége több ízben megtárgyalta, a Csoport célkitűzését elsőnek a Kohó- és Gépipari Minisztérium műszaki fejlesztési főosztálya tette magáévá, s különös megértést mutatott irántuk a Műszaki Egyetem. A védettségre az 1963. május 11-én életbelépett múzeumi törvény a következőket jelölte ki: műszaki alkotások terén kezdeményező lépések és első megoldások; újítások, találmányok bevezetése, tudományos elvek új alkalmazása különös tekintettel arra, hogy fordulatot jelentettek-e vagy új irányt szabtak a fejlődésnek, esetleg gyorsították azt; a gazdaságosság, a biztonság ós a termelékenység megjavítását, növelését előidéző eljárások, módszerek és elvek gépi megvalósításai. Általában minden olyan műszaki létesítmény, amelynek már közvetlenül a születése után a tudomány, illetve a technika további fejlődése szempontjából értékelhető kihatásai voltak és ezzel a későbbi fejlődésnek vetette meg az alapját. A törvény értelmében felállítandó szakmúzeumok közül elsőnek a Postamúzeum nyílt meg, ezt követte a Tűzoltó Múzeum (1957), a Sopronban működő Központi Bányászati Múzeum (1957), majd a diósgyőri Kohászati Múzeum (1960), 1956-ban született meg a Textilmúzeum felállításának gondolata, melyből Pápán az 1783-ban alapított Kluge-féle kékfestő üzem múzeummá történő kiépítése valósult meg (1962). A Műszaki Múzeum nemrég Budapesten felépült első épületrészlegében az első kiállítását a konferencia előtt néhány nappal nyitották meg. Ä Közlekedési Múzeum 1966-ban nyitja meg első kiállítását, de folyamatban van vegyipari, vízügyi múzeum szervezése és az egyes malomtípusok skanzen-szerű felépítése. Ä szakmúzeumokon kívül kisebb gyűjtemények alakultak ki egyes vállalatoknál, így az Egyesült Izzó vákuumtechnikai gyűjteményt állított fel. A múzeumok tudományos orgánuma az 1963 óta megjelenő „Technikatörténeti Szemle" és az 1965-ben megjelent „Magyar Műszaki Múzeumok Évkönyve". E kiadványok célja, hogy a hazai technikatörténeti kutatás számára közös fórumot és vitalehetőséget biztosítson, figyelemmel kísérje a hazai és külföldi technikatörténeti kutatásokat, előmozdítsa a műszaki és ipari emlékek védelmét, megbecsülését és ismeretét, valamint a műszaki múzeumok létrejöttét. Az előadáshoz Mészáros Vince szólt hozzá. Rámutatott arra, hogy a műszaki múzeumok legnagyobb gondja a szakemberképzés, mert sem technikatörténeti, sem muzeológus szakképzés nincs sem az egyetemen sem a felsőfokú szakoktatásban, így a múzeumoknak maguknak kell kádereiket kiképezni. Ugyanígy magukra vannak hagyva a műszaki múzeumok a restaurátorkópzés terén (a műszaki emlékek restaurálása eltér a régészeti restaurálástól). Szervezetileg a legfontosabb feladat a műszaki múzeumhálózat kiépítése, ennek a feladatnak megoldása során a történészek sem nélkülözhetők, amihez a történészek részéről nagyobb érdeklődésre lenne szükség. Súlyponti feladatot jelent egy technikatörténeti könyvtár és országos technikatörténeti adattár szervezése. Az elnöklő Makkai László zárszavában javasolta, hogy 1. a történészek érdeklődésének felkeltésére szervezzen a Társulat olyan к rándulást, amelynek célja a technikatörténeti múzeumok megismerése, 2. tegyen a Műszaki Múzeum tudományos tanácsa