Századok – 1965
Közlemények - Nevelő Irén: A munkásosztály helyzete Magyarországon az első világháború idején (1914–1917) 1206
/ A MUNKÁSOSZTÁLY HELYZETE MAGYARORSZÁGON 1225 A reálbér indexe 1914. 1914. 1915. 1916. 1917. VII. 31. XII. 31. XII. 31. XII. 31. XII. 31. I. Vasipar 100 88,0 84,1 89,0 70,1 II. Ka- és bútoripar . . 100 75,4 112,1 80,4 107,5 III. Ruházati ipar 100 76,4 68,6 65,8 57,3 IV. Építőipar 100 75,4 62,6 50,0 69,2 V. Élelmiszeripar 100 74,1 55,7 53,1 45,7 VI. Könyvipar 100 75,4 61,0 51,2 47,9 VII. Szállítóipar 100 75,4 52,7 36,9 29,8 VIII. Vegyes iparágak . . . 100 73.9 56,0 44,8 63,8 1914 végéig, mikor az állami beavatkozás még kevéssé éreztette hatását, és a kapitalizmus spontán érvényesülő társadalmi törvényei szabályozták a reálbéreket, a vasipar kivételével minden iparágban nagyjából azonos arányú, kb. 25%-os csökkenést állapíthatunk meg. A reálbérek 1915 folyamán kezdtek iparáganként különböző mozgást végezni. A fa- és bútoriparban, a kárpitosok nominálbéreinek megháromszorozódása következtében az iparági átlagos reálbér sokkal jobb lett, mint az 1914 júliusi. A haditermelésre dolgozó vasiparban és a ruházati iparban 4 — 8%-kal csökkent a reálbér egy év alatt. A többi iparágban 10—20%-os, a szállítóiparban még ennél is nagyobb arányú reálbér-süllyedésről beszélhetünk. 1916-ban, mikor már ismét megindult a munkásság bérkövetelő mozgalma, amelynek eredményeképpen a militarizált, hadicikkeket termelő gyárakban a panaszbizottságok bizonyos bérkorrekciókra kötelezték a gyárosokat, a vasiparban valamit emelkedtek a reálbérek, elérték az 1914 decemberit, a ruházati és élelmiszeriparban pedig rögzítődtek, ill. minimálisan süllyedtek csak. A többi iparágban a reálbérek további nagyarányú csökkenéséről beszélhetünk. A vasiparban 11%-kal, a fa- és bútoriparban 20%-kal, a ruházati iparban 34%-kal, az építő-, élelmiszer-, könyviparban kb. 50%-kal. a vegyes iparágban 55%-kal, a szállító iparban pedig több mint 60 %-kal volt kevesebb a munkások keresetének reálértéke, mint a háború kitörése előtt. 1917-ben a legszembeötlőbb az 1916-ban emelkedőnek ill. rögzítettnek említett három iparág: a vps .ruházati és élelmiszeripari munkások reálbéreinek nagymérvű csökkenése, a fa- és bútoripari, valamint a háború alatt jelentéktelen építőipari és a kézműves szakmákat tömörítő vegyesipari foglalkoztatottak reáljövedelmének emelkedése. A legtöbb munkást foglalkoztató iparágakban tehát lefelé ívelt, mi több, a vasiparban egyenesen alázuhant az 1914 júliushoz viszonyított reálbér. A reálbérek csökkenésének értékelésénél figyelembe kell vennünk azt, "hogy a háború kitörésekor nem egyforma bérszínvonal volt a különböző iparágakban. Egy 5 tagú munkáscsalád szükségleteivel számolva, az iparági nominálbérek a következő arányban fedezték a létfenntartási költségeket:7 7 11 Iparági nominálbérekre vonatkozó számításainkat lásd 1216.1. A létfenntartási költségeket—fenti időpontokban - Gál Benő 42,68, 56,62, 80,92, 115,59, 189,90 koronában állapította meg. „Az életszínvonal alakulása . . ." 2.1. Gál Benő olyan 5 tagú család heti szükségletét dolgozta fel, amelyben az apán és anyán kívül 12 éves, 7 éves és 1 1/2 éves gyermek, van. A heti költségeknél 71,400 kalória mennyiségű élelmiszer, tüzelő és világítóanyag, háztartási, ruházati és egyéb nélkülözhetetlen cikk árát, valamint a szoba-konyhás lakás bérét vette számba. (Megjegyezzük, hogy a lakbér változatlan összegét túl ideálisnak tartjuk, hiszen ha az általános drágulás közepette a lakbérek a legkevésbé is emelkedtek, valaminő növekedéssel mégis számolni kellett volna. Dálnoky Kováts számításai szerint 1917 decemberére 27%-al emelkedtek a lakbérek.) Mikor a heti kalóriaszükségletet 71,400-ban jelölte meg, a hannoveri statisztikai hivatal megállapításaira támaszkodott, amely a testinűködéshez férfinak legalább 3000, nőnek 2400, 12 éves gyermeknek 2250, 7 éves gyermeknek 1500, míg a másféléves gyermeknek 1050 kalóriát írt elő. Az élelmiszereknél 14 cikk: 1 kg marhahús, 1 kg disznóhús, 1 kg füstölt szalonna, 1/2 kg zsír, 11 kg jegyre kapható kenyér, 2 kg szabad forgalomban vásárolt kenyér, 1 kg búza főzőlíszt. 10 kg hatósági áron vásárolt burgonya, 3 kg savanyú káposzta. 2 kg száraz bab, 1/2 kg jegyre vásárolható só, 70 dkg jegyre vásárolható cukor, 4 db tojás, 71 tej árának alakulását foglalta számításaiba. Tüzelés, világítás szükségleteire 20 kg jegyre vásárolható fát, 40 kg jegyre vásárolható szenet, 1 kg petróleumot, 4 doboz gyufát számított. A háztartási cikkek rovatban 50 dkg szappan, 50 dkg mosószóda, cipőkrém, konyhatisztító eszközök, egészségi fürdő szerepel. Ruházkodásra 24-féle cikk árának heti hányadát vette számba. Az egyéb kiadásoknál iskolaszerekre, doliányzásra, borbélyra, betegsegélyzésrc, rokkantbiztosításra, egyleti illetékre, újságra kifizetett összegek szerepelnek. Lásd: Szakszervezeti Értesítő 1921. febr. 1. ,,A fíxkeresetü alkalmazottak életszínvonala." 9*
