Századok – 1965

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Konferencia Hus János emlékére (Székely György) 1263

A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁK TÖRTÉNÉSZFRONTJA Konferencia Hus János emlékére (Symposium Hussianum Pragense, 1415 -1965) A cseh történelem egyik legpéldaadóbban emberi és az emberi történelem legnagyobb hatású cseh alakjára emlékezik a haladó világ konstanzi vértanúhalála 550. fordulóján. Az emlékezés legkiemelkedőbb tudományos megnyilvánulása kétségkívül a prágai volt, amely Hus sokoldalú működését (a társadalomkritikus prédikátort, a latin és cseh nyelven írót, az egyetemi pi'ofesszort, az egyházi reformert, a huszita dalszerkesztőt) a legillőbb környezetben értékelhette. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete 1965. augusztus 18 — 21. között rendezte nemzetközi konferenciáját, amelynek háromnapos munkaértekezletét az óvárosi városházában tartottuk. Az épület a huszita király, Podébrad Györgyé mellett fenntartotta a XV. század változatos polgári emlékeit. A városháza XV. századi asztronómiai órája az idő fontossá válását jelzi a középkorvógi ember életében, és a ma emberét emlékezteti arra a korfordulóra, amelyben Hus élt és alkotott. Az ülésteremben ott van Václav Brozík hatalmas történeti festménye: Hus a konstanzi zsinat előtt. A konferencia résztvevői legtöbbet azon a téren jártak, ahol Hus szobra áll, az 1915-i jubileum beszédes emléke. A konferencia munkálataiban tevékeny részt vállalt a prágai Károly-egyetem, a ma is álló Carolinum, amelynek Hus újító harcosa és magas tisztségviselője volt. A Hus prédikátori ós tudós műveit, kezeírását, az egyetemi élet és a konstanzi per emlékeit gazdagon bemutató emlékkiállítás színtere az 1948 és 1954 között Zdenék Nejedly kezdeményezésére rekonstruált Bethlehem-kápolna volt, Hus 1402 óta messze hangzó,bíráló és buzdító szavainak színtere. A konferencia utolsó napját pedig a délcseh, forradalmi múltú vidéken töltöttük, ahol Hus és eszméi a legerősebb kontaktusba kerültek a néppel. Táborban hallgattuk a huszita kor zenéjét, tanulmányozhattuk a huszitizmus történeti emlékeinek és irodalmának kiállítását, láthattuk a városi címer szoboralakját Hus máglyahalálával s járhattunk a Hust védelmező Kozí Hrádek vár romjai között, ahol 1413/14 során „A szentségekkel való kereskedésről" és a „Postilla" létrejött. A konferencia tematikája tekintetében — annak ellenére, hogy Ilus életműve köré épült — sokkal több szempont érvényesült, mint a kérdéskörrel azelőtt foglalkozó megbeszéléseken.1

A huszitizmus és a huszitakori kultúra nagynevű kutatói közül többen már nem vehettek részt az emlékkonferencián. A vyëehradi temetőbe is eljutó külföldi résztvevők Zdenék Nejedly (1878 — 1962) és Mirko Oéadlik (1904 — 64) sírköveinél jártak. A korábbi konferenciák vitáiban oly nagy szerepet játszó Rudolf Urbánek és Václav Husa2 is hiányzótt immár a munkából. Alkotásaik, megállapításaik hatása, figyelmeztetése azonban jelen volt. Ezt az ideológiai igényesség, a forrásórtelmezési szabatosságra és konkrétságra törekvés, nem utolsósorban a haladás mércéjének alkalmazása Hus művére egyaránt mutatják. Hogy a huszitizmus nemcsak az egyes jubileumok kapcsán kerül a csehszlovák tudományosság homlokterébe, hanem rendszeres kutatások, tervszerű forráskiadó és feldolgozó tevékenység állandó tárgya, azt az utóbbi évek számos publikációja bizonyítja.3 Ezek alapján is épülhettek és vitatkozhattak a konferencia előadásai. 1 Vö. Székely György—Arató Endre: Beszámoló a csehszlovák történészek liblicei konferenciájáról (Századok, 1954) és Székely György: Konferencia a huszitizmus két elméleti problémájáról (Századok, 1955). 2 Vö. Székely Gy.—Arató E.: i. m. 435. 1.; Székely Gy.: i. m. 479,-480. 1. 3 A teljesség igénye nélkül említhető: Iohannes Hus magister Universitatis Carolinae: Positiones, recommendationes, sermones (Edidit Anelka Sehmidtová. Praha 1958);. FrantiSek Muzík: Nejstarëi nápév písné „Jesu Kriste, Stëdry knëze" a jeho vztah к Husové variantë (Acta Universitatis Carolinae. Philosophica et Historica I. 1958. Praha);