Századok – 1965

Történeti irodalom - Magyar–zsidó oklevéltár VII. köt. (Ism. Gunst Péter) 1335

1336 TÖRTÉNETI IRODALOM vihara: a népvándorlás hullámai, a török pusztítás (legalábbis a városi zsidó közösségek vonatkozásában), majd a felszabadító háborúk, illetőleg a Rákóezi-féle szabadságharc eseményei. Itt-ott ugyan fennmaradhatott a zsidó lakosság, aligha beszélhetünk teljes kipusztulásukról, de az igazi meggyökeredzés időszaka kétségtelenül a XVIII. század, az 1711 után kezdődő időszak. A magyar zsidóság maradandó betelepedése ekkor indult meg. Ennek a kezdeti betelepülési időszaknak eseményeit tárja fel Scheiber Sándor és Grünwald Fülöp tanulmánya, amikor a közzétett, az 1725 — 28-as, 1735—39-es és az. 1743 — 48-as években keletkezett országos zsidó összeírásokat abból a szempontból teszi vizsgálat tárgyává, milyen mereteket öltött a zsidóság betelepülése 1750-ig, milyen irányból érkezett .Magyarországra a betelepülő zsidóság és az ország mely részein helyezkedett el az első időszakban. Ember Gyözö tanulmánya viszont az összeírások forrásértékét elemzi, azok létrejöttét mutatja be, s az államapparátusnak az összeírások elrendelése mögöt t húzódó céljára utal. E két bevezető után, több mint. 750 lapon, közli a kötet az összeírásokat, a vármegyék és városok alfabetikus sorrendjében, az összeírások eredeti formájában. Eltekinthetünk itt'az összeírások ismertetésétől; talán elég, ha azt az alapvető szempontot emeljük ki, hogy azok forrásértéke, illetőleg az, hogy több vagy kevesebb adatot tartalmaznak-e, az udvar ós a magyar nemesség mindenkori erőviszonyától függött, hiszen az összeírások zöme adózási szempontból készült. Inkább egy másik kérdésre irányítanánk a figyelmet; arra tudniillik, hogy ezek az összeírások, majd azok, amelyek a XVIII. század második felében és a XIX. század elején készültek, már módot nyújtanak számunkra az országos áttekintésre, a folyamatos, nagyobb időszakot átfogó elemzésre, még pedig éppen attól az időponttól, amikor a mai zsidóság első ősei tömegesen letelepedtek az országban. Azt szeretnénk tehát hangsúlyozni, hogy most már komoly lehetőség nyílik meg e sorozat további kötetei publikálásával, és egyéb szempontból is, a magyar zsidóság története rendszeres, tudományos alapon történő feltárására, amit mindezideig igen elhanyagolt a magyar történettudomány. Holott ma már nem hallgatásra, hanem kérdések tudományos szintű megválaszolására van szükség. Ez persze korántsem egyszerű feladat, hiszen pl. az eredet-kérdést sem lehet megoldani a keleteurópai zsidóság történetének alapos ismerete nélkül, s itt nemcsak a Habsburg-birodalmon belül élő zsidókra gondolunk, de a lengyel, ukrán stb. vonatkozásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ugyancsak figyelembe kell venni — egyebek mellett — a Habsburg-államapparátus birodalmi szempontjait, s ezeken kívül a korszak általános légkörét is akkor, amikor a magyarországi zsidóság XVIII. századi történetét kívánjuk feltárni. Az első lépést e felé megtette a Magyar-Zsidó Oklevéltár jelen kötete. Az igényes munka az olvasók várakozását is felcsigázza: várjuk a további kiadványokat, s a magyarországi zsidóság történetének mielőbbi tudományos feltárását. • GUNST PÉTER