Századok – 1965
Közlemények - Tilkovszky Lóránt: A nyilasok törvényjavaslata a nemzetiségi kérdés rendezéséről 1247
1256 TILKOVSZKY LÓRÁNT kaptak benne hangsúlyt. A kormány propagandája sikerrel terjesztette el, hogy a nyilasokkal szemben ő képviseli ,,a nagymagyar ideálokat"; hogy a kárpátukrajnai önkormányzatra és a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelmére beterjesztett törvényjavaslatokkal fel is készült „birodalmi hivatására". A hazaáruló ny lisokkal szemben a magyar hazafiságra és nemzeti érzésre apelláló tömegméretű kampány azonban túllőtt a célon: a magyar sovinizmus olyan felizzására vezetett, hogy az „a magyar vonzóerő" érvényesülését veszélyeztette: ezért nyomatta ki Teleki az országban élő, illetve oda állítólag visszakívánkozó valamennyi nemzetiség nyelvén „Magyar nemzetiségi politika" című brosúráját, amely a magyarságnak a nemzetiségekkel szemben hagyományosan „nobilis" magatartására hivatkozva igóri, hogy a csendőrök meg fognak tanulni nyelvükön.4 7 A kampány során a nyilasok teljesen elszigetelődtek, táboruk bomlásnak indult, taglétszámuk visszaesett.4 8 Felajánlkozásuk a németeknél nem talált megfelelő visszhangra, s ez kihatással volt a többi nemzetiség magatartására is: arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a kormánnyal, s nem a nyilasokkal kell egyezkedni próbálni.49 A német birodalomnak nem volt inyére az a kampány, amelyet Teleki a nyilas javaslat ellen vezetett. A kampány által teremtett közhangulat a magyarországi németség helyzetét is kedvezőtlenül érintette. A német birodalomnak ezekben a nyári hónapokban az egész üggyel szemben tanúsított viszonylagos passzivitása, amelyet Teleki oly sikeresen kiaknázott, azzal is magyarázható, hogy óvakodott maga ellen hangolni a magyar kormányt, amelyet a számára oly fontos délkelet-európai nyugalom megóvása érdekében amúgysem győzött visszatartani egy Románia elleni erdeiéi agressziótól. Amikor azonban az Erdély körüli viszály odáig fejlődött, hogy tanácsosnak látszott döntőbíró lag beavatkoznia, nem habozott ezt a második bécsi döntést, amely Magyarországnak jelentős területeket, köztük németlakta vidékeket is juttatott, egybekapcsolni egy olyan egyezménnyel, amely a magyarországi németség helyzetét rendezi. Ezzel kapcsolatban is bebizonyosodott, hogy a német birodalmat nem egy minden nemzetiségre kiterjedő általános nemzetiségpolitikai rendezés érdekli, hanem kizárólag a német kisebbség megkülönböztetett, kivételes helyzetének biztosítása. Telekiék tudták ezt; azért is akartak a németekkel egyezkedni, a többi nemzetiség rovására. De ők meg abban tévedtek, hogy ez az egyezkedés a Teleki-féle „Magyar nemzetiségi politika" szerint, „az ősi magyar tradíciók nobilis szellemében" történhet. Л német birodalom az erdélyi terület gyarapodás ellenében olvan feltételeket diktált, amelyek náci érdekeket tükröztek. A nyilasok nemzetiségi törvényjavaslata nem volt más, mint a németek felé tett sorozatos felajánlkozási kísérleteik egyike. Nemcsak a beterjesztésére választott időpont kül- és belpolitikai viszonyai folytán jelentett különös veszedelmet, hanem jelentőségében mindenekelőtt az emelte minden korábbi felajánlkozási kísérletük fölé, hogy kész volt messzemenően eleget tenni a német birodalom egy olyan követelésének, amelyet a magyar kormánnyal szemben különös erővel szorgalmazott: kész volt ugyanis lehetővé tenni a magyarországi német kisebbség náci irányzatának, az ún. „népinémet" mozgalomnak a népcsoportelv alapján való szervezkedését, ami annyit jelentett, hogy a náci irányzatnak szolgáltatja ki a magyarországi németség egészét, s hogy e népcsoport olyan autonóm berendezkedést építhet ki, amely kicsúszik a kormányhatalom ellenőrzése alól. és a német birodalom magyarországi hefolyásának szilárd belső bázisává válik. Nem kétséges, hogy a nyilas törvényjavaslat beterjesztői nem utolsó sorban e világos felajánlkozásuk tényét, javaslatuk lényegi tartalmát kívánták leplezni, amikor a népcsoport-elv alapján való szervezkedés jogát az ország többi kisebbségére is kiterjesztették, és a magyarországi nemzetiségi kérdés általános rendezésének elvévé tették, bár az is kétségtelen, hogy a nyilasoknál már régebbről meg volt a törekvés arra, hogy az általuk is képviselt nagymagyar birodalmi álmok megvalósítliatása értlekében kidolgozzanak valamiféle átfogó koncepciót a nemzetiségi problémák rendezésére. Ezek az elgondolások az erőszakos asszimilációs politika mellőzésének szükségességén túl a nemzetiségeknek bizonyos önkormányzati jogokat biztosító különböző autonómia-formák tekintetében is igen sok rokonságot mutattak a kormánykörök elképzeléseivel. De míg a kormány a kárpátukrajnai 47 Gróf Teleki Pál m. kir. miniszterelnök: Magyar nemzetiségi politika. Bpest, 1940. 9. 10. 24. 1. 48 Hubay és Vágó megbélyegzett szereplése és a parla mentből történt kizáratása után a Nyilaskeresztes Párt mintegy 55 —60 ezer nyilvántartott és igazolvánnyal ellátott tagja közül több mint 30 ezren kiléptek. — Magyar Nemzet, 1940. okt, 4. 5. 1. " Tilkovszky Lóránt: Magyar—szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon a bécsi döntés után (1938 — 1941). Századok, 1964. évf. 3. sz. 410-411. 1.
