Századok – 1965
Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1337
1358 FOLYÓI RATSZEMLE pedig sikerrel: Theodoricus működése eredményének kell tekinteni a Tisza vidéki avarok utolsó, a bolgár-szláv támadás elől a pannóniai, már frank fennhatóság alatt álló avarokhoz menekült Kagánjának, az 803-ban Aachenben hódoló Theodorusnak ós utódjának, Ábrahámnak megkeresztelését. A frank egyházi térítőközpont Petőházán, az avar fejedelmi szállás közelében volt s ennek korai fa- vagy kőtemplomában temették el halotti kelyhóvel együtt Theodoricust is. — WINKLEB GÁBOR Városi lakóházak Sopron barokk építészetében c. tanulmánya egyrészt a város barokk lakóházait jelen építészeti formájukban az 1676. évi tűzvész után létrehívó igényeket s ezek hatását vizsgálja a házak alaprajzára, formai kialakulására, — másrészt a lakóépületek építészeti alakítását elemzi. Először részletesen vizsgálja az építtetők társadalmi helyzetét (főurak, patríciusok, iparosok stb.) s az ennek megfelelően differenciálódott építtetési igényeket, majd az előbb olasz, később német építészeti hatásokat, s a rendelkezésre álló építőanyag s a középkori telekosztás hatását. Másodiknak a jellegzetesen barokk beépítésű városrészeket mutatja be, majd részletesen elemzi a lakóházak belső szervezésének típusait s a lakástípusokat, belsőudvarokat, lépesőtereket, homlokzat-arányokat, felületosztásokat s jellegzetes architektonikus elemeket. A módszertani szempontból is figyelemreméltó tanulmány befejezésül az általánosan érvényesíthető tanulságokat hangsúlyozza: a teljes épületanyag (ideérve az elpusztult épületekről maradt dokumentációt is) együttes vizsgálatának s az építéstörténeti kutatásoknak fontosságát, — ennek kapcsán az egyes mesterek munkásságának s az építkezés járulékos elemeinek jelentőségét; — mindezt együtt szemlélve egyrészt az építkezés külvárosi kihatásaival, másrészt az egész hazai barokk építészettel. — HELLER ISTVÁN Soproni oklevelek és telekkönyvek, mint a mérnöki munkák kiinduló pontjai c. cikke részleteket ismertet a város 1578 óta többször végrehajtott telekkönyvezőseiből és felméréseiből. — CSATKAI ENDRE Egy gyermekgyilkos lány kivégzése 1771-ben s ennek visszhangja címen az elítélt erőszakos katolizáltatása körül s katolikus és evangélikus papok közti, a korra igen jellemző viszályt ismerteti, néhány ismeretlen adattal Hajnóczy egy feltehető korai soproni szereplésére is. — HELLER ISTVÁN Szabó-Dezső 1920 februári soproni szereplésének visszhangja címen adatokat közöl az író az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga soviniszta és antiszemita céljai érdekében tartott soproni előadásának s azon elhangzott antiszemita beszédének hűvös fogadtatásáról és arról, hogy a Soproni Erankenburg Irodalmi Kör vezetőit minden igyekezete ellenére sem sikerült rábírnia a Ligával azonos célkitűzésű Magyar írók Szövetségéhez való csatlakozásra. — STORNO GÁBOR egy levelet közöl, melyben 1835. október 9-én Brunszvik Teréz (igen jellemzően hibás magyarsággal) felkéri Széchenyit, az akkor Rómában nehéz viszonyok között élő Markó Károly három évre 800 frt-tal történő támogatásának megszervezésére. — V. K. SZABOLCS-SZATMÁRI SZEMLE. 2. sz. (1965) (Az 1. sz. 1957-ben jelent meg.): WESTSIK VILMOS Négy évtized harca a homoki gazdálkodás megjavításáért c. tanulmánya a Nyírség különleges elbírálást igénylő laza homoktalajának a megfelelő korszerű gazdálkodás megteremtéséért a 20-as években a vá,ros támogatásával megszervezett Homokkísórleti Gazdaság 4 évtizedes munkájának történetét tekinti át. — ERDÉSZ SÁNDOR A szabolcsi-szatmári népmesekutatás c. alatt adalékokat közöl a területen régi időkre visszanyúló ilyen tevékenységről ( 1789-ben Sárospatakon már közzétesznek 8 Máriapocs környéki népmesét, az 1840-es évek végén Ipolyi mitológiájához is dolgoznak szatmári gyűjtők, Móricz Zsigmond az 1903—1907. években gyűjtött a megyében stb.). — KOROKNAY GYOLA AZ eltűnt Nyíregyháza nyomában ( Adatok a régi városképhez) című tanulmánya részint a középkori Nyíregyházára vonatkozó gyér adatokat kísérli meg összeállítani és elemezni (városalaprajzrekonstrukció, az 1873-ban elbontott igen egyszerű középkori templom), részint a betelepítés utáni néhány, tervrajzról vagy fényképről ismert, azóta elpusztult épületet (vendégfogadó, mészárszék, görög kat. és róm. kat. templom) ismerteti, megkísérelvén rekonstruálni a telepítés után kialakult első háztípust is. — V. K. VASI SZEMLE. XVIII. évf. (1964) IV. sz.: KÖPECZI BÉLA „Franciaország a Birodalom megmentője és a kereszténység bajnoka'' című tanulmánya eddig ismeretlen francia kéziratos és nyomtatott kortársi anyagot ismertet részletesen a szentgotthárdi csata (benne a résztvevő franciák harcai) és a vasvári béke franciaországi visszhangjáról: ezek egyrészt a francia közönség élénk érdeklődését mutatják a magyarországi események iránt, másrészt azt a képet, melyet ezeknek az írásműveknek alapján a kor franciái alkothattak maguknak a magyarországi állapotokról. E kép általában reális volt: belőle megláthatók a magyar nemesség s a Habsburgok közötti ellentétek (ha ezek indokolására részint