Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1337

FOLYÓIRATSZEMLE 1343 és mások vezetésével szállnak szembe a jobboldallal, köztük Prohászka Ottokárral, Giesswein Sándorral, Bernolák Nándorral, Pataesi Dénessel és másokkal, és átütő sikert aratnak. — VIGH KÁROLY Hogyan írjunk üzemtörténetet? c. tanulmányában az üzem történet fogalmát, módszerét, valamint az eddigi üzemtörténeti irodalmat ismerteti. „Az üzemtörténet valamely iparágon belüli üzem vagy üzemegység fejlődéstörténetével foglalkozik, vizsgálja az adott üzemen belül a termelőerők fejlődését, a termelési viszonyokat, a munkakörülmények alakulását és a munkásság mozgalmait." A következőkben konkretizálja és felbontja az üzemtörténet tematikáját a kapitalista és a szocialista korszakra vonatkozólag, elvi szempontból és gyakorlati példán keresztül megvilágítja az üzemtörténeti periodizáció kérdéseit, bemutatja az üzemtörténeti munka módszereit és forrásait, végül módszertani szempontból részletes analízist ad az 1950 óta megjelent legfontosabb üzemtörténeti kiadványokról. — SCHULTHEISZ EMIL és TARDY LAJOS A magyarországi járványok történetéből c. alatt történeti áttekintést nyújtanak a magyarországi járványok történetéről s társadalmi kísérőjelenségeikről. — BERECZKI IMRE A néphagyomány szerepe a helytörténetben c. cikkében a Nagykunság és Nagysárrét eltűnt falvainak helyét, fekvését tisztázza okleveles anyag, régészeti és néphagyomány szembesítésével. — B. B. TÖRTÉNELMI SZEMLE. VII. évf. (1964) 3 — 4. sz.: GYÖRFFY GYÖRGY Adatok a románok XIII. századi történetéhez és a román állam kezdeteihez o. alatt (I. rész az 1964 : 1. számban) áttekintve az 1000—1333. évek közötti hazai ill. hazai vonatkozású kb. 20 000 darabnyi okleveles anyagot, megállapítja, hogy benne XI—XII. századi, biztonsággal románokra vonatkoztatható adat nincs. Ezután közli a románokra vonatkozó 24 ХП1. századi s — Bazarádra (ill. a havasalföldi állam alapításának közvetlen előzményeire s I. Károly Bazarád elleni 1330. évi vereséges hadjáratára) vonatkozó további 38 okleveles adatot, — valamennyi esetben az adatok kritikai értékelésével és kommentálásával. — H. HARASZTI ÉVA Bronterre O'Brien (1805 — 1864), a chartista mozgalom ideológusa c. tanulmánya a chartista mozgalom első szakasza legkiemelkedőbb, ír származású ideológusának eszmevilágát ismerteti. O'Brien szembeszállt a szakszervezeteknek a politikai küzdelmet elítélő magatartásával, ki akarta vívni a politikai jogegyenlőséget azért, hogy ennek segítségével végrehajtsa az alapvető társadalmiátalakulást, a föld fokozatos köztulajdonbavételét, a hitel és a pénzforgalom monopóliumának megszüntetését. A tőke gazdasági és történelmi szerepét azonban nem ítélte meg helyesen, s úgy vélte, hogy önmagában véve nem a magántulajdonban, hanem a vele való visszaélésben van a hiba; ez utóbbit viszont törvényhozási úton, a parlamenti többség meghódításával meg lehet szüntetni. Irodalmi tevékenységének maradandó értéke Ph. Buonarotti művének népszerűsítése és a francia jakobinusok, elsősorban Robespierre helyes történelmi értékelése. A chartista mozgalom leáldozása után a chartizmus felélesztésére ő tette a legsikeresebb lépést az Országos Reform Liga létrehozásával. — SPIRA GYÖRGY Széchenyi tragikus útja c. tanulmányában Széchenyi tragikumának forrását alapvetően a polgári forradalmi programja és reformer módszere közti ellentmondásban látja. Széchenyi meg volt győződve a polgári átalakulás elkerülhetetlenségéről, ugyanakkor azonban meg akarta kímélni a nemzetet mind a nála erősebbnek ítélt Habsburgbirodalommal való összeütközéstől, mind a forradalom megrázkódtatásaitól. Ezen az ellentmondásos úton csalódás csalódás után érte egyrészt a Habsburgok és az arisztokrácia makacs konzervativizmusa, másrészt a köznemesség radikalizálódása miatt,, amelynek ellensúlyozására saját korábbi követeléseihez képest is visszalépett. Az 1848-as forradalom a tények logikájával meggyőzte őt tévedéséről. 1848 márciusa—szeptembere között őszintén és tevékenyen támogatja a forradalmat. Azonban hamarosan rá kell döbbennie, hogy az udvar részéről ellenforradalom fenyegeti a márciusi vívmányokat, s ez őrületbe kergeti. Utóbb tisztuló aggyal látnia kell, hogy az ellenforradalom, ha az abszolutizmus súlyos terhét rakta is rá, mégsem tudta megtörni a nemzetet, s a polgári átalakulás erői tovább munkálnak a nemzettestben. Utolsó erőfeszítésével még megpróbálja levenni nemzete vállairól az abszolutizmus terhét, ez azonban maradék erejével agyonnyomja őt. — VARGA JÁNOS Az áridó. Megjegyzések Németh László Görgey drámájához c. írásában a dráma Görgey portréját irreálisnak vélve helyre kívánja állítani a valóságos • Görgey-alakot. Kimutatja, hogy Németh László — hősének magas morális és racionális alapokon nyugvó tevékenységétóhajtva alátámasztani — szándékosan válogatja meg a hivatkozott történelmi tényeket, míg az ellentmondó tényekről nem vesz tudomást. Igazolja, hogy a Görgeyvel kapcsolatos probléma: teljes hitetlensége a győzelemben és ugyanakkor kitartása vezéri posztján nem a nemzeti becsület oltalmazásában és ésszerű megfontolá-