Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1337

1340 FOLYÓI RATSZEMLE ket dobott át a nyugati frontról, hogy időt nyerve, ki tudja használni a nyugati szövetségesek szovjetellenessógéí ós velük megegyezésre jusson. Ennek a végső védelmi, halogató harcnak szempontjából Hitler létfontosságúnak tartotta az ausztriai és dél-németországi hadiüzemek biztosítását, valamint a dunántúli kőolajmezők megtartását, mivel ekkor már nem állott más nyersolajbázis Németország rendelkezésére. A tanulmány részletesen elemzi a 3. Ukrán Front védelmi hadműveleteit, amelyekkel az ellentámadást sikeresen elhárította. — OODÓ ÁGNES A 111. Bolgár Hadtest csapatainak védelmi harcai Somogy megye területén (1!)45. március 6—20.) címen az I. Bolgár Hadsereg részét képező III. Bolgár Hadtestnek a 11. Ukrán Front kötelékében 1945 február-márciusában a Velencei tó és a Balaton között indított német ellentámadás elhárítása során folytatott hadműveleteit ismerteti. — Mucs SÁNDOR Magyar műszaki csapatok a német fasizmus illeni harcban c. tanulmánya (I. része az 1904:4 számban) elsőnek az 1945 januárjában a debreceni szovjet fogolytáborból a németek elleni harcra jelentkezett magyar hadifoglyokból alakult 1. magyar Vasútépítő Hadosztály történetét tárgyalja. A hadosztály a szovjet hadsereg kötelékében 1945. január 13-tól március 23-ig vasúthelyreállítási munkát végzett Kárpát-Ukrajnában. A helyreállítandó vasútvonal a Balaton-környéki német ellentámadást visszaverő 3. Ukrán Front részére volt hivatott az utánpótlást biztosítani, elsősorban a Bécs ostromára való felkészülés céljára. Második munkaterületén, Losonc-Lónyabánya-Kriván körzetében 1945 máreius-májusában a hadosztály szintén vasúti helyreállító munkát végzett. A tanulmány részletesen tárgyalja az alakulat munkateljesítményét, foglalkozik belső életével; főleg a keretei között folyó kulturális és politikai nevelőtevókenységnek és a tábori bíróságok működésének szentel figyelmet. Az alakulatot a háború befejezése után átvette az Ideiglenes Kormány hadserege. A 3. Vasútépítő Dandár 1945 februárban alakult a gödöllői és a ceglédi fogolytáborokban. Öt zászlóaljba szervezve 4000 főt számlált, s ugyancsak vasúti helyreállító munkát végzett a Vörös Hadsereg kötelékében. A dandár három, Gödöllőn felállított zászlóalja 1945 februárban helyreállította a gödöllői és váci vasútvonalakat, Cegléden felállított két zászlóalja pedig Munkács környékén dolgozott. Ezután áprilisban az egész dandár az Érsekúj vár-Pozsony-Brno, majd májusban a Laa an der Thaya-Zellendorf-Zudim-Nikolsburg-i vasútvonal helyreállításában vett részt. Ezen kívül 1945 februárjában a jászberényi fogolytáborban megalakult az 1. magyar Hiradóépítő Zászlóalj is. Az Ideiglenes Kormány a hazatért műszaki alakulatokat 1945 júniusában az 1. Magyar Vasút- és Hídépítő (véhíd) Hadosztályba vonva össze, újjáépítési munkálatokra használta fel. — HARSÁNYI .JÁNOS—PINTÉR ISTVÁN A magyar nép részvétele az ellenállási mozgalomban c. cikke rövid áttekintését adja a magyarországi ellenállási mozgalmaknak, valamint a magyarok részvételének más országok ellenállási mozgalmaiban. Utóbbi vonatkozásban megemlékezik a franciaországi és belgiumi magyar munkások részvételéről az ottani ellenállásban. Ismerteti magyar katonák átállásait a szovjet partizánmozgalmakhoz és a magyar hadifoglyokból alakult, szovjet oldalon harcoló partizánalakulatok tevékenységét. Említést tesz továbbá magyarok részvételéről a jugoszláv és szlovák partizánmozgalmakben, jelentős méretű átállásról a lengyel ellenállás oldalára, végül pedig a Dániába hurcolt magyar alakulatok kapcsolatairól a dán ellenállási mozgalommal. — Két, a Magyarország felszabadításáért folyó bar cokban résztvett szovjet tábornok, I. A. I'LIJEV .1 Tisza völgyében ós M. SAROHIN Az 57. Hadsereg a Magyarország felszabadításáért vívott harcokban cím alatt a magyarországi hadműveletekre emlékezik. Mindkét cikk szerzőjük tevékenységének rövid, a hadieseményekre szorítkozó összefoglalása. — Az Okmánytár rovatban GAZSI JÓZSEF és HARSÁNY-! JÁNOS Magyar antifasiszták Európa népeinek szabadságharcában c. alatt dokumenturnösszeállítást adnak a magyarok részvételéről külföldi (francia, jugoszláv, csehszlovák, lengyel, szovjet, dán) ellenállási mozgalmakban. - Sz. M. LEVÉLTÁRI SZEMLE. 1964. 4. sz.: Soós IMRE A Heves megyei oktatási intézmények szervezettörténete és iratanyaga c. cikke tanulságosan ismerteti a megye területén a XVIII. század óta az 1940-es évek végéig működött valamennyi fő- és középiskola rövid szervezettörténetét és fennmaradt, iratfajtánkénti csoportosításban bemutatott iratanyagát, általános tanulságokat is nyújtva a hazai oktatásügy vidéki levéltárakban fennmaradt irathagyatékának jobb megértéséhez ós értékeléséhez. — KOPASZ GÁBOR A községi bíróládák és irataik e. alatt a községek önkormányzati működésót irányító bíró nem egyszer (főleg az önálló jegvzőséggel nem rendelkező kisközségek esetén) értékes helytörténeti forrásanyagot tartalmazó iratait ismerteti két baranyai bíróláda tartalmának részletes felsorolásával. — DEGRÉ ALAJOS' A magyarországi vármegyei levéltárak tör-