Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1337

1350 FOLYÓI RATSZEMLE ír a bíboros jelöltnek; az érsek egyik titkára, Giovanni Botero, a korabarokk államelmélet egyik legjelentősebb képviselője, Del Dispregio del Mondo Libri Cinque címen erkölcsi oktató könyvet készít számára. A könyv érdekes adatokat tartalmaz a kor műveltségének megismeréséhez. Rómában tartózkodása idején pedig Palestrina dicsőítő éneket szerez a fiatal bíborosról. — HAVAS LÁSZLÓ Egy kiadatlan Kölcsey levél címen ismeretlen címzettnek szóló, 1815-ből származó levelet tesz közzé, mely az Antimondolat megjelenésének körülményeivel foglalkozik. A közreadó kifejti, hogy a levél bizonyítékot szolgáltat egyrészt arra nézve, hogy Kölcsey az Antimondolat megírásának következtében nem szigetelődött el az akkori közvéleménytől, másrészt pedig arra, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonított a költő a nyelvújításnak. — NIZSALOVSZKY ENDRE Eötvös József levelei Szalay Lászlóhoz c. cikke elöljáróban megállapítja, hogy Eötvöst és Szalay Lászlót meleg barátság fűzte egymáshoz, amelynek a személyi kapcsolatokon túlmenő jelentősége is van: Szalay szellemi befolyása nagyban hozzájárult az „Uralkodó eszmék" létrejöttéhez. Eötvös Szalayhoz írt levelei — e kapcsolat jellegzetes dokumentumai — a legutolsó időkig lappangtak; csak 1952-ben, ill. 1954-ben adta át őket (43 drb-ot) Szalay László unokája, özv. Rudán Amadéné az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának. — SCHEIBER SÁNDOR és ZSOLDOS JENŐ két Vajda János-levelet publikál: egyikük egy 1886-ban Pósa Lajoshoz, a másik egy 1893-ban Szegfi Mórhoz, az irodalmi életben forgolódó tisztviselőhöz írt levél. Előbbiben Vajda köszönetet mond I'ósának egy hozzá írt üdvözlő versóért. — SZABÓ FERENC A ,,Dicsőséges nagyurak" egy szegedi izgatási pörbcn (1У32) címmel a volt szegedi államügyészségnek a Szegedi Állami Levéltárban található iratai alapján egy 1932-ben két dobozi paraszt ellen folytatott izgatási pert ismertet; a vád tárgya az volt, hogy a terheltek Petőfi „Dicsőséges nagyurak" kezdetű versét szavalták. Sem a vádlottak, sem a bíróság nem tudták, hogy a verset Petőfi írta; századeleji agrárszocialista versnek tartották. Szerző ismerteti a per fennmaradt iratait, kiemelve, hogy a per a horthysta bíróság műveletlensógén kívül megmutatja a Petőfi-vers kezdődő folklorizálódását is. 69. évf. (1965) 1. sz.: BARTA JÁNOS Történetfilozófiai kérdések az Ember tragédiájában c. tanulmányának megállapítása szerint a Tragédia középpont jában álló három történetfilozófiai gondolat az 1850 — 60-as évek liberális nemességének eszmei vívódásait tükrözi. E gondolatok: 1. A történelem mozgatóerőinek keresése. A kor magyar szellemi életére erősen hatottak a német romantikus történetfilozófia, elsősorban Schelling, Fessier közvetítésével érkező teóriái, továbbá Hegel történetfilozófiája, amelyet a tanulmány bizonyos mértékig a romantikus történelemszemlélet folytatásának tekint. Ez a történetfilozófiai gondolatkör a történelmet az egyetemes szellem, az általános eszmék kibonatkozásának tekinti. Ugyanekkor hatottak a pozitivizmus tanításai is, amelyek a történelem fő mozgató erejének az anyagi civilizáció fejlődését tekintik. Madách a történelem fő mozgatóerejének az egyéniséget, a történelem héroszait tekinti. Ez átvezet a második problémához, mely 2. az .egyéniség és a vele szemben álló történelmi erők an tagonizmusa, végső soron a szabadság és szükségszerűség problémája. Madách történeti individualizmusa, amely a romantikus történetszemléletnek egy korábbi ós fejletlenebb formájából ered, s amely Madáchot szembeállítja kora modern történeti felfogásával, itt bizonyos haladó tartalmat kap, mivel kifejezésre juttatja az egyén erkölcsi autonómiájának igényét. 3. Az egyén erkölcsi autonómiájának, szabad, alkotó) tevékenységének igenlése viszont szembeállítja Madáchot azokkal a középkori történetfilozófia Civitas Dei eszméjétől Hegelen át Comteig vezető történetfilozófiai konstrukciókkal, amelyek feltételezték az emberi társadalom fejlődésének valamilyen végpontját, mint az elért társadalmi-emberi tökéletesség utópikus birodalmát. Madách ezzel szemben a történelem örök befej ezetlenségét, a teremtő egyéniség örök küzdelmét a jobbért, a nyitott, állandó történelmi fejlődés koncepcióját hirdeti. - CSANDA SÁNDOR Petőfi és a szlovákok c. tanulmánya első részében a szerző cáfolja azt a mind a szlovák, mind pedig a magyar nacionalista irodalomtörténészek által hangoztatott véleményt, amely szerint Petőfi, szlovák származása* következtében, nem volt mentes bizonyos, származásának kompenzálása végett kialakult szlovákellenes nemzetiségi elfogultságtól. Áttekintve a költő ifjúkorára vonatkozó forrásokat, szerző kimutatja, hogy Petőfit a szlovák szellemi befolyás alatt álló evangélikus gimnáziumokban szlovák tanárainak többségéhez (például az erősen szlovák nemzeti beállítottságú Korén aszódi professzorhoz) meleg szimpátia fűzte. Elemzi Petőfi politikai megnyilvánulásait a szabadságharc idején a forradalommal szembenálló nemzetiségi felkelések ellen, ós kifejti, hogy ezek nem nemzeti elfogultság hatása alatt születtek; ellenkezőleg, a világszabadság forradalmi gondolata hatotta őket át. A tanulmány