Századok – 1965

Közlemények - Tilkovszky Lóránt: A nyilasok törvényjavaslata a nemzetiségi kérdés rendezéséről 1247

A NYILASOK TÖRVÉNYJAVASLATA .Л NEMZETISÉGI KÉRDÉS RENDEZÉSÉRŐL 1257 területi autonómia megvalósítására tett lépésekkel szuverén módon próbálta önálló imperialista céljai felé az utat egyengetni, s népcsoport-autonómiát — minthogy tisztában volt lényegével — csak a szomszéd országokban élő magyar kisebbségek számáia követelt, de az országhatárokon belüli megvalósulását mindenképpen megakadályozni igyekezett, addig a nyilasok átváltása a területi autonómiáról a népcsoport-autonómia elvére — a kárpátukrajnai autonómia megvalósításának nehézségei demagóg kihasználásán túl — mindenekelőtt azt tükrözi, hogy a csatlós-imperializmus e hívei készek voltak a németeknek teljesen kiszolgáltatni a maguk „ugyancsak szentistváni" birodalmát. Nem arról van tehát szó, hogy a népcsoport-elv, mint hangoztatták, a nemzetiségi problémák korszerűbb, tökéletesebb megoldásának kulcsát adná, hiszen ez a jelentős mértékben fajelméleti alapokon nyugvó „rendezés" nem csupán az oly sok konfliktust okozó erőszakos asszimiláció gátja, a „népiség" erőszakos beavatkozásoktól való megőrzésének eszköze, hanem a természetes asszimilációs folyamatoknak is durva megakasztója, sőt, emellett még disszimilációra is törve, még súlyosabb konfliktusok előidézője. A Teleki-kormány tisztában volt a nyilas törvényjavaslat valóságos indítékaival, ós erélyesen fellépett e javaslat és beterjesztői ellen. A kormány ellenakcióját az a körülmény tette lehetővé, hogy a német kormány az újabb nyilas felajánlkozással kapcsolatban is megmaradt jól bevált taktikájánál: magyarországi politikájában továbbra is a magyar kormány együttműködési készségére kívánt támaszkodni, s a nyilas ellenzék támogatásával csupán ezt a készséget igyekezett mindjobban elmélyíteni. A német kormány a magyar birodalmiság gondolatával egy „nemzetiszocialista" megoldás~formájában sem érthetett egyet; egy általános nemzetiségi rendezés, mégha náci elvek alapján történne is, megszüntetné a „népinémetek" célul kitűzött kiváltságos helyzetét és különleges szerepét. Jól ismerte a német kormány a nyilasok sovinizmusát, amely a magyarországi német kisebbség irányában is állandóan és erőteljesen megnyilvánult, annak ellenére, hogy a nemzetiségi problémák megoldására tetszetős elméleteket gyártottak, s mint a Hubay-Vágó-féle javaslat mutatta, hatalomvágyó felajánlkozásuk lényegét éppen az képezte, hogy ennek keretében készek voltak a legmesszebbmenő en akceptálni mindazt, amit a német koimány a magyarországi németséggel kapcsolatban követelt. A nyilas felajánlkozás tehát nem járhatott azzal az eredménnyel, amelyet tele nyilas részről váltak, sőt a német kormány engedte, hogy Teleki érzékeny csapást mérjen a javaslat beterjesztőire. Teleki győzelme mégis csupán látszólagos volt. A nyilas felajánlkozást elutasító, az egész magyarországi nemzetiségi kérdés náci elvek alapján való rendezésére igényt nem tartó,—tehát a többi nemzetiség vonatkozásában a magyar koimány nemzetiségi politikájának szuverenitását „tiszteletben tartó"—német"koimány ugyanis a döntő kérdésben, a magyarországi németség különleges helyzetének, s ami ezzel egyet jelentett, a német birodalmi befolyás belső bázisa kiépítésének tekintetében elsőrendű hasznot húzott a nyilas javaslatból. A koimány egész nemzetiségi politikáját félievető nyilas javaslattal szemben a német követelések koilátozottabbaknak, mérsékeltebbeknek tűntek; a német kormány magatartása abba az irányba mutatott, hogy a németeknek teendő engedményekkel meg lehet vásárolni a többi nemzetiség szuverén kezelésének lehetőségét. A magyar kormányt megnyugtatta, és mégjobban lekötelezte, hogy a németek ebben a kényes kérdésben tartózkodóan foglaltak állást, s ez a,.jóindulat" különösen méltánylantlónak tűnt az Erdély megszerzésére tett erőfeszítések felfokozódásának idején. A német kormány tehát taktikailag rendkívül ügyesen és messzemenően kihasználta a nyilas felajánlkozás tényének és tárgyának a magyar kormányra gyakorolt hatását a magyarországi német befolyás érdekében; a nyilas törvényjavaslat tehát — sorsától függetlenül — igen bűnös, szégyenletes szerepet játszott a második bécsi döntés következményeinek, a belpolitikai jobbratolódás és a németekkel való szorosabb külpolitikai szövetség előidézésében A nyilasok nemzetiségi törvényjavaslatával kapcsolatos harcban Teleki látszólagos győzelme mögött az általa képviselt nemzetiségi politika csődje rajzolódott ki. A nyilas javaslatban felismerve a németeknek való szemérmetlen felajánlkozást, a magyar nemzetiségpolitika szuverenitásának védelmében úgy szállt síkra, hegy belement a német kormány „lojális" magatartásának taktikai kelepcéjébe; a nyilas javaslat ellen szervezett kampány során a német birodalomra való tekintettel elhallgatta a közvélemény elől az abban rejlő tulajdonképpeni veszedelmet; ahelyett hogy megmutatta volna, lioí vannak valójában elhelyezve az aknák, félrevezető módon a nyilasok nemzetiségi „ideológiájában" és a javaslat közjogi vonatkozásaiban igyekezett kimutatni az ország bomlasztására irányuló tendenciát. Hubayt és Vágót nem mint a német fasiszták gítlístalan csatlósait nyilvánította hazaárulóknak, hanem csupán mint káros ideológiák koholóit, hagyományos nemzetiségpolitikai elvek és gyakorlat félrevetőit. Ez pedig nem lehetett különö-11*