Századok – 1965

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1365

FO LYÓIR ATSZEMLE 1375-a Szovjetunióval békét kötő, a nyugati imperialista hatalmak ellen azonban to­vább harcoló Németország vágyálmát haj­szolta. Arthur Hoffmann és William Zip­perer bírálatára azonban revideálták ezt az álláspontot. 1944 elején a párt Központi Bizottsága és a Szabad Németország Nem­zeti Bizottsága politikája alapján létrejött a lipcsei ellenállási mozgalom egysége, s fokozódott tevékenysége. Mielőtt azonban ez még teljes mértékben kibontakozott volna, a Gestapo lecsapott az ellenállási szervezetre, s 1944. július 19-én letartóz­tatott 69 lipcsei antifasisztát. A fasiszta népbíróság 13 halálos ítéletet ós magas börtönbüntetéseket szabott ki. Tíz halálos ítéletet 1945 januárjában végre is hajtottak, 3 halálraítéltnak azonban februárban egy légitámadás alkalmából sikerült megmene­külnie. Egyes fennmaradt csoportok foly­tatták munkájukat egészen Lipcsének a fasizmus alól való felszabadításáig. — IRENE ós WOLFGANG WILHELMUS: Harc a nemzeti és a szociális kérdés megoldásáért Finnországban 1917/18-ban (35 — 56. 1.) ismertetik a finn és az orosz munkásosztály közös harcát Finnország függetlenségéért és társadalmi átalakulásáért. Az orosz bol­sevikok mindkét forradalom idején Finn­ország teljes függetlensége mellett foglaltak állást. Ennek reális feltételét az Októberi Forradalom teremtette meg, Finnország teljes függetlenségének elismerésével. A for­radalom ugyanakkor előtérbe állította a polgári demokratikus és a szocialista átala­kulás feladatait. A társadalmi átalakulás ellen a finn burzsoázia a már lényegében megoldott nemzeti kérdést akarta kiját­szani, s 1918 januárjában megindította támadását a még Finnország területén tar­tózkodó orosz csapatok és a finn vörös­gárda alakulatai ellen. A polgári Svinhuf­vud-szenátus ugvanekkor Vaasába, a fehér­csapatok hadműveleti központjába tette át működési színhelyét. Erre a baloldali vezetés alatt álló finn szociáldemokrata párt 1918. január 26 —27-én kikiáltotta a munkáshatalmat. A munkáskormánynak sikerült megszilárdítania helyzetét. A finn burzsoázia Mannerheim tábornagy útján a német imperialisták segítségét kérte. Von der Goltz tábornok csapatai 1918 májusá­ban leverték a finn munkásköztársaságot, s visszaállították annak a finn burzsoáziá­nak az uralmát, amely a német imperialis­ták veresége után gyorsan átnyergelt az antant imperialisták oldalára. — HELMUT BLEIBER: A mezőgazdasági kapitalizmus fejlfclése útjának problematikájához c. tanul­mányában (57—73. 1.) azt az álláspontot képviseli, hogy az 1848 márciusi forradalom előtti porosz mezőgazdaság és állam „fél­feudális" jellegű volt, vagyis a feudalizmus­ból a kapitalizmusba való átmeneti típust képviselte. Ez az agrárkapitalista fejlődés gátlólag hatott az ipari fejlődésre, feszült­séget teremtett a tőkés nagybirtokosok, a junkerek és az ipari burzsoázia közt, és a parasztságot kettős módszerrel is kizsák­mányolta. A porosz államnak az ipari bur­zsoázia megnyerés зге tett intézkedései, az 1807-től folyó jobbágyreform, egy befolyásos gazdag paraszti réteg kialakulása nem aka­dályozhatta ugyan meg a polgári forrada­lom kitörését, de letompította radikalizmu­sát, és előkészítette a nagyburzsoázia áru­lását, a junkerekkel való szövetkezést és a munkásosztállyal való szembefordulást. A magukra maradt német demokratikus erőknek 1848/49-ben nem sikerült győzel­met aratniok a junkerek és nagyburzsoázia ellenforradalmán. A mezőgazdaság kapi­talista fejlődésének porosz útja tovább folytatódott. — B. ÖESKOSLOVENSKÍ Ö VSOPIS HISTO­RÎCKY. 1965. 1. sz. — FRANTIŐEK GRAUS: A koraközépkori kíséretek és jelentőségük a közép-európai államok kialakulásánál (1 — 18. 1.) a közép-európai feudális államok kialakulásáról szóló, a közeljövőben meg­jelenő nagyobb tanulmányának részlete, amely a kíséret IX—X. századi szerepét vizsgálja. Négy típusát állapítja meg: 1) az egyszerű .kíséret, amilyen ebben a kor­ban már csak a normannoknál és Skandiná­viában található p2) a Gefolgsheer már át­menet a kíséret ós a hadsereg közt, ilyen a népvándorlás korában volt ismeretes, a tárgyalt korszakban talán a magyaroknál feltételezhető; 3) a nagy kíséret vagy állami kíséret, amely letelepült életmóddal jár, kialakult államban található meg, s nem­csak katonai védelmi, hanem belső funkci­ói is vannak; 4) a feudalizálódó, már territo­riálisán szervezett kíséret, amelyből a ne­messég kialakul. Részletesen a harmadik típust vizsgálja a cseh és a lengyel állam példáján. Rámutat arra, hogy a feudalizmus kezdetén itt a nemzetségi arisztokráciát kiirtották, éppen a kíséret segítségével; ebben látja a két állam erejének ós expan­zív törekvéseinek a magvarázatát. — JOSEF MACEK; György király külpolitikájához (19 — 48. 1.): a jubileum alkalmából visszatér Podëbrad György cseh király 1462— 64-es béketervezetéhez, s megállapítja, hogy az sokkal inkább középkori jellegű, alig van benne a vallási türelmet is hirdető humanis­ta elem. Jelentős szerepet játszik a tervben a pápaellenes huszita hagyomány is. Közli a szerző még II. Pál pápa feljegyzését a csehekkel folytatott tárgyalásokról 1471-ből (a vatikáni levéltár anvagából), amelv mutatja a cseh tárgvalófél hajlékonyságát és a pápa engesztelhetetlenségét, s így

Next

/
Thumbnails
Contents