Századok – 1965
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Konferencia Hus János emlékére (Székely György) 1263
1264 SZÉKELY GYÖRGY Nemcsak Hus emlékének és tanításának élő jellege, de az életműve köré csoportosuló tudományos problémák sokasága is vonzotta a különféle tudományágak képviselőit igen sok országból Prágába. Köztük az irányzatok szempontjából is jóval több világnézetű és árnyalatú huszitológust tömörített a konferencia, mint a korábbiak. A többséget kitevő marxista tudósok (köztük J. Macek, F. Graus, J. Danhelka, R. Kalivoda, F. Kavka, J. Kejí, J. Poliäensky, P. RatkoS, J. Sidak, J. Tazbir, E. Werner) mellett a huszitizmus vallási örökségét fenntartó cseh polgári történészek (E. M. Bartoë) • ós teológusok (J. L. Hromádka, M. Kanák, A. Molnár) és a Hus katolikus rehabilitációján munkálkodó nyugati papok, köztük Dom Paul de Vooght4 szerzetes és E. Delaruelle toulousei kanonok is aktív szerepet játszottak a megbeszéléseken. Természetesen legtöbben a csehek és szlovákok voltak (82), rajtuk kívül a Szovjetunióból (5),5 az Amerikai Egyesült Államokból (4), a Német Szövetségi Köztársaságból (4), Lengyelországból (3), Franciaországból (2), a Német Demokratikus Köztársaságból (2), Kanadából (1), Jugoszláviából (1) és Magyarországból ( 1) érkeztek Hus-kutatók. A tengeren túlról érkezettek zömükben csehszlovák emigránsok voltak, akik azóta is tevékenykedtek a huszitizmussal kapcsolatos kutatásokban. A soknyelvű konferencia külföldi résztvevői számára az egyidejű tolmácsolás modern technikája tette lehetővé a csehszlovák előadások és hozzászólások teljes megértését, míg az a körülmény, hogy az előadások cseh szövege teljes apparátussal került a résztvevők kezébe, az érvelést és bizonyítást tette egyszerűbbé. A konferenciát az előkészítő bizottság elnöke, Fraritiáek Graus akadémiai levelező tag nyitotta meg. Az első (és átfogó tárgyú) előadást Jose/ Macek akadémikus tartotta „Hus és kora" címmel. Az egyének történeti útjának társadalmi kapcsolataiból indult ki, mint elsődleges kérdésből és követelményből. De nem lehet szó az egyén társadalmi determináltságáról, bírálta az egyoldalúan kiélezett kollektív és anyagi feltétekéből levezetést. Vitatkozott de Vooghttal, akinek korrekciójául hangsúlyozta, hogy Hus nemcsak gondolt, vallott és írt, hanem élt és átélt, befolyásolták a kor vallási, szellemi, ideológiai kérdései. Méltányolni kell a kor és a mű dialektikus összefüggését: nemcsak az idő befolyásolta Hust, de ő is befolyásolta korát, a társadalom életét ós gondolkodását. Hus életét nem lehet vallási ós filozófiai dolgokra redukálni, hanem életét, egyéniségét is látni kell. Ezért részletesen vizsgálta a XIV — XV. század problematikáját, amit Graus, Malowist stb. marxista megközelítései alapján a soktényezőjű válságban foglalt össze.6 A feudális szerkezettel bizonyos mórtókig szembenállt a kapitalizmus előtti fejlődésnek ez a folyamata. Áttekintette a feudalizmus válságának jeleit Flandria, Franciaország, Anglia történetében, s odakapcsolta az olasz renaissance korát is. A huszita forradalom a polgári forradalomnak első fázisa, előfoka. A feudalizmus első válsága segítséget adott a reformáció ós humanizmus nemzedékeinek. De az új elemek gyengék voltak a feudalizmus legyőzéséhez, a feudalizmus megerősítette állásait (refeudalizáció, második jobbágyság, egyházi újraerősödés), mégis a feudalizmus első válsága valódi világtörténeti korszak, összefügg a cseh és európai renaissanceszal és reformációval Magistri Iohannis Hus Sermones de tempore qui Collecta dicuntur. (Edidit Anezka Schmidtová. Pragae. 1959); Dekret kutnohorsky a jeho místo v déjinách. Sborník к oslavé 550. vyrocí Dekretu kutnohorského. (Zd. Fiola, I. Hlavácek, F. Kavka, M. Machovec, K. Maly, R. Novy, A. Skarka, V. Vanéőek tanulmányai. Acta Universitatis Carolinae. Philosophica et Historica 2. 1959. Praha); J. Marek: Jan Hus (Praha, több kiadás); Robert Kalivoda: Husitská ideologie (Praha. 1901); F. M. Bartos—P. Spunar : Soupis pramenù к literární öinnosti M. Jana Husa a M. Jeronyma Prazského (Praha. 1965, a Symposium Hussianum Pragense sokszorosított kiadványa); Josef Macek: The Hussite movement in Bohemia (London — Prague. 19C6); Jifi Kejf: Husitsky právník M. Jan z Jesenice (Praha. 1965); F. M. Barlos: Husitská revoluce I. Doba frzkova 1415 — 1426 (Praha. 1965); Pravda vitézi. Pamétní tisk к 550. vyrocí upálení Mistra Jana Husa (Praha. 1965). 1 Főbb munkái : L'hérésie de Jean Huss (Louvain. 1960); Hussiana (Louvain. I960). 5 Az orosz, ukrán ós a szovjet irodalom és történetírás messzemenő érdeklődését a huszita kor iránt mutatja az eredeti ós a csehből fordított művek nagy száma, amit a T. Sevcsenko Hus-költemónye mellékletekónt közölt bibliográfia mutat. Taras Sevfenko : Kacír (Praha. 1964) 21 —30. 1. 6 Vö. az ingadozó fogalmazásra Székely Gy.—Arató E.: i. m. 435. 1. („válság"); Székely Gy.: i. m. 477—480. 1. („első válság"); Píehled Céskoslovenskych Döjin. Dil I. Do ro'ku 1848 (Praha. 1958) 149. 1. („első válság"); .7. Macek: The Hussite Movement in Bohemia. I. fejezet („válság").
