Századok – 1965

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1365

1384 FOJJYÓIK ATSZEMLE ját, az a téves felfogás alakult ki, hogy e sajátosságok kezdettől állandóan együttesen is jelentkeztek. A szerző számos angol történeti példán keresztül — az angolszász időktől, a normann királyok és földesurak idején át a XVI. századig — cáfolja ezt az álláspontot. A közföld-rendszer korai gyakorlatára, illetve a közföld-rendszer kifejlődésének jelentős állomásaira a XII. századi és XI1T. századeleji oklevelek nyújtanak lényeges útmutatást. Arra a kérdésre, hogy az angliai közföld-rendszer legteljesebb, legtisztább formája mely időponthoz rögzíthető, a szerző Hilton, Eliiott ós Glanville Jones angol történészek eredményei alapján utal arra, hogy ez az. érett forma a királyság különböző területein különböző időpontokban alakult ki. Az azonban kétséget kizáróan megállapítható, hogy ha az angliai, valamint nvngat- ós kelet-európai föld-rendszerek fejlődését egybevetjük, a közföld-rendszer kialakulása mindenütt hasonló jellegzetességeket mutat. A fejlődés előfeltétele a nagy és egyre növekvő lakosság volt, amely a föld intenzívebb megművelésére kényszerült. Ez az előfeltétel minden jel szerint először a XII. ós a XIII. században volt biztosítva. A szerző véleménye az, hogy a társadalmi keret, amelyben a közösföld-rendszer kialakult, nem szükségszerűen befolyásolta e rendszer megjelenési formáját. — A szám közli az 1964 .júliusi ,7-iki Past and Presentkonferencia anyagának egyik részét: K. THOMAS: Marika és pihenés az ipari forradalmat megelőző időkben címmel (50—62. 1.) vitaindító referátumában ismertette az e tárgykörről közreadott újabb angliai történeti irodalom főbb elvi kérdéseit: milyen harcokat és milyen eredményekkel folytattak a középkor óta a munkáltatók és a munkások a munkaidő meghosszabbításáért illetve rövidítéséért, a munkafegyelemért, az újfajta munkamorál kialakításáért, az újfajta szükségletekért. Milyen szerepet játszottak mindebben a munkás legközvetlenebb fizikai igényei : az éhség, a rendszeres táplálkozás stb., és milyeneket a másodlagos, a szellemi igények: az egyéni ambíció, büszkeség, becsület. A vitában felszólaló CH. HILL elemezte a bérmunkával szemben megnvilvánuló ellenállás „ideológiai" gyökereit, JOAN THIRSK utalt a mezőgazdaságban uralkodó munkaviszonyokra, a munkaidő kérdésére. Ehhez kapcsolódott H.A. KAMEN és B. SMALLEY felszólalása. Számosan foglalkoztak a parasztság és a városi lakosság elkülönülési hajlamával, egymás iránti bizalmatlanságával, ellenérzésével és ennek okaival (M. G. HÜTT, N. BIRNBAUM, H. G. KOENIGSBERGER), mások a középkori mezőgazdasági munkaviszonyok struktúráját elemezték (R. H. HILTON, FAITH). A vita során hosszasan taglalták a pihenőidő kérdését: B. SMALLEY ezzel kapcsolatosan a középkori egyház állásfoglalását ismertette, L. STONE és H. G. KOENIGSBERGER A pihenőidő szervezett felhasználásának részleteinél időzött (angliai ós olaszországi példákat idézve), A. M. EYERITT pedig a XVII. században Angliában elszaporodott kocsmák ós italozó helyek gazdasági, társadalmi ós művelődéstörténeti kihatásait, szerepót elemezte. KOENIGSBERGER a tárgyalt problémakörökön némileg túlmenve az ipari forradalom előtti időszakban a zene megváltozott funkciójáról és a hivatalos álláspontnak a XVI. század óta bekövetkezett változásáról szólott. — T. W. MASON ismertetése A. J.P.Taylor nagy figyelmet keltett művének. A második világháború eredetó-nek ötödik, új bevezetéssel (Second Thoughts címmel) meg támogatott kiadásáról szinte önálló tanulmánynak tekinthető a Harmadik Birodalom gazdasági életéről (67 — 87. 1.). MASON Taylor könyvének fő hiányosságait abban látja, hogy forrásanyaga hiányos, és a felhasznált történeti, gazdaságtörténeti művekből leszűrt megállapítások esetlegesek. Ebből következik, hogy Taylor könyve nem nyújt kielégítő ós meggyőző történeti elemzést a harmincas években a német külpolitikáról és a németországi gazdasági életről. Egyoldalú és távolról sem csalhatatlan gazdaságtörténeti művek adataiból, tehát a Harmadik Birodalom gazdaságtörténetének hiányos ismerete alapján vont le Taylor messzemenő következtetéseket Hitler szándékairól (pl. hogy nem akart háborút, pláne világháborút). Az európai összehasonlító gazdaságtörténeti adatok azt bizonyítják, hogy Németország felfegyverzése 1933-tól és a gazdasági életben a nehézipar szerepe 1937-től jóval erőteljesebb és nagyobb volt, mint Franciaországé és Angliáé. A harmincas években pl. Németország több gépet exportált, mint amennyit Anglia gyártott. Célravezető az adatok és eredmények összehasonlítása az európai államok között a gazdasági élet strukturális változásainak elemzése során is az 1929- és 1939-es időszakban. Itt MASON főként a nehézipar eluralkodó szerepére, a német gazdasági élet egvre erőteljesebb autarkiás jellegére és az állami kiadások (és az államadósság) jelentős növekedésére utal. Nem hagyja figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy Németország háborús készülődését nem terjesztette ki a gazdasági élet széles skálájára: nem kívánt — adminisztratív és politikai okokból kifolyóan — pénz- és anvagforrásokat transzferálni a gazdasági élet nem katonai szektoraiból. így tehát