Századok – 1965

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1365

FO LYÓIR ATSZEMLE 1375-a Szovjetunióval békét kötő, a nyugati imperialista hatalmak ellen azonban tovább harcoló Németország vágyálmát hajszolta. Arthur Hoffmann és William Zipperer bírálatára azonban revideálták ezt az álláspontot. 1944 elején a párt Központi Bizottsága és a Szabad Németország Nemzeti Bizottsága politikája alapján létrejött a lipcsei ellenállási mozgalom egysége, s fokozódott tevékenysége. Mielőtt azonban ez még teljes mértékben kibontakozott volna, a Gestapo lecsapott az ellenállási szervezetre, s 1944. július 19-én letartóztatott 69 lipcsei antifasisztát. A fasiszta népbíróság 13 halálos ítéletet ós magas börtönbüntetéseket szabott ki. Tíz halálos ítéletet 1945 januárjában végre is hajtottak, 3 halálraítéltnak azonban februárban egy légitámadás alkalmából sikerült megmenekülnie. Egyes fennmaradt csoportok folytatták munkájukat egészen Lipcsének a fasizmus alól való felszabadításáig. — IRENE ós WOLFGANG WILHELMUS: Harc a nemzeti és a szociális kérdés megoldásáért Finnországban 1917/18-ban (35 — 56. 1.) ismertetik a finn és az orosz munkásosztály közös harcát Finnország függetlenségéért és társadalmi átalakulásáért. Az orosz bolsevikok mindkét forradalom idején Finnország teljes függetlensége mellett foglaltak állást. Ennek reális feltételét az Októberi Forradalom teremtette meg, Finnország teljes függetlenségének elismerésével. A forradalom ugyanakkor előtérbe állította a polgári demokratikus és a szocialista átalakulás feladatait. A társadalmi átalakulás ellen a finn burzsoázia a már lényegében megoldott nemzeti kérdést akarta kijátszani, s 1918 januárjában megindította támadását a még Finnország területén tartózkodó orosz csapatok és a finn vörösgárda alakulatai ellen. A polgári Svinhufvud-szenátus ugvanekkor Vaasába, a fehércsapatok hadműveleti központjába tette át működési színhelyét. Erre a baloldali vezetés alatt álló finn szociáldemokrata párt 1918. január 26 —27-én kikiáltotta a munkáshatalmat. A munkáskormánynak sikerült megszilárdítania helyzetét. A finn burzsoázia Mannerheim tábornagy útján a német imperialisták segítségét kérte. Von der Goltz tábornok csapatai 1918 májusában leverték a finn munkásköztársaságot, s visszaállították annak a finn burzsoáziának az uralmát, amely a német imperialisták veresége után gyorsan átnyergelt az antant imperialisták oldalára. — HELMUT BLEIBER: A mezőgazdasági kapitalizmus fejlfclése útjának problematikájához c. tanulmányában (57—73. 1.) azt az álláspontot képviseli, hogy az 1848 márciusi forradalom előtti porosz mezőgazdaság és állam „félfeudális" jellegű volt, vagyis a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmeneti típust képviselte. Ez az agrárkapitalista fejlődés gátlólag hatott az ipari fejlődésre, feszültséget teremtett a tőkés nagybirtokosok, a junkerek és az ipari burzsoázia közt, és a parasztságot kettős módszerrel is kizsákmányolta. A porosz államnak az ipari burzsoázia megnyerés зге tett intézkedései, az 1807-től folyó jobbágyreform, egy befolyásos gazdag paraszti réteg kialakulása nem akadályozhatta ugyan meg a polgári forradalom kitörését, de letompította radikalizmusát, és előkészítette a nagyburzsoázia árulását, a junkerekkel való szövetkezést és a munkásosztállyal való szembefordulást. A magukra maradt német demokratikus erőknek 1848/49-ben nem sikerült győzelmet aratniok a junkerek és nagyburzsoázia ellenforradalmán. A mezőgazdaság kapitalista fejlődésének porosz útja tovább folytatódott. — B. ÖESKOSLOVENSKÍ Ö VSOPIS HISTORÎCKY. 1965. 1. sz. — FRANTIŐEK GRAUS: A koraközépkori kíséretek és jelentőségük a közép-európai államok kialakulásánál (1 — 18. 1.) a közép-európai feudális államok kialakulásáról szóló, a közeljövőben megjelenő nagyobb tanulmányának részlete, amely a kíséret IX—X. századi szerepét vizsgálja. Négy típusát állapítja meg: 1) az egyszerű .kíséret, amilyen ebben a korban már csak a normannoknál és Skandináviában található p2) a Gefolgsheer már átmenet a kíséret ós a hadsereg közt, ilyen a népvándorlás korában volt ismeretes, a tárgyalt korszakban talán a magyaroknál feltételezhető; 3) a nagy kíséret vagy állami kíséret, amely letelepült életmóddal jár, kialakult államban található meg, s nemcsak katonai védelmi, hanem belső funkciói is vannak; 4) a feudalizálódó, már territoriálisán szervezett kíséret, amelyből a nemesség kialakul. Részletesen a harmadik típust vizsgálja a cseh és a lengyel állam példáján. Rámutat arra, hogy a feudalizmus kezdetén itt a nemzetségi arisztokráciát kiirtották, éppen a kíséret segítségével; ebben látja a két állam erejének ós expanzív törekvéseinek a magvarázatát. — JOSEF MACEK; György király külpolitikájához (19 — 48. 1.): a jubileum alkalmából visszatér Podëbrad György cseh király 1462— 64-es béketervezetéhez, s megállapítja, hogy az sokkal inkább középkori jellegű, alig van benne a vallási türelmet is hirdető humanista elem. Jelentős szerepet játszik a tervben a pápaellenes huszita hagyomány is. Közli a szerző még II. Pál pápa feljegyzését a csehekkel folytatott tárgyalásokról 1471-ből (a vatikáni levéltár anvagából), amelv mutatja a cseh tárgvalófél hajlékonyságát és a pápa engesztelhetetlenségét, s így