Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1337

1346 FOLYÓI RATSZEMLE fegyver nélkül, a parasztról az eke nélkül, az egész társadalomról a munkaeszköz nélkül beszélni hiábavaló fellegekben járás." Az Akik közelről látták rovat Dokumentumok az első világháborúról címmel KOMJÁTHY MIKLÓS bevezetőjével közli a Monarchia közös minisztertanácsának Tisza javaslatára Szerbia annexióját kizáró 1914. július 19-i első és a wilsoni válaszjegyzékkel taktikázó, a délszláv kérdés megoldását még mindig a Monarchián belül elképzelő 1918. október 22-i utolsó minisztertanács jegyzőkönyvét. A rovat másik dokumentuma A. A. BRUSZILOV világháborús emlékiratainak két részlete: egyik az Oroszország lerohanására készülő német imperializmus 1914 nyarán Kissingenben rendezett megdöbbentő színjátéka, a másik pedig a Délnyugati Arcvonal átütő sikerét lehetetlenné tevő cári hadvezetés, Alexejev, Evert, Kuropatkin, Kalegyin bírálata. A tájékoztató Szemle rovata Elmélet, módszer, szintézis — Munkásmozgalom — Az Első Internacionálé — Két világháború között — A második világháború — ellenállási mozgalmak címszavak alatt több mint 100 oldalon közel 50 külföldi történeti mű részletes és beható ismertetését nyújtja. — B. B. Egyéb tudományos folyóiratok COMUNICATIONES EX BIBLIOTHECA HISTÓRIÁÉ MEDICAE HUNGARICA. 33. (1964): FRANTISEK PACHNER Semmelweis und Prag című cikke érdekesen mutatja be, hogy szemben Semmelweis tanításának gyors szakmai elismerésével Budapesten, ós azzal, hogy Bécsben csak a komolytalan és féltékeny szakemberek helyezkedtek vele szembe, Prágában, mely pedig e korban már fejlett nőgyógyászattal rendelkezett (1843 óta Európa egyik legkorábbi nőgyógyászati klinikája működött itt), s ahová Semmelweis 1851-ben sikertelenül maga is pályázott, a kor legjobb, s más téren kiváló hírnevű cseh orvosai csekély kivétellel egészen a 80-as évekig tagadták Semmelweis felfedezésének jelentőségét. — RATKÓ FERENC Emlékezés Jósa Andrásra című cikke a kiváló szabolcsi főorvos, amatőr régész és múzeumigazgató (1834 —1918) pályafutását ismerteti: érdekes fejezete ez a XIX. század második fele hazai vidéki egészségügyi történetének, a nép egészségéért folytatott harcnak, s egyúttal a kor hazai orvostársadalma történetének. — VÖRÖS MÁRTON Egy járvány tanulságai c. tanulmánya az 1892 — 93. évi kontinentális diftériajárvány Baranya megyei lefolyását ismerteti: a csaknem 80%-os halálozással járó, -1600 áldozatot követelő járvány mögött rámutat aparasztság egészségügyi gondozásának súlyos hiányaira, — ugyanakkor azonban a szívósan továbbélő, s a legjobbindulatú felvilágosítással is szembenálló, megrögzött, sokszor babonás maradiságra, gyanakvásra s a gyermekélet megdöbbentő semmibevételére. — HALMAI JÁNOS az 1732-ben megjelent kassai gyógyszerkönyvet ismerteti: az újjászervezett kassai gyógyszertár 53 fejezetben mintegy 2000 gyógyszert felsoroló jegyzékét. Összevetve ezt az 1745. évi pozsonyi gyógyszerkönyvvel megállapítja, hogy Kassán korának színvonalán álló, jól felszerelt gyógyszertár működött. — BENCZE JÓZSEF Nedeliczi Váli Mihály című cikke a XVIII. században élt orvos és népszerűsítő író alakját igyekszik rehabilitálni a főleg Weszprémi István orvosi életrajzgyűjteményében ellene felhozott vádakkal szemben: ezek mögött a tiszántúli református Weszpréminek az ellenreformáció vezető főurainak udvarában, ezek védőszárnyai alatt élő orvos elleni ellenszenvét látja visszatükröződni. Váli viszontagságos és változatos életrajzának és tevékenységének ilyen rekonstrukciója érdekes adalék a XVIII. századi hazai értelmiség történetéhez is: 1759-ben megjelent orvosi könyvecskéje bár jórészben korábbi írók kompilációja, a hazai magyar nyelvű népszerű orvoslás egyik első terméke. 34. sz. (1965): BENCZE JÓZSEF Két utólag előkerült akta a boszorkányperek idejéből cím alatt először egy 1768-i Vas megyei kihallgatási jegyzőkönyvet ismertet: a vádlottat állatok és emberek megbetegítésével vádolják (az ügynek azonban nem lett folytatása), a másik, ugyancsak vasi adat 1768-ból való (de nem boszorkányságra, hanem egyszerűen egy gyermekölő bábára vonatkozik). — STITZL-TASS JÓZSEF Adalékok az egykori temesvári fogászmesterek történetéhez címen sajtóadatokat közöl a városban 1840 —1870 között megfordult fogorvosokról: jellemző adalékok ezek egyrészt a fogászati technika általános fejlődéstörténetéhez, másrészt a fogorvos társadalmi helyzetének megismeréséhez. — VITA ZSIGMOND A csömör orvosi és népi gyógyítása a XVII-XJX. században címen az ún. kenés-re közöl adatokat részint Páriz Pápai, részint Salavin József kolozsvári tanár egykorú levelei alapján, valamint néprajzi adatokat a szokásnak a népi orvoslásban még sokáig megfigyelhető szívós továbbéléséről. — KŐHEGYI MIHÁLY