Századok – 1965

Történeti irodalom - Hobsbawm; E. J.: A forradalmak kora (1789–1848) (Ism. Niederhauser Emil) 1326

1326 TÖRTÉNETI IRODALOM MANUEL FERNANDEZ ALVAREZ: ECONOMIA, SOCIEDAD Y CORONA (ENSAYOS HISTÓRICOS SOBRE EL SIGLO XVII) (Madrid. 1963) GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS A KORONA (TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A XVI. SZÁZADRÓL) A madridi egyetem tanárának összegyűjtött tanulmányai nem annyira eredeti kutatások mint inkább eredeti szempontok és megfigyelések miatt érdemelnek figyelmet. Első két fejezetében a kasztiliai hanyatlás tényezőit elemzi, és jó érzékkel hangsúlyozza az ipar megrekedésének sokágú tényezőit, köztük a Meseta kedvezőtlen földrajzi, hidrográfiai helyzetét, a Cortes által szorgalmazott kiviteli tilalmat (posztó), a gyapjú kiáramlását, a külföldi konkurrenciát. A folyamat megindulásáról a kiváló Luis de Ortiz-féle Memorial tudósít bennünket, benne azok a tanácsok is olvashatók, melyeket írójuk az uralma kezdetén első tapasztalatait szerző II. Fülöpnek adott. A tanulmánykötet második fejezete a Memóriáit elemzi (ennek szövege a függelékben van közölve). Érdekes kultúrtörténeti meggondolások vannak a harmadik fejezetben, mely a XVI. századi Spanyolország két legjellemzőbb figurájáról, a hidalgóról és a picaróról szól. Új momentum a pikareszk regény kutatói számára az 1588-as nagy tengeri vereség jelentőségének kiemelése, mint ami után a kiábrándultság és a cinizmus hangja észrevehetően erősebb lett. Fernández Alvarez összeveti a Lazarillo de Tormes ós a Guzmán de Alfarache női eszménye közti nagy különbséget. A világviszonylatban kiemelkedő spanyol festészetből teljességgel hiányzik a piearo, helyét az aszkéta foglalja el, az aszkéta-piearo dicliotomia felbontatlan marad, ami a spanyol barokk egyik legfőbb vonása. A kötet második részében V. Károlyról, harmadik részében II. Fülöpről olvasunk érdekes, bár nem túl eredeti sorokat, melyek amolyan reflexió-félék a vonatkozó legújabb kutatásokra. Fülöp politikai koncepcióját hangsúlyozottan apja Instruetiójának pontjaihoz köti, és a nagy politikai perekben (Don Carlos, Carranza, Egmont, Antonio Perez) a király szempontjainak igaza mellett foglal állást, majd végül emberi egyéniségének eddig figyelembe nem vett vonásaira hívja fel a figyelmet. Külön részben foglalkozik a mesterségesen fővárossá tett Madriddal, majd utolsó témaegységként az angol—spanyol ellenségeskedések 1568-ig tartó kezdeti szakaszát elemzi. A szerző providencialista szemléletű, de a csak a. spanyol történészek egy részére jellemző szélesebb látókör és realitás-érzék munkáját figyelemreméltóvá teszi, hasznos kiegészítések és adalékok vannak benne, melyek a simancasi és madridi városi levéltár anyagából véve némileg módosítanak egyes eddigi felfogásokat. WITTMAN TIBOR E. J. TIOBSBAWM: A FORRADALMAK KORA (1789-1848) 4 (Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1964. 372 1., 2 ív mell.) 1962-ben jelent meg a kiváló angol marxista történész munkája, s azóta már mintegy tucatnyi idegen rivelvű kiadása látott napvilágot . Folyóiratunk az angol eredetit már ismertette, H. Haraszti Éva mutatta be a munkát (ld. 1964. 98. évf. 3. szám 566 — 567. 1.), ehhez nincs hozzátenni valónk. Talán csak az: élvezet olvasni ezt a fölényes anyagtudással és mélységesen (s éppen ezért nem formálisan és deklaratív módon) marxista munkát. A szerző előszavában magas fokú népszerűsítésnek nevezi ezt a műfajt. Ha igazat is adunk neki. ugyanakkor vitathatatlannak tartjuk tudományos jelentőségét. A kiadó igen jó szolgálatot tett a könyv magyar nyelvű kiadásával, és jól is látta el ezt a feladatát. Litván György fordításán sehol sem érződik az idegenből vett szöveg mesterkéltsége, mintha magát az eredetit olvasná az ember. A kötetet gondozó H. Haraszti Éva is jó munkát végzett a magyar olvasó számára olykor nem egészen világos célzások lábjegyzetben való magyarázatával (gondosan elkülönítve ezeket a szerző saját magyarázó jegyzeteitől) ós a kötethez csatolt névmutatóval, amely az említett szereplők rövid ismertetését is nyújt ja.