Századok – 1965
Közlemények - Tilkovszky Lóránt: A nyilasok törvényjavaslata a nemzetiségi kérdés rendezéséről 1247
1250 TILKOVSZKY LÓRÁNT de állást sem kívántak foglalni a nyilas javaslat ügyében. Telekinek valósággal szabadkezet engedtek alighanem június 5-i igen jelentős gazdasági engedményei fejében..14a Teleki ellenoffeuzívája azzal indult, liogy a törvényjavaslat parlamenti bejelentésének másnapján, június 8-án, a sajtóban olyan címek alatt és olyan kommentárok kíséretében tétette közzé a törvényjavaslat szövegét és részletes indoklását, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy a közhangulatot a nyilasok ellen fordítsák.1 5 A törvényjavaslat általános indokolását tartalmazó részt nem közöltette, s a cenzúra útján a legszigorúbban ügyeltetett arra, hogy azt a nyilasok se közölhessék, sem lapjaikban, sem brosúra vagy röplapok formájában. E rész közlésének mellőzésével illetve megakadályozásával elérte azt, hogy az egész ügyet a magyar belügyekbe taitozó kérdésként kezelhesse, s eltekinthessen annak a német birodalmat illető vonatkozásaitól. A törvényjavaslat és részletes indokolása igen alkalmasnak mutatkozott Teleki szemében arra, hogy a hazafias és nemzeti érzésekre appellálva buktassa meg a nyilas javaslatot, mint amely az egységes Magyarországot nemzetiségi népcsoportok]a bomlasztja szét; az általános indokolásnak a magyarság Kárpát-medencei hivatásáról, a trianoni megcsonkítottságból feltámadó nagy magyar birodalomról stb. szóló sorai csak zavarták volna az ilyeníajta beállítást, leleki tehát elhallgatta a nyilas javaslatból azt, ami abban az integrációt jelentette, ti. a birodalmi gondolatot, és csupán a nópcsoporti differenciációt, s ezzel kapcsolatban az államegység atomizálását hangsúlyozta ki. így lettek Telekiék, Nagymagyarország birodalmi gondolatának kisajátítói, hazafiak, a nyilasok pedig a kis országot is még jobban szétforgácsolni akaró hazaárulók. Az ország „gyarapítóinak" az ország „felrobbantéival" szembeni fellépése azonban valójában nem volt más, mint az „önálló" magyar imperializmus híveinek ellenoffenzívája a németekhez való szolgai lecsatlakozás leggátlástalanabb híveinek próbálkozásával szemben. A küzdelem meglehetősen egyoldalú volt. A kormány igénybevette a sajtót, rádiót, s a szóbeli propaganda minden eszközét, ugyanakkor meghiúsítani igyekezett a nyilasok részércl minden megnyilatkozási lehetőséget. A törvényjavaslat szerzői mindössze a nyilasházban készült házi sokszorosítmányok útján tudtak a sajtó heves vádjaira reagálni. Hubay Kálmán június 10-i körlevele hangsúlyozza, hogy ők is a birodalmi gondolat alapján állnak, s csupán korszerűbb módon akarják a birodalom együttélő népeinek viszonyát rendezni. Azt fejtegeti, hogy nem a népcsoporti autonómia,Ъапет a Teleki-féle kárpátukrajnai területi autonómia bontja meg igazán az ország egységét.16 Vágó Pál sokszorosított nyilatkozata az orszíg nemzetiségeire apellál: azok állásfoglalása fogja végeredményben eldönteni, hogy jó-e vagy nem a nyilas javaslat.1 7 Vágó nyilvánvalóan elsősorban a németek támogatására számított, de tudomásunk van róla, hogy törvényjavaslatukat a szlovákokhoz is eljuttatták. A nyilas törvényjavaslat Szlovákiában nagy feltűnést keltett, s azt a benyomást alakította ki, hogy Magyarország e javaslat törvénnyé válása esetén úgv fog széthullni, mint annakidején Csehszlovákia.18 A képviselőház június 11-i ülésén az elnök megállapította, hogy a nyilas törvényjavaslat „a magyar államiságot alapjában támadja meg", s ezért azt indítványozta, hogy „ezzel a javaslattal a Ház érdemben soha ne is foglalkozzék". Ezt az ehiöki indítványt a javaslatot előterjesztő Nyilaskeresztes Párt kivételével а Ház valamennyi képviselője felállással egyhangúlag elfogadta, beleértve a különböző nyilas frakciókat is. Ezek, mint Meskó Zoltán közbekiáltásai, majd felszólalása is bizonyították, igyekeztek elhatárolni magukat a Nyilaskeresztes Párt javaslatától.19 Rajniss Ferenc azt kifogásolta, hogy a Hubay-Vágó-féle törvényjavaslat „tökéletesen egyformán, dogmatikusan intézkedik a legkülönbözőbb nemzetiségekre 1". Burkolt véleménye szerint a kormányriak a németekkel a többi nemzetiségre való tekintet nélkül kell megegyeznie.2 0 A baloldali ellenzék részércl Nagy Ferenc2 1 és a német származású Klein Antal szólaltak fel az egységbontó és alnémeteknek felkínálkozó törvényjavaslat ellen. „Fgvscges, hatalmas, erős Magyarország legyen, és nem öt-hatféle nemzetiség, a különböző nemzetiségű államok z omszédságában, hogy oda kacsintgassanak • . . Szinte felesleges fejtegetnem, hogy 1,a A berlini magyar követség által átnyújtott feljegyzés. Berlin, 1040. jún. 12.; Weizsäcker államtitkár Schwirbel követ (sajtó osztály) jún. 13-i feljegyzései; Woer nann h. államtitkár jún. 18-i átirata a kulturális osztályhoz, s ennek jún. 21-i állásfoglalása. (OL Fil ri tár, 11586. doboz, 52476-52481. sz.) ,S P1. Nemzeti Újság, 1940. jún. 8. 3. 1. „Mit akarnak csinálni a nyilasok az ezeréves Magyarországból?" 10 OL. Kozma-iratok. 11. cs. Aclatpyfijtcr ír y 1Ç40.I1I. let. Bcbay Káin án körlevele, Bpest, 1940. jún. 10. 17 BM. Bes. 1940 — 6 — 10503. Vágó Pál válasza Rajniss Ferencnek az Űj Magyarság 1940, jún. 9-i számában megjelent cikkére: „Az általuk felrobbantott nemzetiségi kérdés." " M. E. Nemzetiségi o. 78. es. L. 499/1940; továbbá KÜM. Pol. 411. es. 3285-65-7/1940. A pozsonyi magyar követség 1940. jún. 18-i bizalmas jelentése. "K. N. 1939/VI. 195, 214.1. 80 K. N. 1939/VI. 221. 1. " K. N. 1939/VI. 213. 1.
