Századok – 1965

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1365

FO LYÓIR ATSZEMLE 1385-a nemzeti szocialista kormányzati struktúra lehetetlenné tette 1939 előtt a fegyverkezés gyorsabb ütemét. Valószínűleg a villámháború stratégiája e problémák, az ellentmondások feloldásának volt a kísérlete. A diktatúra és az újrafegyverkezés által életrekeltett strukturális feszítő erők és válságok leküzdésére csupán az erősebb diktatúra és fokozottabb fegyverkezés lehetett volna alkalmas. Hitler a tünetek jelentőségét érzékelve, bár azok gazdasági, társadalmi és politikai okait összességükben nem ismerve felhasználta a nemzetközi események sorozatát, s enyhén szólva jóval „dinamikusabb" külpolitikát hirdetett. Tarthatatlan és történetietlen Taylor véleménye, hogy Hitler belesodródott a háborúba. — CH. HILL a számban -válaszol H. Kearney: Puritanizmus, kapitalizmus és a természettudomány forradalma c. cikkére (Past and Present, 1964. 28. sz.), ugvanilyen című írásában (88 — 97. 1.) — H. THE JOURNAL OF ECONOMIC HISTORY. 1964.24. köt. 1. (márc.) sz.-J. C. RÜSSEL tanulmányában a középkori mennyiségi népességváltozásokat (1 — 21.1.) olyan módszerrel igyekszik megközelíteni, amelyeket eddig földrajztudósok, várostervezők jalkalmaztak: alapvetőkre ós másodlagosakra osztva a népességváltozást előidéző tényezőket. Az alapvető tényezők közé sorolták azokat az intézményeket, üzemeket (gyárakat általában), amelyek városon túli pénzforrásokat mozgósítottak, pénzt vonzottak, termékeiket pedig a városon túl is értékesítették; másodlagos tényezőknek tekintették viszont a kisboltokat, boltosokat, értelmiségi csoportokat, amelyek a város közvetlen szükségleteit elégítették ki. A modern társadalomra ezt a kielégíthetően hasznosítható módszert a szerző a Domesday Book adatai alapján igyekszik a középkori Anglia nópességviszonyaira, változásaira is alkalmazni. Az alapvető tényézők közé sorolja a vásárokat, piacokat, céheket, melyek a vidéki vásárlóközönséget és pénzüket vonzották. Hasonló meggondolások alapján — minthogy külső pénzforrásokból éltek — ide veszi a várakat, udvarházakat és kolostorokat. Tanulmányában főleg ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni: vajon a másodlagos tényezők szükségszerűen megjelentek-e az alapvető tényezők környezetében, s ha igen, milyen méretekben? Például a vár szomszédságában, védnöksége alatt kialakult városka véletlen, egyedi jelenség-e, avagy úgy tekinthető-e, mint az alapvető mintához természetszerűen hozzátartozó járulék, tehát normális másodlagos tényező. A Domesday Book bőséges adatai alapot adnak arra, hogy a szerző egyébként hipotetikus „alapvető-másodlagos tényezős" magyarázatának tudományos hitelt adjon két vonatkozásban: a korai középkori várak és kolostorok közelében kialakult lakosságviszonvokra és a későbbi szakaszokban a nagyobb városok népességének foglalkozások szerinti megoszlására. 1964. 2. (jún.) sz. — DOROTHY S. BRADY professzor: Relatív árak a XJX. században címmel (145 — 203. 1.) ismerteti a relatív árak s ezzel kapcsolatban az életfeltótelek, a piaci kereslet-kínálat alakulását az Egyesült Államokban. Fontos jelentőséget tulajdonít a relatív árváltozások okait keresve a termékek nagyságának (méretének) ós anyagának. Véleménye szerint csupán e két tényező szolgáltathatja az alapját a relatív árak hosszabb időszakra vonatkozó összehasonlító történeti vizsgálatának. Tanulmányának tételeit, megállapításait 20 értékes statisztikai táblázattal támasztja alá, ezek többek között ismertetik a gőzmozdonyok méreteit és árait (1835-1890), a hordozható gőzgépek méreteit és árait (1810 —1892), a textilgépek nagyságát és árát (1811 — 1883), a tartós fogyasztási cikkek (óra, varrógép, zongora stb.) árait (1810—1880), az. ipari városok és gyárvárosok bór- ós árviszonyait (1818 — 1879) és egyes élelmiszerek (liszt, cukor, hús, gyümölcs, vaj, kávé) relatív árait (1809—1899). A gazdag anyagú cikket informatív bibliográfia kíséri. — RÁNKI GYÖRGY átfogó jellegű tanulmánya: A magyar ipari fejlődés kérdéseiről az 1900— 1944-es időszakban (204 — 288. 1.) a szerző és Berend Iván hasonló témájú könyve alapján készült. A 13 függelékként közölt táblázat többek között szemlélteti a magyar gyáripar különböző ágaiban dolgozó munkások számarányát ós százalékos termelését az első világháború előtt, a két világháború közötti időszakban és a második világháború folyamán. — M. BLANC: egy korábbi cikkét kiegészítve felülvizsgálja írásában az 1834-es angliai Űj Szegény Törvény alapját képező mintegy 5000 oldalas „Szegény Törvény Jelentés"-t (229-245.1.) és megállapítja, hogy ezt valószínűleg sem a kortársak, sem a kórdós kutatói nem tanulmányozták alaposan. Elsődleges források alapján kimutatja, hogy az angliai ós walesi mezőgazdasági munkások bére 1795 és 1834 között a létfenntartáshoz is elégtelen volt, és a brit mezőgazdaság 1834-ben az elmaradt gazdasági rendszerre jellemző foglalkoztatottság hiányának klasszikus példáját mutatta. A „Szegény Törvény Jelentós" elhibázottan tárta fel a mezőgazdasági munkanélküliség okait, s amit javasolt, egyáltalán nem felelt meg az 1834-es állapotoknak. A szerző