Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1337

Jb'OLYÓIKATSZEMLE 1351 második részében a szerző Petőfi költészetének a szlovák irodalmi életben kiváltott hatásával foglalkozik. Megállapítja, hogy a múlt század 80—90-es éveiben a vezető szlovák irodalmi folyóirat, a Slovenské Pohl'ady erős nacionalista elfogultsággal utasította el Petőfi költészetét. Fordulatot hoz azonban a kiváló szlovák költő, Hviezdoslav állásfoglalása. Hviezdoslav nagy tisztelője volt Petőfi költészetének. A két világháború között Csehszlovákiában Pavol Bújnák professzor foglalkozott Petőfi munkásságával. Tanulmányai fő képviselői voltak a Petőfi alakját meghamisító nacionalista torzításnak. Bújnák Petőfit szembeállította Arany Jánossal, akit tipikusan színmagyar költőnek tekintett, míg Petőfi egész költészetét szlovák származásából magyarázta. A tanulmány a továbbiakban kifejti, hogy a .szlovák haladó mozgalmak s elsősorban a szlovák munkásmozgalom mindig tiszteletben tartotta a nagy forradalmár költőt. — KERESZTURY DEZSŐ Arany János nagyszalontai világáról szóló esszéje főleg az Arany Jánossal szoros kapcsolatban álló nagyszalontai polgárcsalád, a Rozvány-család tagjainak visszaemlékezései alapján ábrázol j a a kisvárosi hivatalnoki életformát, amelyben a költő pályája első jelentős időszakát leélte, — szemléletes társadalomtörténeti rajzot adva a polgárosodás kezdetleges fokán álló honorácior-értelmiségről, amelyhez Arany Nagyszalontán tartozott. Kifejti, hogy Arany életét szigorúan annak a közösségnek szokásai, társadalmi törvényei szerint élte, amelyhez tartozott, я távol állott tőle a romantikus költőtípus ti'dhajtott egyóniségkultusza. A tanulmány megmutatja a politikai harcokat is, amelyeknek alapján az Elveszett Alkotmány létrejött. — RIGÓ LÁSZLÓ Salamon Ferenc dramaturgiája c. tanulmánya bemutatja, hogy Salamon Ferencnek, az 1850—60-as évek vezető magyar színikritikusának dramaturgiai koncepciója a Kemény Zsigmond által képviselt nemesi konzervatív-liberális ideológiában gyökerezett. A közvetítő kategória, amely a politikai és az esztétikai nézeteket összekapcsolta, a' moralizmus volt, mint filozófiai alapmagatartás. Benne kifejezésre jutott mind a Habsburg-önkónyuralommal szembeni passzív ellenállás ideológiai megalapozása, mind pedig az izmosodó kapitalizmussal szembeni romantikus antikapitalista ellenszenv. Salamon ezt a moralizmust esztétikai elvvé emelve, a dráma fő elvének a jellemábx'ázolást tekinti. A drámai jellem mindig egy belső morális konfliktus hordozója. A társadalom erkölcsi normáival való összeütközés, amelyet Salamon minden körülmények között bűnösnek tart, eleve magába foglalja a tragikus bukásban vagy a komikus felsülésben realizálódó bukást. A bukás a jellemben, annak konfliktusában eleve adott, a cselekmény ezt csak kifejezi, maga nem hat vissza fejlesztően a jellemre. Ez az alapelv, mint a társadalmi környezetnek az egyénre tett hatását tagadó, eleve szembenállást jelent a művészet társadalmi problematikájával. — KAMARÁS BÉLA Adat Madách Imre hadbírósági ügyéhez c. alatt utal arra, hogy Madách Imrét 1852-ben az osztrák katonai törvényszék vizsgálati fogságba vetette, mivel birtokán rejtegette a halálraítélt Rákóczy Jánost, Kossuth korábbi titkárát. Az eljárás további tartamára azonban szabadlábra helyezték, 1854-ben pedig bizonyíték hiányában megszüntették az eljárást. Madách hadbírósági ügyének iratai nem kerültek elő. Publikáló azonban nyomára jutott a pesti Kriegsgericht irattári naplójában a Madách ügyére vonatkozó bejegyzésnek, s közli ennek szövegét. — D. SZEMZŐ PIROSKA Madách Imre néplapterve címen elmondja, hogy Madách 1840 októberében kőt elaborátumot küldött barátjának, Lónvay Menyhértnek. Egyik egy néplap létesítésének, másik pedig, ezzel összefüggésben, egy népoktató egyesület alapításának terve volt. A közlemény kifejti, hogy a tervezet indítéka a centralistáknak s a velük kapcsolatban álló Lónyay Menyhért vezette értelmiségi körnek az a meggyőződése volt, hogy a politikai demokrácia előfeltétele a közműveltség emelése. Utal arra, hogy Bölöni Farkas Sándor 1834-ben Erdélyben alapított Vasárnapi Újság címmel egy nyugati példák nyomán szerkesztett ismeretterjesztő, olvasmányos lapot. Madách terve hasonló jellegű újság létrehozását célozta. — CSAPLÁROS ISTVÁN Adalékok „Az ember tragédiája" lengyelországi fogadtatásához c. tanulmánya a mű első lengyel fordításainak ismertetése titán vizsgálatának középpontjába Madách művének 1903-as krakkói bemutatóját állítja. Részletesen ismerteti a cenzúra húzásait, amelyek a dráma antiklerikálisnak érzett, valamint társadalomkritikai részeit érintették. Ismerteti a kritikát; bemutatja, hogy a lengyel kritika reagálása elutasító volt: Faust-epigon, száraz, vértelen filozófiai költeményt láttak a műben. Jellemző Jerzy Zulawski költő-filozófus reagálása: ő élesen elítélő kritikát írt a műről, azonban a következő években írt Eros és Psyche е.. drámai költeményén Madách erős hatása érezhető. — Sz. M. MAGYAR KÖNYVSZEMLE. 81.évf.(1965) 1. sz.: GÜNDISCH GUSTAV Zur Lebens-geschichte des Humanisten Kaspar von Pest 17 Századok 1965/6.