Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1337

1342 FOLYÓI RATSZEMLE ratív eszközök sorompóba állítása, a foesapás irányának helytelen megválasztása és a válság elhúzódása miatt nem oly mérvben, mint lehetséges lett volna. A továbbiakban a párt felismerte, hogy a tömegek aktivitása csökkent, s ennek újabb felfokozásához szerencsés módon lehetőséget adott a hároméves terv és ezzel kapcsolatban a nagybankok államosítására vonatkozó program meghirdetése. Ez a program, melyet a Kisgazda Párt saját tömegei miatt elutasítani nem mert, tetőzte be a kisgazda vezetés izolálódását, s vezetett Nagy Ferenc lemondásához. A nagybankok államosítása eldöntötte a harcot, szükségszerűvé tette a Kisgazda Párt átalakulását, a koalíció újrarendeződését, melynek során a burzsoá érdekeltségű csoportok ellenzékbe szorultak. A baloldal erőinek tényleges előretörését az 1947-i választási eredmények bizonyították. — RÁcz BÉLA—STRASSENREITER ERZSÉBET AZ üzemi bizottságok harca a tőkés termelés és elosztás munkásellenőrzésének megvalósításáért és kiszélesítéséért 1945—1948 c. dolgozatukban hangsúlyozzák, hogy munkásellenőrzésen a munkás-paraszt demokratikus diktatúra államának felülről és az üzemi munkásságnak alulról történő együttes ellenőrzését értik. Ezen belül koronként egyik vagy másik szerepe, súlya erőteljesebljp válhat, és valóban az állami ellenőrzés általában előtérbe kerül, egészében véve azonban a kettő szerves egységet alkot, egymást feltételezi, kiegészíti. A szerzők az üzemi bizottságok hatáskörének kérdésében áttekintik a baloldali és a tőkés erők harcát egészen addig a pontig, amikor a kommunista párt már úgy látta, hogy az üzemi bizottságok feladatukat betöltötték, és azon az alapon, hogy a továbbiakban a népgazdaság centralizált irányítására van szükség, helytelenül arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ellenőrzést is kizárólag a centralizált állami szerveknek kell biztosítaniuk. Megállapítják, hogy az SzDP felismerte á munkásellenőrzós szükségességét, megvalósításának módját és formáit azonban nem dolgozta ki, s nem tisztázta az üzemi bizottságok és az államosított vállalatok igazgatásának viszonyát sem. Az üzemi bizottságok szerepe az államosítás után gyakorlatilag megszűnt és 1948'végén formailag is felszámolódtak. — A szám közli a készülő párttörténeti tankönyv III. fejezetének tervezetét, mely az első világháború korszakát foglalja magába a polgári demokratikus forradalmat közvetlenül megelőző időkig. A tervezet az alábbi problémaköröket foglalja magába: az első világháború kirobbanása és a II. 1 nternacionálé csőd je; a háború elleni küzdelem és az internacionalisták zimmerwaldi konferenciája; a háborús válság és a háborúellenes küzdelem Magyarországon; ennek fokozódása, az 1917-i februári orosz forradalom hatása; az Októberi Szocialista Forradalom győzelme ós nemzetközi hatása; a forradalmi munkásmozgalom fellendülése Magyarországon; a forradalmi válság érlelődése, a júniusi sztrájk, a Monarchia háborús veresége ós felbomlása; az MSzDP a forradalom előestéjén. — O. M. TÖRTÉNELEM. 1. évf. (1964) 3. sz.: MERÉNYI LÁSZLÓ Az 1912/13. évi békemozgalom Magyarországon c. tanulmánya a polgári (és egyideig az Apponyi — Zichyféle főúri) ellenzék és a szocialisták vezetésével az első Balkán-háború idején, 1912 október—1913 május között a balkáni népek törökellenes függetlenségi harcának támogatása, a Monarchia beavatkozásának elhárítása érdekében kibontakozott sikeres békemozgalmat ismerteti. A mozgalom tetőpontját 1912. november 10—17-e közt érte el; a tömegek aktivitása ekkor volt a legnagyobb; a magyar antimilitarista mozgalom azonban fejlődésének tetőpontján sem tudott kapcsolatot teremteni a nemzetiségek hasonló mozgalmaival. 1913 januárjában felmerült az általános sztrájk eszméje is anélkül, hogy megvalósult volna. A szociáldemokrata munkásság még 1913 április végén is folytatta a harcot, szövetségeseinek ereje és lelkesedése azonban ekkorra már lelohadt. S bár „az 1912 őszi széleskörű háborúellenes akcióknak csak sápadt visszfénye látható 1913 májusában", az 1912/13-i békemozgalom közvetlen elődje az első világháború alatti antimilitarista mozgalomnak. — NÉMETH JÓZSEF Történelemszemlélet a szabadoktatás 1907. évi pécsi kongresszusán címen a századeleji Magyarország gazdasági, politikai, kulturális életének, az értelmiség útkeresésének felvázolása után a külföldi ós a hazai szabadoktatás történetét ismerteti. A munkásosztály forradalmi ideológiája elterjedésének megakadályozására az uralkodó földbirtokos-tőkés körök különböző közművelődésügyi egyesületeket szerveztek, mint pl. 189l-ben a Szabad Lyceurnot, 1901-ben a Budapesti Népszerű Főiskolai Tanfolyamot, 1902-ben az Erzsébet Népakadémiát. Velük szemben a Társa, dalomtudományi Társaság köré tömörült polgári radikálisok ós az SzDP karolja fel az igazi népnevelés ügyét. Az 1907. október 3-án Pécsett megnyílt szabadoktatási kongresszus ezeknek a szembenálló erőknek csatatere lett. A baloldali erők Pikier Gyula, Jászi Oszkár, Fényes Samu, Szende Pál, Harkányi Ede, Szabó Ervin, Kunfi Zsigmond, Ágoston Péter, Nyisztor György