Századok – 1965
Közlemények - Tilkovszky Lóránt: A nyilasok törvényjavaslata a nemzetiségi kérdés rendezéséről 1247
A NYILASOK TÖRVÉNYJAVASLATA A NEMZETISÉGI KÉRDÉS RENDEZÉSÉRŐL 1249 körökkel beszélték meg. Ennek viszont az mond ellent, hogy a német külügyminisztérium a nyilas javaslat benyújtásának tényét és a javaslat tárgyát közlő hírszolgálati jelentések vétele után a budapesti német követtől kért információt a nyilas akció célja felől, s amikor Erdmannsdorf!'válasza révén a nyilas lépés felajánlkozó jellegéről értesült, eziránti érdektelenségét — bár a magyar kormány ezt remélte elérni — csak azért nem jelentette ki, mert Erdmannsdorf arra is rámutatott, hogy a magyarországi német népcsoport vezetőségnek taktikai kihasználás szempontjából kapóra jön a nyilasok eljárása.10 Míg a nyilas törvényjavaslat részletes indokolása a „népinémet" követelések alapulvételével fejezte ki a nyilasok felajánlkozását, addig a törvényjavaslatnak az általános indokolást tartalmazó része az egész Kárpát-medencét a német birodalom életterének ismerve el, kifejezetten a német birodalmi politikai és gazdasági érdekek itteni fokozottabb órvényesíthetésére hivatkozva ajánlja fel a magyarországi nemzetiségi kérdés népcsoport! alapon való rendezését. Ennek során a magyar birodalmi gondolatot, a Kárpátmedence népeinek népcsoporti együttélését egy nemzetiszocialista Nagymagyarországban, mint a német birodalom elsőrendű érdekét tünteti fel.1 1 A nyilasok által képviselt birodalmi gondolat abban különbözött Telekiék birodalmi gondolatától, hogy míg Teleki ahhoz szerette volna megnyerni a német birodalom hozzájárulását, hogy helyette, és bizonyos önállósággal, saját, hagyományos eszközei alkalmazásával láthassa el a rendőri szerepet a Kárpát-medence népei között,1 2 addig a nyilasok magyar birodalma politikailag és gazdaságilag egyaránt szervesen beépült volna a német birodalom életterébe, és a náci módszerek maradéktalan átvételével látta volna el a Kárpát-medence népei között ugyanazokat a feladatokat. A nyilasok természetesen tévedtek, amikor azt hitték, hogy a magyar birodalmi gondolat nemzetiszocialista köntösbe öltöztetve kedvesebb lesz a németeknek, mint Telekiék szentistváni állameszméje. A német birodalom a magyar birodalmi gondolatot eleve ellenségesen fogadta, jelentkezzék az bárminő formában. A német hi rod a Imi külpolitika sarktétele»volt, hogy a délkelet-európai államokat nem nagyobb birodalmakba kell összefogni, hanem épp ellenkezőleg, „úgyszólván atomizálni kell e tér államalakulatait", s e kis államokat külön-külön kell függőségi viszonyba hozni a német birodalommal.13 Ugyancsak tévedtek, amikor e törvényjavaslattal kapcsolatban azt gondolták, hogy a német birodalom teljes mértékben helyeselni fogja az ország alkotmányának a minden nemzetiségre egyformán kiterjesztett népcsoporti jog rendszerének megfelelő átépítését. Nem számoltak azzal, hogy a német birodalom a népcsoporti jog alapján való szervezkedés lehetősége biztosításáért valójában csak a német kisebbség vonatkozásában szállt síkra; a többi nemzetiség helyzete csak annyiban érdekelte, hogy rájuk hivatkozva is mindenekelőtt a német kisebbség ügyében érjen el előrehaladást. Éppen azért, mert a német birodalom tudta a legjobban, hogy a népcsoporti elv órvényrejutása mit jelent, amennyire érdeke volt annak német vonatkozásban való megvalósulása, annyira nem volt érdeke annak általános kiterjesztése, hiszen akkor a németségnek máris nem lenne kiváltságos helyzete, s azonkívül a központi államhatalom annyira felbomlana, meggyengülne, hogy a német birodalom Magyarországgal kapcsolatos gazdasági és politikai igényeinek érvényesíthetősége igen kérdésessé válnék. Mindebből az következett, hogy a német birodalomnak tulajdonképpen esze ágában sem volt elfogadni a nyilasok ezen minden eddigit felülmúló felajánlkozását, hanem az egész ügyet arra igyekezett felhasználni, hogy eddigi politikájának megfelelően „puhítsa" a magyar kormányt a „népinémet" követelések méltánylására. À német, birodalmi sajtó s a szomszéd államok német népcsoportjainak sajtója ezért nagy nyilvánosságot adott a nyilas javaslatnak, igen jelentős kezdeményezésnek minősítették." A magyar kormánynak a német sajtó magatartása miatti tiltakozását a német külügyminisztériumban nem fogadták ugyan el, de a sajtót mégis a kommentálástól való tartózkodásra intették; nein voltak hajlandók ugyan kifejezett érdektelenséget nyilvánítani, 111 A Külügyi Hivatal kulturális osztályának feljegyzése a politikai osztály államtitkára számára. Berlin, 19-10. június 21. (ÖL Film tár, 11586. doboz, 52476. sz.) 11 M. E. Nemzetiségi o. 72. es. E. 18759/1940. 18 M. E. Nemzetiségi o. 76. c-s. L. 16531/1940. Flachbart Ernő feljegyzése Eut О. Rubi-lai, a krakkói német kormányzóság közigazgatási főelőadójával folytatott beszélgetéséről. Bpest,. 1940. ápr. 22. 13 M. E. Tájékoztatási o. 7. es. B. 40. Magyar Revíziós Liga berlini titkárságának jelentése. Berlin, 1940. máj. 24. u Berliner Börsenzeitung. 1940. jún. 8.; Völkischer Beobachter, jún. 9.; Grenzbote, jún. 12.; Slawonischer Volksbote, jún. 15. V
