Századok – 1965

Történeti irodalom - Vaillant; C. C.: The astecs of Mexico (Ism. Gáthy Vera) 1324

1325 TÖRTÉNETI IRODALOM •dalom alapja, melyben a különböző törzsek hűbéri függésben álltak a tenoeha törzzsel. Azték nép vagy nyelv tehát sohasem létezett, a XIV. századtól terjeszkedő tenochák birodalmát nevezzük aztéknak. 1428-tól az azték állam hivatalos történelmet irat krónikásaival. Bonyolult politikai történetről van itt szó, mely pontosan felvázolja a jelentős események sorát egészen 1519-ig, Cortés megérkezéséig. A könyv további részében Vaillant megismerteti az olvasóval a kialakult azték társadalom életét. Felvázolja egy ember útját születésétől haláláig; a nevelést, az iskolatípusokat, ír a nők helyzetéről. A rokonsági alapokon nyugvó faluközösség gazdasági életében a termény is, a föld is köztulajdonban volt. A nemzetség és a törzs választott tisztségviselőinek volt a feladata a közös vagyon kezelése, a mezőgazdasági munkák felügyelete, a törzs vagy nemzetség külső és belső biztonságának őrzése. A kereskedelem a kézműves ipar fejlődésével áll kapcsolatban, hamarosan kialakul egy különálló kereskedő osztály, tagjai beutazzák egész Mexikót, eljutnak Yueatanba és még a távoli déli területekre is, útjuk során egyben kémszolgálatot teljesítve az őket védő állam részére. Vaillant külön fejezetet szentel a gazdasági életnek, melyben ismerteti a földbirtokviszonyokat, cserekereskedelmet, szerszámokat, fegyvereket, a falusi és városi települések jellegét. Kitér az állattenyésztésre is, melynek szűk köre jellemző egész Amerikára: az aztékok csak a kutyát, pulykát, libát, kacsát tenyésztették, nem ismerték sem a lovat, sem a szarvasmarhát. A cserekereskedelemben értékmérőként a kakaóbab, ritkábban aranypor szerepelt. Külön fejezet szól a kézművességről. A kőszerszámok mindvégig uralkodó jellegűek, a fémek közül csak az aranyat és néha az ezüstöt olvasztották, a rezet hidegen kalapálták. Fejlett volt a pamutszövés és az indiánok különleges művészete: a toll-mozaik készítése. A fazekasok sohasem használtak korongot. Kocsi sem létezett, bár a kereket ismerték, de csak játékok készítésénél használták. A IX. fejezet az azték képzőművészettel, a X. a bonyolult vallással ismerteti meg az olvasót. A tizedik fejezet alcímében a szerző találóan jellemzi az azték vallást: ,,Rövid ismertetés az azték világképről és a kimondhatatlan nevű istenekről és istennőkről, kik az ember sorsát uralták." A Xl.-ben a szertartások, rítusok, a 20-as számrendszer és a történelemírás ismertetésére kerül sor. Érdekes a külügyről és a hadviselésről szóló fejezet. A spanyol hódítást pedig Bernai Diaz del Castillo szemtanú feljegyzései alapján ismerhetjük meg. A leírásokat 64 oldalas fényképmelléklet, számos periodizációs tábla, térkép ós ábra magyarázza. A történész számára az egész mű nagy értéket jelent, de amint a bibliográfiához ér, ez egyszerűen lonyügöző. Részint fejezetenként csoportosítja a vonatkozó irodalmat, részint összefüggően 25 oldalon keresztül sorolja fel azokat a műveket, melyeket a könyv megírásához vagy előbbi munkáihoz felhasznált. Vaillant nemcsak széleskörű anyagot rendszerez könyvében, hanem homályos pontokat is tisztáz, sokszor — tárgyi bizonyítékok hiányában — logikai elemzéssel. Zseniális hipotéziseinek legtöbbjét az azóta feltárt leletanyag sorra alátámasztotta. Néhány eltérés mutatkozik csupán, például Vaillant a toltókok korszakát mintegy két évszázaddal későbbinek tartotta, mint azt a jelenlegi kutatások indokolnák, ennek megfelelően kronológiáját egy szakaszon két évszázaddal korábbi időpontra kell helyeznünk. Vaillant ugyanakkor felhívta a kutatók figyelmét lényeges szempontokra, melyekre előtte senki sem gondolt. A kötet egyik legsikerültebb darabja a Pelican Books sorozat történelmi tárgyú kiadásainak. Vezérfonalként szolgálhat mindenki számára, aki Mexikó történetével behatóan kíván foglalkozni. Vaillantnak egyben mindenesetre igaza volt: a könyv nem könnyű olvasmány. Ennek azonban első sorban az az oka, hogy a tárgytól soha egy pillanatra sem tér el, és így igényli az olvasó állandó, koncentrált figyelmét. Ilyen, az amerikai kontinens bármelyik kultúrájára vonatkozó, teljességre törekvő mű magyar nyelven még nem jelent meg. Magyar nyelvű közreadása széles olvasóközönség érdeklődését keltené fel. GÁTHY VERA