Századok – 1965

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1365

FO LYÓIR ATSZEMLE 1389-rések és a pénzhiány kényszerítette végül a lovagrendet az ellenség békefeltételeinek elfogadására. — EUGEN LEMBERG: A marxizmus marxista bírálata Középkelet-Európában c. dolgozatában (687 — 708. 1.) a csehszlovák és lengyel szellemi élet, elsősorban a filozófiai gondolkodás egyes jelenségeivel foglalkozik. Hangsúlyozza a marxista szemlélet általános fejlődését, s hogy az új marxista nemzedék munkásságát a nyugati tudománynak új alapokonkell vizsgálnia. A jelenség egyes megnyilvánulásainak bemutatása mellett nem bocsátkozik az okok mélyebb vizsgálatába, — Az Információk címet viselő rovatban FERDINAND SEIBT ismerteti Robert Kalivodának a huszita ideológia kérdéseivel foglalkozó munkáit (709 — 720. 1.). — 0. JAHRBÜCHER FÜR GESCHICHTE OSTEUROPAS 1964. 3. (okt.) sz. — HELMUT NEUBAUER: Borisz Fjodorovics Godunov c. írásában (321 — 330. 1.) a bojárból lett cár történetének, s ezzel kapcsolatban Dimitríj herceg halálának ós az Al-Dimitrij fellépésének és sikerének főként pszichológiai oldalát kutatja. — HEINZ BRAHM: A német „fasizmus" bolsevik értelmezése az 1923— 1928-as években c. cikkében (350-365. 1.) Radek, Zinovjev, Trockij és Sztálin kijelentéseit, értékeléseit ismerteti és értelmezi a német fasiszta mozgalom jellegére, perspektívájára vonatkozóan, és ezzel összefüggésben kitér Zinovjev és Sztálin nézeteire a szociáldemokráciát, a szociáldemokratizmus és a fasizmus közötti összefüggést illetően. — ALFRED ERICH SENN: A központi litván államról с. cikkében (366 — 374. I.) a lengyel kormány 1920-ban indított vilnói akciójával foglalkozik. A területet megszálló Zeligowski tábornok katonai és az ütköző állam megszervezésére irányuló politikai és adminisztratív akcióinak ismertetése mellett kitér a kérdés nemzetközi visszhangjára, mindenekelőtt a Népszövetség keretében történt vizsgálatokra, majd megállapítja, hogy a lengyel akció területszerzés szempontjából sikeres volt ugyan, de rontotta Lengyelország nemzetközi hitelót, s ugyanakkor céljával ellentétben nem könnyítette, hanem nehezítette Lengyelország és Litvánia megegyezését. — JAROSLAW PELENSKI: Szovjet-ukrán historiográfia a II. világháború után címen (375 — 418. 1.) a jelzett korszakban megjelent ukrán történelmi munkákat méltatja ill. bírálja, hangoztatva egyrészt a fejlődést a sztálini idők történetírásával ós szemléletével szemben, másrészt a szerinte ma is fennálló „hivatalos korlátokat". — O. MITTEILUNGEN DES INSTITUTS FÜR ÖSTERREICHISCHE GESCHICHTSFORSCHUNG 1964. 72. köt. 3 — 4. sz. — KURT REINDEL: Az Alpok—Duna-térség püspöki szervezete a késő ókorban és a kora középkorban c. tanulmánya (277 — 310. 1.) három provincia, Raetia, Noricum és Pannónia püspökségeinek kialakulását vizsgálja a IV—VI. században, majd további történetüket egészen a frank korig. Megállapítja, hogy a IV—VI. században kimutatható 14 püspökségből csupán egy, a frank egyházi szervezetbe korán beilleszkedett Raetiabeli Curia-Chur vészelte át a népvándorlás viharait, a többi mind elpusztult. — HEINRICH APPELT: Barbarossa Frigyes és az itáliai kommunák (311 — 325. 1.) a császár és a lombard városi szövetség összeütközését, ennek jogi-politikai formáit vizsgálja. Az összeütközést Milánó ós Lodi kereskedelmi ellentéte robbantotta ki, s ez a német császári hatalom ós a lombard városok, valamint az őket támogató pápaság párharcává szélesedett. A szerző tagadja, hogy a császár álláspontjának kialakításában a bolognai római jogi iskolának bármilyen jelentősebb szerepe lett volna. A császár máimeglévő jogi felfogásának, isteni kegyelmen alapuló hatalmának szakszerű kifejtésére használta fel a bolognai jogászok tanultságát. A küzdelmet lezáró alessandriai szerződésnek és a konstanzi békének kompromisszumos jellegét emeli ki, és dicséri a császárnak és tanácsadóinak politikai bölcsességét. — B. A külföldi folyóiratszemlét összeállították: Bellér Béla (В.), H. Haraszti Éva (Н.), Jemnitz János (J.), Niederhauser Emil (N.) és Sz. Ormos Mária (O.).