Századok – 1965

Tanulmányok - A magyar munkásmozgalom története 1914–1918. 1161

1185 A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNET!; Béketárgyalások megindítását javasolta, területi hódítások és hadisarc nélküli béke kötése céljából. A szovjet kormány ,,az emberiség elleni legnagyobb gonosztettnek tartja ennek a háborúnak a folytatását" — mondja a felhívás és .azonnali fegyverszünetet ajánl. E békefelhívás a népek mély rokonszenvét váltotta ki mind az antanthatalmak, mind a központi hatalmak országaiban. A magyarországi lapok is közölték, és új lendületet adott a háborúellenes küzdelemnek. Az uralkodó osztályok a központi hatalmak országaiban azt gondolták, hasznot húzhatnak abból, hogy Szovjet-Oroszország szakított az antanthatalmakkal. Űgv vélték, hogyha a keleti fronton a hadműveleteket beszüntetik, nagyobb erőket összpontosíthatnak a nyugati és déli hadszintérre, s kikényszeríthetik az antanthatalmaktól a kompromisszumos békét. Azt is remélték, hogy az általuk megszállt lengyel és baltikumi területeket annektálhatják. A magyar polgári politikusok jelentős része továbbra is irreálisnak tekintette a központi hatalmak hódító terveit, s úgy vélte, hogy ezek veszélyeztetik a megegyezéses béke kilátásait. Aggódtak amiatt is, hogy a keleti hódítások leleplezik ama állítások hamis voltát, amelyek szerint az Osztrák-Magyar Monarchiának „nincsenek és nem is voltak" annexiós tervei. Attól is tartottak, hogy a hódítási tervek növelnék a nép felháborodását és az orosz forradalom iránti rokonszenvét. A szociáldemokrata pártvezetőség 1917. november 11-én kiáltványban foglalt állást a szovjet kormány békefelhívásához. A kiáltványban közli, hogy az MSzDP vezetősége a szovjet kormány békeprogramját „a maga programjának ismeri el, amelynek haladéktalan megvalósítását minden erejével, szervezettségével, lelkesedésével szolgálni kívánja". Felszólítja a magyar kormányt és a Monarchia külügyminiszterét, hogy fogadja el a felajánlott fegyverszünetet, jelentse ki készségét a béketárgyalások megindítására, és ugyanilyen nyilatkozattételre kérje a központi hatalmak többi kormányát. A szociáldemokrata pártvezetőség az osztrák-magyar birodalom területének megóvása jegyében foglalt állást a szovjet kormány hódítások és hadisarc nélküli békeajánlatához. A német, az angol és a francia szocialistákat ugyanekkor felhívta: „Használják fel erejüket és befolyásukat a kormányok és imperialista osztályok hatalmának megtörésére", viszont a magyarországi proletariátus elé nem állított ilyen harci feladatot. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt ugyanezen a napon, november 11-én nagygyűlést rendezett Bécsben. A gyűlés lelkesedéssel fogadta el az osztrák pártvezetőség határozati javaslatát, amely megállapítja, hogy a háborút be lehet fejezni, ha Németország és Ausztria-Magyarország elfogadja a szovjet kormány békeajánlatát. Felszólította az osztrák kormányt, hogv a központi hatalmak többi kormányával együtt javasolja az antanthatalmaknak is a béketárgyalások azonnali megindítását, s ennek érdekében tegyenek olyan nyilatkozatot, hogy a központi hatalmak nem törekszenek hódításokra és áz általuk megszállt területeket nem akarják „sem annektálni, sem politikailag országaikhoz csatolni". Németországban az Októberi Forradalom győzelme szintén nagy lendületet adott az imperialista háború elleni fellépéseknek. A forradalmi szocialisták Spartakus-szervezetei és más csoportjai erőteljes tevékenységet fejtettek ki a Német Független Szociáldemokrata Pártban, a szakszerveztekben, valamint a forradalmi bizalmiak testületeiben, amelyek az 1916—17. évi sztrájkmozgalmak során jöttek létre.