Századok – 1965
Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1365
J376 FOLYÓIRATSZEMLE megcáfolja azt az eddig uralkodó nézetet, hogy csak György halála akadályozta meg valamiféle egyezség megkötését. — A vitarovatban MILAN SVANKMAJER: A gépi kutatás kérdéséhez a történetírásban (49 — 64.1.) a modern sajtóanyag gépi úton történő feldolgozásához ad módszertani útmutatást, elsősorban a kódoláshoz, s azt bizonyítja, hogy nem szükséges a kódolásnál az egész anyagot számokban átírni. — ZDENÉK SLÁDEK: A két világháború közti korszak csehszlovák—szovjet kapcsolatainak tanulmányozásáról (99 — 109. 1.) áttekinti az 1948 óta megjelent munkákat, s úgy látja, sok még a fehér folt, nem dolgozták fel a Szovjetuniót tárgyaló csehszlovák publicisztikát, a csehszlovák munkásmozgalom vezetőinek és a burzsoá politikusoknak a szovjet államról kialakított koncepcióját. Hiányzik a csehszlovákiai kisebbségek állásfoglalásának a bemutatása is. De a legnagyobb hiányosság, hogy nincs érdemleges vita A téma egyes problémái körül. — JOSEF PETRTYL áttekintést ad az 1956—1964 közt megjelent csehszlovák numizmatikai irodalomról (110 — 120. 1.). — J. N. ismerteti A magyar irodalom története 1849-ig c. munka második kiadását (126 — 127. 1.), ugyancsak J. N. Tolnai György: A paraszti szövőfonóipar és a textilmanufaktúra Magyarországon c. könyvét (143 — 144. 1.), Spira György: 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a c. könyvét (144—145. 1.) és ltovács Endre: A népek tavaszától a Párizsi Kommünig c. könyvét (145.1.), továbbá néhány magyar folyóiratcikket. — N. HISTORICKÍ ŐASOPIS 1965. 1. sz. -MATÚS KUÖERA: Szlovákia lakosságának társadalmi szerkezete a X—XII. században (1 — 53. 1.) rövid historiográfiai bevezetés után, amely a kérdés mai kutatóival is polemizál, kifejti, hogy a nagymorva államban már fejlett feudális társadalom állt fenn, de az írott források alapján nem lehet ezen belül az egyes rétegeket elkülöníteni. A magyar etnikum betörése nem módosította lényegesen a fejlődés irányvonalát. A rabszolgakereskedelem a X—XII. században igen élénk, anélkül azonban, hogy a rabszolgatartás meghatározó jelenséggé vált volna. Megvannak a nemzetiségi szervezet maradványai, elsősorban a magyar településterületen és az északi, észak-keieti vidékeken, amelyeket nem érintett a nagymorva állam társadalmi fejlődése. A feudalizálódásban a királyi birtok játssza a legnagyobb szerepet, mind a várszervezet, mind pedig a szorosabb értelemben vett királyi birtok (curia és curtis). Mindkettő a szláv kezdetekre vezethető vissza. Az udvarnokok révén folytatott gazdálkodás a curtisokban a szláv lakosságot használja fel. Az udvarnokok társadalmi helyzetüket tekintve közelebb állnak a szabadokhoz, mint a rabszolgákhoz. A várnak inkább katonai ós közigazgatási szerepe van, a nagymorva korszakban igen lényeges városalkotó szerepe (iparűző lakosság egybegyűjtése) itt háttérbe szorul. A magyar állam fejlődésének középpontja a dunántúli és a dél-szlovákiai terület, tehát Pribina két fejedelemségének a területe, amelyek a legfejlettebbek voltak. A szerző elutasítja azokat a nézeteket, amelyek a magyarországi feudalizmus sajátosságait, az ázsiai feudalizmussal való kapcsolatait mutatják ki. — A folyóirat közli az 1964. június 8 — 10-én Szomolányban a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulóján tartott tudományos ülésszak vitafelszólalásait a gyorsírásos jegyzőkönyv alapján (54—106. 1.). — TILKOVSZKY LÓRÁNT: Adalék a Dél-Szlovákia határvidékén folytatott partizántevékenység történetéhez 1941-ben (107 — 112. 1.) a Szlovák Nemzeti Felkelés kirobbanása után az akkor magyar megszállás alatt levő területekre érkező partizánok tevékenységét ismerteti, amely a határvidéki magyar katonaság és polgári lakosság megnyerését, a Magyarország felől várható német támadás előkészítésének felderítését, majd végrehajtásának akadályozását célozta. — VOJTECH KOPGAN; Oszmán elbeszélő források Szlovákia történetéhez (113—121. 1.) néhány XVII— XVIII. századi forrásnak a szlovákiai területen folytatott harcokra vonatkozó adatait ismerteti. — F. BOKES ismerteti a Magyarország történeti demográfiája c. kiadványt (143—144. 1.), kiemeli, hogy táblázatai révén a magyarul nem tudók számára is használható munka. J. K. ismerteti a Magyarország népeinek története a honfoglalás koráig c. kiállítási útmutatót (148 — 149.1.), szemére veti a szláv lakosság szerepének lebecsülését. A. iS. ismerteti Tolnai György: A paraszti szövő-fonóipar és a textilmanufaktúra Magyarországon e. könyvét (155. 1.), Fogarassy László ,,A határban a halál kaszál" címen kiadott Prónay-naplórészleteket (157 —158. 1.), P. H. a készülő magyar párttörténeti tankönyv első két fejezetének téziseit (161. 1.), R. F. K. Kempler: A gyógyszerek története c. könyvét (168. 1.), ós M. В.—U. Regöly — Mérei Gyula: Akik legyőzték a betegségeket c. könyvét (168—169. 1.), valamint magyar folyóiratok egyes tanulmányait. — K. R. beszámol a magyar és csehszlovák jogtörténészek 1964. április 1 —3-án Budapesten tartott ötödik tudományos konferenciájáról (173 — 175. 1.). — N." JUGOSLOVENSK1 ISTORIJSKI ŐASOPIS 1964. 3. sz. — MILORAD EKMEÖIÓ:
