Századok – 1965

Történeti irodalom - Maday Pál: Szarvas története (Ism. Benda Kálmán–L. Nagy Zsuzsa) 1328

1330 TÖRTÉNETI IRODALOM 1957. 146 —153. 1.) azt is megtudhatjuk, hogy az 1715-i összeírást nem „udvari emberek'V hanem megyei emberek hajtották végre. Nem holmi térképrajzolásról volt tehát szó, még ha Karácsonyi közöl is (Békés megye tört. I. 324. 1.) egy Arad megyei térképet, melyben hibás helynevek olvashatók (utalás .Maday 50. 1. 11. jegyzet). Azt az egykorúak is tudták, hogy Torontál és Békés megye földrajzilag nem is függött össze ! Az is megtudható ebből a munkából, hogy a Temesköz még 1720-ban is" kimaradt a — hasonló módszerrel végrehajtott — összeírásból, 1715-ben pedig csak a polgári igazgatás alatt álló területet írták össze, tehát a határőrvidéket is figyelmen kívül hagyták (A tört. stat. forrásai. 150. 1.). Sőt mi több, Békés megyét 1720-ban nagyobb területtel vették számba, mint megelőzőleg ! (Uo. 152. 1.) Végül a porták elosztását sem „a bécsi körök",_ hanem a nádori concursusok hajtották végre. Az újratelepült Szarvas történetét tovább lapozva a Harruekern-féle telepítésről a szerző semmivel sem tud többet elődeinél, levéltári adatait is tőlük veszi. A gazdálkodásról is csak ködös általánosságokat hoz fel: „az állattenyésztésnek még bizonyosan élhettek itt" törökkori formái; „leginkább a szarvasmarhát tenyésztették, mert ez volt a legkifizetőbb" (56.1.), és hasonló megállapítások következnek, a Harruckern-levéltárból „elmélyült kutatással" feltárható adatok helyett. A források mellőzésének kiáltó példája ez a mondat: „Szegfű ( !) Gyula szerint a szarvasi földközösség 1771-ig állott fenn." (57. 1.) Amint az itt idézett Magyar Történet szakirodalmi utalásaiból látható, Szekfű Czoernigtől ós Mendöl Tibortól (Szarvas földrajza, Debrecen. 1928) veszi az adatot ; Maday azonban még idáig sem megy el, s egy ilyen fontos kérdésben nem is çiàsod-, hanem harmadkézből meríti adatát. Ugyanígy lehetne az unalomig folytatni az idézeteket; a majorsági gazdálkodásról, a nemzetiségek együttéléséről, a szlovákság történeti szerepéről, a szarvasiak és a földesúr kapcsolatáról stb. vagy általánosságokat olvasunk, vagy már ismert adatokat. De van egy forrás, amelyet Maday bőven kiaknáz, s ez Tessedik Sámuelnek a vármegyei körlevelekből készített kéziratos kivonata (1764 — 1779). / Összevetettük a vármegyei körlevelek (és nem statutumok !) kéziratát (Gyulai Állami Levéltár, Tessedik iratok) a Maday által függelékben kiadott szöveggel, s az eredmény meglepő. Lássunk néhány olvasási hibát a sokaságból: 1764. máj. 13. Formata requiritur, helyesen: Iiiformatio requiritur. 1764. júl. 14. Vármegyénkben meg-forduló Tirk ne háborgatassanak .... helyesen: Vármegyénkben meg-forduló zidók stb. 1764, 1768. A bíró neve Kiszel, nem Kiszely. 1765-ben a bíró neve Maday szerint olvashatatlan, de az irodalomból is pótolható: lllivár. 1768. júl. 19. 4. pont. ... az emberek facile morbus contagiosus eontrare possui . . . helyesen: az emberek facile morbum contagiosum contrahere possunt. Uo. 15. pont. ... ix remi Qibiliter . . , helyesen: irremissibiliter. Uo. 17. pont. . . . iszákolni . . . helyesen: viszálkodni. 1768. dec. 4. . . . TiszUrakk . . . helyesen : Tiszt Uraknak. Uo. Salnitrum Töröknek . . . helyesen: Salaitrom főzőknek. 1769. jún. 1. . . . Injuerterizáns . . .helyesen: Inquarterizáns. 1770. júl. 25. Vachtcseh rendeltessenek ...helyesen: Vachterek rendeltessenek. 1770. aug. 28. . . . ad Actiones . . .helyesen: ad Altiores. 1774. márc. 21. a cigányokról: A föld károk, gunyhók széllel hányatassanak, ós magok Felségeik . . . helyesen: A földházok, gunyliók ... és magok, feleségeik. . . 1775. szept. 8. . . . Az csavargó és idegen Cringiferek alá s fel járni tiltattnak a Crin közé egyelíteni tiltattik, mert fölöttébb egéssógtelen. Helyesen a kritikus szavak: . . . Czingisserek . . . tiltattnak, item ónot a cin közé stb. 1778. jan. 13. 5. pont. Királyi Asszonykodásnak . . . helyesen : Király i bosszonkodásnak . . . Ezek és a még garmadával összeszedhető javítások nem azt mutatják, hogy Tessedik „az uralkodó osztály jogi nézeteinek tohnácsolására vállalkozik" (136. 1.), hiszen ő /nyilván gyakorlati célból írta ki a községhez érkezett felsőbb utasításokat. Azt mutatják, (/ hogy Maday a XVIII. század utolsó harmadában keletkezett szöveget sem tudta elolvasni. Értelmetlenné torzított szavakat, mondatokat ad Tessedik szájába, nem szólva a tengernyi nyelvtani hibáról, amit ő visz a szövegbe. Nem ismeri az egykorú a' helyesírását, és a hiányjeles a betűt mindenütt á-nak tünteti fel (pl. 93, 95, 1. is). Nem ismeri a főként szókezdő hosszú s-et, s ezért rakja tele szövegét „Sem, Senki" és hasonló szavakkal. Nem. ismeri (ki is hagyja) az XB rövidítést, sem a prae-nek p-vel jelölését. S miközben hangsúlyozza Szarvas szlovák kapcsolatait, a Tessedik regesztáiban olvasható szlovák szövegrészeket egyszerűen kihagyja a közlésből. Graeca sunt, non leguntur (470, 479. 1.). I logy a német szövegek olvasásában is nehézségei vannak, azt nem egy helyen elárulják jegyzetei (125, 127. 1.), ós mellesleg az a tény, hogy egy fordítási hibáktól hemzsegő német tartalmi kivonatot (Resümee, 515—516. 1.) is csatolt munkájához. IIa az olvasó kételkednék benne, hogy a jogtörténet tanára nem tud egy késő feudáliskori latin szöveget