Századok – 1965

Tanulmányok - A magyar munkásmozgalom története 1914–1918. 1161

A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉHETE 11(57 A volt hadifoglyok között tevékenykedő' magyar kommunisták fő feladatuknak tekintették, hogy támogassák az ellenforradalom erőivel gigászi küzdelmet vívó első munkásállamot. 1918 februárjában a Narva melletti csatában már ott harcoltak a magyar internacionalisták is. Magyar, osztrák, német, cseh, szlovák, román, kínai és más nemzetiségűekből létesültek internacionalista egységek, amelyek Szovjet-Oroszország különböző területein küzdöttek együtt az oroszországi munkásokkal és parasztokkal a szovjet hataloméi'!. A magyar kommunista szervezetek tagjaiból az internacionalista egységek sok kiváló parancsnoka került ki : Gavro Lajos, Münnich Ferenc, Varga Gyula, Wienermann Lajos és mások. A polgárháború négy éve alatt Szovjet-Oroszország egész területén, a különböző frontokon összesen mintegy százezer magyar interacionalista fogott fegyvert a dolgozók hatalmáért. A magyar nép szabadságáért, szocialista jövőjéért, is harcoltak, tettük népünk legdicsőbb forradalmi hagyományai közé tartozik. A szocialista hatalomért közösen vívott küzdelem katonái, vérüket ontva és életüket áldozva, a népek barátságának szent ügyét szolgálták. A Magyar Csoport különböző szervezetei lapokat is indítottak. 1918. április 3-án Moszkvában megjelent a csoport központi lapja, a „Szociális Forradalom". A különböző helyi szervezetek 1918-ban még 12 városban adtak ki rendszeresen vagy esetenként magyar kommunista újságot és számos röpiratot is. Megjelent magyar nyelven Marx, Engels és Lenin néhány műve s a magyar kommunista vezetők több írása. Az újságokat, röplapokat, brosúrákat széles körben terjesztették a hadifoglyok, valamint az Ukrajnában levő osztrák-magyar megszálló csapatok katonái között, és egy részük Magyarországra is eljutott. A Bolsevik Párt Magyar Csoportja jelentős felvilágosító munkát végzett a hazainduló hadifoglyok között, akiknek Boraiban ezrével voltak a Vörös Gárda, illetve a Vörös Hadsereg magyar önkéntesei. A kommunisták az Októberi Forradalom harci tapasztalatainak terjesztésére buzdították a hazatérő hadifoglyokat. A béke forradalmi kivívása, a földesúri hatalom megsemmisítése, a föld forradalmi kisajátítása és a parasztok kezére adása nagy hatást tett a hadifoglyokra, akiknek többsége parasztember volt. Hazájukba visszatérve az orosz forradalom eszméinek terjesztőivé váltak. A Szovjet-Oroszországban működő magyar kommunista szervezet célul tűzte ki, hogy a hadifoglyok közötti munkájával és tagjainak hazatérésével elősegítse a kommunitta párt létrehozását Magyarországon. Az új, forradalmi párt létesítését úgy tekintette, mint elengedhetetlen feltételét annak, hogy a magyarországi munkásosztály felkészülhessen történelmi küldetésének teljesítésére: a szocialista forradalomra. A hadifoglyokkal a kommunista csoport több tagja hazajött, és bekapcsolódott az itthoni szociáldemokrata és szakszervezeti mozgalmakba. A Szovjet-Oroszországban működő magyar kommunista szervezetek a szovjethatalomért vívott harcban való részvételük mellett nagy segítséget nyújtottak a magyarországi forradalmi mozgalom továbbfejlesztéséhez, jelentős előkészítő munkát végeztek a Kommunisták Magyarországi Pártjának létrehozásában.