Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1337

FOLYÓIRATSZEMLE 1339 századig, az új erőgép megjelenéséig változatlan maradt. — BENDEFY LÁSZLÓ Vizmérnöki munkálatok a Balaton környékén a XVIII—XIX. században e. tanulmánya elöljáróban a Balaton környékéről való első, XVI—XVII. századi vizmérnöki leírásokat ismerteti. Ezek a Zala folyót átszelő, stratégiai fontosságú hídvégi híd állapotával kapcsolatban tanulmányozták a Balaton környékét. A továbbiakban Krieger Sámuel a XVIII. század végén tevékenykedett udvari mérnök működésével foglalkozik: ő tervezetet dolgozott ki egy Duna-Sió-Balaton-Zala-Mura csatornarendszer építésére, amely részben a mocsarak kiszárítását, részben pedig egy, gabonaszállítás céljaira szolgáló, Grazig terjedő viziút kiépítését célozta. Krieger és Böhm Ferenc, az Esterházy-uradalom mérnöke az I 770-es években komolyan foglalkoztak egy balatoni lefolyó csatorna építésének s általa a környező mocsarak lecsapolásának gondolatával. A tervekkel foglalkozott Zala vármegye, a Helytartótanács és az udvar is. A tervek központjában a Sárvíz szabályozása állt. Noha az illetékes fórumok a terveket elfogadták, gyakorlati munkákra a megye nemességének érdektelensége következtében nem került sor. — VARGA JÁNOS Öreg Gyüker József krónikája 1787 — 1866 címen egy, a Zemplén megyei Külsőböcs faluban élt parasztember visszaemlékezéseit ismerteti. A feltehetően 1865 — 1866 táján készült kézirat a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményének (Sárospatak) birtokában van. A paraszt-emlékiratok ritkaságára való tekintettel becses forrás, adatokat nyújt a korabeli termelés színvonalának kutatásához és a jobbágyfelszabadítás körülményeinek megismeréséhez. A cikk közli a kéziratot is a megbízhatatlan köztörténeti vonatkozású részek kihagyásával. — SPIRA GYÖRGY A mérő és a font viszonyáról c. alatt BOGDÁN ISTVÁN- SZABÓ MIKLÓS Kétszázéves gabonaszemek az Országos Levéltárban (a folyóirat 1963 : 1. számában megjelent) tanulmányával vitatkozik, mely azt állítja, hogy megállapításai adnak először módot a XVIII - XIX. században a gabona mérésére használt űrmértékek súlymértékre való átszámítására. A szerző utal arra, hogy már korabeli munkák, többek közt Banki Máté 1790-ben, Udvardy János 1828-ban ós Korizmics László 1846-ban megjelent munkái is közlik, hogy egyes termények egy pozsonyi mérője hány fontot nyomott. A szerző ezekről az adatokról táblázatot közöl. — LENCSÉS FERENC A summásgazda címen szociológiai típusrajzot ad a kapitalista nagybirtokokon dolgozó idénymunkásoknak, a summásoknak munkaszervezőjéről, — SÓLYOM JENŐ Jegyzetek Tessedik Sámuel írásainak címjegyzékéhez címen — áttekintve az eddig megjelent Tessedik-bibliográfiákat — megállapítja, hogy a Kristóffy György szarvasi tanító által szerkesztett korabeli jegyzék alapvető dokumentum, mivel ezt a jegyzéket maga Tessedik állította össze 1815-ben. Az azóta megjelent Tessedik-bibliográfiák erre а jegyzékre támaszkodnak. Ruisz Gyula Tessedikről szóló könyvében utal ugyan azóta eltűnt Tessedik-iratokra, de mivel ezek előkerülése valószínűtlen, ezért egy Tessedik-bibliográfiából ki kell hagyni őket. Nádor Jenő Tessedik-bibliográfiája példás modern feldolgozás. Ezzel a művel kapcsolatban Sólyom néhány általános megjegyzést tesz egy esetleges teljes Tessedik-bibliográfia készítéséhez. Egyrészt hangsúlyozza, hogy a Kristóffy által kiadott jegyzékben több irat szerepel, amelyet nem Tessedik írt, de felvett a jegyzékbe, mert intézete működéséről szólt; ezeket gondosan el kell választani Tessedik saját írásaitól. Másrészt kiemeli, hogy az esetleges ríj, átfogó bibliográfia nem támaszkodhat teljesen az eddig megjelent jegyzékekre, amelyekben sok pontatlanság fordul elő: az adatokat minden esetben az eredeti irat alapján kell közölnie. Példaként közöl egy részleges Tessedik-bibliográfiát saját kutatásai alapján. -— J. HAJDÚ HELGA Tessedik-kéziratok az Országos Széchényi Könyvtárban címen teljes jegyzéket közöl. — O. M. — Sz. M. HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK 12. évf. (1965) 1. sz.: ÖLVEDI IGNÁC Harccselekmények a debreceni hadművelet második szakaszában címen részletes ismertetését adja a Debrecen körül vívott harcoknak, amelyek a Vörös Hadsereg Budapest és Bécs felszabadítására irányuló hadműveleteinek előkészítését szolgálták. — Csi-MA JÁNOS A 7. román hadtest a Budapest felszabadításáért, vívott harcokban c. tanulmánya megállapítja, hogy a hadtest a 7. Szovjet Gárdahadsereg kötelékében harcolt 165.806 katonájából 42.266 fő esett el. A hadtestet 1944 októberében vetették be a Tiszafölelvár—Tiszasas közötti frontszakaszon: innen december végéig a Cegléd — Tápióbicske — Gödöllő, vonalon nyomult előre Budapest felé. Atküzdve magát Budapest három védelmi vonalán, a Kerepesi út mentén hatolt be a, fővárosba s elfoglalta a Keleti pályaudvart. — TÓTH SÁNDOR Az 1945 márciusi balatoni német ellentámadás előzményei és a 3. Ukrán Front védelmi hadműveletének terve c. tanulmánya kifejti, hogy a Velencei tó és a Balaton között jelentős német ellentámadás érte a Bécs ostromára a Dunántúlon felvonuló 3. Ukrán Front csapatait. A német hadvezetés jelentékeny erő-