Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1337

FO LYÓIR ATSZEMLE 1357-gát a földkérdést nein oldotta meg véglegesen. Amint a legutóbbi évek tapasztalatai igazolták, a parasztság számára a gyökeres megoldást esak a szövetkezeti út követése biztosíthatja. — DB. SALGÓ LÁSZLÓ AZ amerikai neokolonial izmus formaváltozásairól e. cikkében rámutat arra, hogy az USA gyarmatosítási politikája olyan időszakban kezdődött, amikor a kialakult nemzetközi viszonyok elkerülhetetlenné tették számára a hagyományos módszerek újakra cserélését. Az amerikai gyarmatosító kezdettől fogva — mivel a régi gyarmatosítóval szemben is harcolnia kellett — nem elnyomóként, hanem „felszabadítókónt" jelentkezett. Ezen az alapon a szerző végigkíséri az amerikai gyarmatosítási politika főbb szakaszait az 1898-i spanyol—amerikai háborútól kezdve napjainkig. — 0. M. Helytörténeti ce helyismereti folyóiratok BORSODI SZEMLE IX. óvf. (1965) 1. sz.: KUN LÁSZLÓ A Miskolci Nemzeti Bizottság megalakulása és történetének első szakasza c. cikkében ismerteti, hogy Miskolcon a Nemzeti Bizottság 1944. december 16-án alakult meg; a működésében jelentkező kezdeti baloldaliságot az MKB központi vezetőségének segítségével sikerült felszámolni, s attól kezdve mindvégig helyes kommunista vezetés alatt állott. A Nemzeti Bizottság 3 fő feladatot oldott meg: 1.) a romeltakarítás ós újjáépítés megindítását, 2.) a közellátás megszervezését ós 3.) a reakció kiszorítását a közéletből. Sikerrel látta el a demokratikus hadsereg toborzásának feladatát is. Az igazolási és népbírósági eljárás azonban a jobboldali kisgazdák ellenállásába ütközött. A Nemzeti Bizottság közigazgatási funkcióját 1945. január 29-én a Törvényhatósági Bizottságra, rendőri funkcióját pedig 1945. január 3-án a demokratikus rendőrségre ruházta. — VÉR ANDOR volt miskolci majd pesti író ós újságíró mint Bajcsy-Zsilinszky Endrének 1934—1938 közti sajtó- és politikai munkatársa Emlékezés Bajcsi-Zsilinszky Endrére és a „Szabadság"-ra címen részletet közöl történeti érdekű önéletrajzi regényéből. A szemelvény érdekes és újszerű képet rajzol Bajcsy-Zsilinszky és a kormánykörök, valamint az írói körök, különösen a népi írók viszonyáról, Bajcsy-Zsilinszky kettős tarpai kópviselőválasztási kudarcáról, és a véglegesség igényével tárgyalja a függetlenségi politikus emlékét olyan súlyosan terhelő „Áchim-ügyet". Bajcsy-Zsilinszky egy ismeretlen levelével, bírósági aktákkal és egyéb dokumentumokkal bizonyítja, hogy a békési parasztvezérre egyrészt nem ő, hanem öccse, Gábor adta le önvédelemből a halálthozó lövést, másrészt azt állítja, hogy az összeütközésnek nem politikai okai voltak — mint a) Bajcsv-Zsilinszkyvel szakító Féja Géza Válasz-beli cikke sejtetni engedte —, hanem tisztára személyes okai: a Bajcsy-Zsilinszky-testvérek édesapjának az indulatos parasztvezér részéről való súlyos és méltatlan megalázása. — В. B. SOPRONI SZEMLE. XIX. óvf. (1965). 1. sz.: BERTA JENŐ Sopron 1945. A fasizmus végnapjai, a népi demokratikus államiság kezdetei c. tanulmánya az 1945 őszi választásokig mutatja be Sopron felszabadulás utáni napjait: a nácizmustól nem kis részben megszédített német lakosság, az odameneküít nyilasok és a nyugatról Sopronon át hazatérők nagy tömegei következtében különösen nehéz harcot a reakció ellen, s az 1945. évi választásokon a Kisgazdapártnak az országos átlagot meghaladó méretű győzelmét. — LOVAS GYULA Sopron vasútjai a II. világháborúban c. tanulmánya a háború végén a fasiszta hadvezetés számára kulcsfontosságú soproni vasúti vonal történetét ismerteti részletesen és életközei adatokkal, általában is érdekes bepillantást nyújtva a vasútüzem háborús munkájába: bemutatja az erősödő légitámadások által okozott egyre nagyobb károkat a vasút kocsiparkjában és épületeiben s az egyre nehezebb körülmények között végzett helyreállítási munkákat. — В ÓN A ISTVÁN Cundpold fecit. A petőházi kehely és a frank térítés kezdetei a Dunántúlon c. tanulmánya (I—III. része az 1964. évi 2 — 4. számokban) a Petőházán a múlt század végefeló talált világhírű kelyhet a legújabban végrehajtott restaurálás után formailag (technika, felirat, ornamentika) igen alaposan elemezve megállapítja, hogy ezt 760 — 770 körül a különben ismeretlen Cundpold ötvös készítette, az az utolsó önálló bajor herceg uralma alatt virágzó bajor ötvösség sajátos és egyéni készítménye, s mint ilyen joggal foglalhat el önálló helyet az európai koraközépkori művészetben. A kehelyre a VIII—IX. század fordulóján ékköveket szereltçk, ami magas egyházi móltóság birtokába jutását sejteti: ez a személy szerző szerint Theodoricus, a 799-ben az avarok közé jött salzburgi segédpüspök lehetett. Az avarok között megindított, gazdag és sokoldalú forrásanyag alapján bemutatott VIII. század végi frank tórítőakciók elsősorban a fejedelem családjának megtérítésére irányultak, még-