Századok – 1965

Közlemények - Tilkovszky Lóránt: A nyilasok törvényjavaslata a nemzetiségi kérdés rendezéséről 1247

A NYILASOK TÖRVÉNYJAVASLATA A NEMZETISÉGI KÉRDÉS RENDEZÉSÉRŐL 1255 solta, halasszák el e kérdésben a döntést, vagy legalábbis kérjék ki egy szakértőbizottság véleményét, „mert éppen a nemzetiségi kérdés az, amelyben a magatartás sokszor kényesen a hazafiság határán mozoghat, s a soviniszták részéről gyakran még azokat is éri a hazafiatlanság vádja, akik a nemzetiségi kérdést a mai hivatalos állami gyakorlat szerint fogják fel". Vásáry István ellenezte János Áron indítványát. Szerinte ,,a hazafiság kérdésében nem lehet soha döntő a szakértői vélemény; ebben a kérdésben csak a lelkiismeretre lehet hallgatni". De ellenezte a halasztási indítványt „azért is, mert az gyengeséget mutat, a hazafiság terén pedig a gyengeség a legveszedelmesebb''. Huszovszky Lajos szerint sem tartozik az ügy bíróság, hanem kizárólag ezen összeférhetetlenségi bizottság elé. Ezután a bizottság nyilas tagja, Keck Antal szólalt fel. Szerinte „hiba volt a javaslat benyújtása, de hiba volt az ügy idáig fejlesztése is". A helyes az lenne, ha a bizottság az ügyet megszüntetné. Ha a bizottság ezt az indítványát nem tenné magáévá, ő is kéri szakértők meghallgatását. — Boér Ágoston ellenezte János Áron és Keck Antal indítványait, s a közvélemény felizgatott voltára hivatkozva, szükségesnek látta, hogy ez a kérdés mielőbb kerüljön le a napirendről. Végül is az elnök azon kérdésére, liogy „a bizottság tisztázva látja-e az ügyet a szakértők meghallgatása nélkül is" — igennel szavazott : Bárczay Ferenc, Huszovszky Lajos, Benkő Géza, Boér Ágoston, János Áron (aki előbbi javaslatát visszavonta), Mátéffy Viktor, Meixner Emil és Vásáry István. Nemmel egyedül Keck Antal szavazott.41 Másnap következett annak az összeférhetetlenségi bejelentésnek bizottsági tárgyalása, amelyet a nyilas Csia Sándor tett Teleki Pál miniszterelnök ellen, ugyanarra a paragrafusra (1938: XIX. tc. 167. §) hivatkozva, amellyel Teleki idéztette Hubavt és Vágót az összeférhetetlenségi bizottság elé: „a magyar hazához vagy a magyar nemzethez tartozó köteles hűség ellen vétett". A bizottság július 16-i ülésén tett felszólalásában Csia azt igyekezett bizonygatni, hogy a Hubay-Vágó-féle javaslat tartalmáról ós a benyújtás tényéről előzetesen sem a Nyilaskeresztes Párt képviselőtagjainak, sem a párt ún. „kistanácsa" tagjainak nem volt tudomásuk; a javaslatért kizárólag Hubay és Vágó felelősek. „Ha Hubay Kálmán és Vágó Pál egy bombát, készítettek, nekik ezért felelniük kell; ezt a bombát azonban a nyilvánosság előtt gróf Teleki Pál robbantotta fel" — mondotta Csia, aki Telekit mint a kampány legfőbb, szervezőjét tette felelőssé az annak során felszínre tört soviniszta megnyilatkozásokért. Ezek súlyosságát kiemelve, mentegette Hubayék javaslatát, amelynek lényegót, állítása szerint, az erdélyi magyarság olyan vezetői is, mint gróf Teleki Ádám, pozitívan ítélték meg.4

2 Csia Teleki Pál ellen tett bejelentése tárgyában az összeférhetetlenségi bizottság zárt ülésben úgy határozott, hogy az „érdemleges tárgyalásra nem a] ka Lm as"." A bizottság ugyanakkor megszüntette az eljárást azon nyilaskeresztespárti képviselők ellen is, akik támogatták a Hubay-Vágó féle törvényjavaslatot, s akik ellen emiatt Oláh János budapesti hírlapíró tett összeférhetetlenségi bejelentést, ugyancsak a haza iránti köteles hűség elleni vétség címén.41 Július 22-én ült össze az az ítélőbizottság, amely Hubay és Vágó képviselői megbízását megszűntnek nyilvánította.4

5

Ezt a döntést a képviselőház másnapi ülésén jelentették be. Nyomban ezután felállt Teleki Pál miniszterelnök és beterjesztette a kárpátukrajnai önkormányzatról szóló törvényjavaslatot. Majd az igazságügyminiszter nyújtott be törvényjavaslatot „a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről".4

6 Minden jel szerint Teleki fölényes győzelmet aratott. A zárt viták során kölcsönös volt ugyan a leleplezés, de nyilvánosságot csak a nyilasokat elítélő álláspont kapott. A nyilasok elmarasztalása külpolitikai óvatosságból nem az alapvető ok, a németeknek való szemérmetlen felajánlkozás ténvére volt alapozva, hanem a központi államhatalom szétforgácsolása, meggyengítése veszedelmének német részről is méltánylandó szempont jai " O. L. Képviselőház által kiküldött bizottságok jegyzőkönyvei. 20. köt. Az állandó összeférhetetlenségi bizottság zárt tárgyalása 1940. júl. 11,-én. *a

O. L. Képviselőház által kiküldött bizottságok jegyzőkönyvei- 20. köt. Csia Sándor felszólalása az állandó összeférhetetlenségi bizottság 1940. júl. 16-i ülésén, a Teleki Pál ellen tett összeférhetetlenségi bejelentés tárgyában. 43

K. N. 1939/VI. 485. 1. 14

K. N. 1939/VI. 486.1. — A Hubay — Vágó javaslatot támogató képviselők Abonyi Ferenc, Budinszky László, gr. Serényi Miklós, if j. Tatár Imre, Zeöld Imre Péter. Kóródy Tibor, Wirth Károly. Rapcsányi László, Lili János, Vajna Gábor, Gál Csaba, Krancz Rajmund, Kovarcz Emil, Gruber Lajos, Csia Sándor, Mokcsay Dezső, gr. Széchenyi Lajos, Jandl Lajos és Tóth János voltak. 45

O. L. Képviselőház által kiküldött bizottságok jegyzőkönyvei. 20. köt. A képviselőház összeférhetetlenségi ítélőbizottsága (zsűri) 1940. júl. 22-i ülése. A zsűri kisorsolt tagjai Pctró Kálmán (elnök) ,Fricke Valér (jegyző), Korláth Endre, Malasits Géza, Kossuth Pál, Quirin Leo, Horváth István, Tildv Zoltán, Szentiványi József, dr. Buttler Elemér. Csizmadia András. Egry Zoltán, Kövér János, Pajor Miklós és Baky László voltak. A Hubay és Vágó mandátumuktól megfosztását ellenző egyetlen „nem" szavazat nyilván Bakytól eredt. 4"K. N. 1939/VI. 489-490. 1. - 1940. júl. 23. 1 1 Századok 1965/6.