Századok – 1965
Tanulmányok - A magyar munkásmozgalom története 1914–1918. 1161
94 A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNET!; lázadást elnyomta. Azonnal megkezdték működésüket a rögtönítélő bíróságok, amelyek csupán az első napokban 12 résztvevőt ítéltek halálra s valamennyit kivégezték. A kormány hírzárlatot rendelt el, de a megmozdulás híre tovább terjedt, a felkelt katonák egy része elmenekült, s ugyancsak tovább vitte a lázadás hírét és szellemét. Május 30-án fellázadt a Sajóecsegen állomásozó zászlóalj egyik százada, amelyet rekvirálásra vezényeltek ki. Lefegyverzésére a zászlóalj többi századát nem találták megbízhatónak, s Miskolcról küldtek ellene öt századot. A súlyos megtorló rendszabályok után a zászlóaljat a frontra küldték. Zendülések, lázadások törtek ki másutt is, a Monarchia más részeiben, így Horvátországban, Stájerországban, Csehországban állomásozó alakulatoknál. Az olasz fronton indított júniusi offenzíva már egv gyorsan bomló hadsereg hadművelete volt. * 1918 folyamán, október végéig Szovjet-Oroszországból több mint 300 000 hadifogoly tért vissza Magyarországra. Közülük sok ezren kapcsolódtak be az itthoni mozgalmakba. E tevékenységük előkészítésében igen fontos szerepet töltött be az Oroszországba került magyar hadifoglyok között kibontakozott kommunista mozgalom. Ennek élén többnyire olyanok álltak, akik a háború előtt aktívan részt vettek a munkásmozgalomban, a Szociáldemokrata Párt tevékenységében, s akik Oroszországban megismerkedtek a leninizmussal és lelkes híveivé váltak. Már az Októberi Forradalom előtt alakultak a magyar hadifoglyok között illegális forradalmi csoportok, amelyek felvilágosító és szervező munkát folytattak; e csoportok kapcsolatba kerültek a Bolsevik Párt szervezeteivel. Az Októberi Forradalom győzelme után tevékenységük kibontakozott. A szovjet forradalom, amely az imperialista háború és a gyűlölt tőkés-földbirtokos uralom elleni harc zászlaját emelte magasra s a nép hatalmát teremtette meg, a hadifogoly tömegekben nagy rokonszenvre és támogatásra talált. A szovjet hatalom szabad, egyenjogú polgárokká nyilvánította a dolgozó hadifoglyokat. Sok városban alakultak forradalmi szervezetek, amelyekben a hadifoglyok százai, nem egy esetben ezrei tömörültek. 1918. március 24-én Moszkvában megalakult az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Magyar Csoportja. Elnökévé Kun Bélát választották, aki elméleti tudása, munkásmozgalmi tapasztalatai alapján a hadifogságban az elsők között tette magáévá a lenini tanításokat, és már 1917-ben tagja lett a Bolsevik Pártnak. Mint a hadifoglyok közötti forradalmi mozgalom vezetője, közvetlen kapcsolatba került Leninnel. Kun Béla mellett Ligeti Károly, Szamuely Tibor, Pór Ernő, Jancsik Ferenc, Rabinovics József és mások voltak a Magyar Csoport kiemelkedő vezetői. Az említettek mindegyike részt vett a háború qíőtt az itthoni szociáldemokrata mozgalomban, s Oroszországban még a Magyar Csoport megalakulása előtt tagja lett a Bolsevik Pártnak. A Magyar Csoportnak hamarosan létrejöttek a helyi szervezetei Szovjet-Oroszország különböző vidékein. Hasonló kommunista szervezetek létesültek az Oroszországba került német, osztrák, cseh és más nemzetiségű hadifoglyok között is. 1918 májusában megalakult a Bolsevik Párt Külföldi Csoportjainak Föderációja, amely a Magyar Csoport vezetőjét, Kun Bélát választotta meg elnökéül. 1
