Századok – 1965

Tanulmányok - A magyar munkásmozgalom története 1914–1918. 1161

1186 A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNET!; A Német Független Szociáldemokrata Párt vezetését továbbra is a cent­risták tartották a kezükben, a forradalmi balszárny tevékenysége és a tömegek gyors balratolódása azonban erősen befolyásolta a párt nyilvános állásfogla­lásait. Üdvözölte a szovjet kormány békeajánlatát, s az Osztrák Szociál­demokrata Párt állásfoglalásához hasonlóan sürgette a német kormányt, hogy fogadja el azt. A Német Szociáldemokrata Párt vezetősége is állást foglalt a szovjet kormány békeajánlatának elfogadása mellett, de nyitva hagyta a kaput a német imperializmus területi követelései előtt. Támogatta a császári Né­metországot abban, hogy a megszállt területek népeit saját fennhatósága alá helyezze. Az antantkormányok elutasították a szovjet békeajánlatot, s a háborút változatlanul a központi hatalmak teljes vereségéig akarták folytatni. Az orosz szövetséges elvesztése számukra nagy hátrány volt, de ezt ellensúlyozta az Egyesült Államok növekvő részvétele a háborúban. Ebben az időben a nyugati fronton az antantseregek újabb és újabb támadásokat intéztek a német had­állások ellen, de a frontot nem tudták áttörni. A szocialista mozgalom balszárnya az antant országaiban is erősödött. A francia kormány kíméletlen terrorral fojtotta el a hadseregben is jelentkező háborúellenes megmozdulásokat. A háború folytatása miatti nagy elégedetlen­ség már 1917 szeptemberében arra késztette a francia szocialista pártot, hogy visszahívja utolsó képviselőjét is a kormányból. Ugyanakkor a francia uralkodó osztályok továbbra is fel tudták használni hódító háborújuk nacionalista elkö­dösítésére azt a körülményt, hogy a német csapatok francia földön álltak. Nagyban fékezte a békéért vívott harcot az is, hogy a német és az osztrák­magyar imperializmus sem volt hajlandó annexió és hadisarc nélküli békére, mert a megszállt keleti területeket meg akarták tartani. * A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1917. november 25-én Budapes­ten nagygyűlést rendezett a szovjet kormány békefelhívásának elfogadásáért. Százezres tömeg vonult a gyűlés színhelyére, a városligeti Iparcsarnokhoz. Viharos lelkesedéssel üdvözölték az orosz forradalmat, és a munkásság önálló politikai cselekvését sürgették. Követelték az általános sztrájk kimondását, a forradalmat, a munkás- és katonatanácsok alakítását. A tömeg határtalan szen­vedéllyel visszhangozta a jelszavakat: „A munkásság teremtsen rendet", ,,A magyar proletárság tanuljon az orosztól." A nagygyűlés szónoka Bokányi Dezső volt. Köszöntötte az orosz elvtársakat, akik „visszaadták az emberiségnek a szocializmusba vetett hitet, bizodalmat és reményt". Üdvözölte a szovjet kormány békeaján­latát és felszólította a kormányt, „valljon nyíltan színt", elfogadja-e a béke­javaslatot. Megállapította, hogy az annexió nélküli békéről beszélnek olyanok is, akik hódítani akarnak. Reagált a munkástanácsok teremtését követelő tömegmegnyilvánulásra, és állást foglalt a fizikai és szellemi munkások tanácsai­nak megalakítása mellett. A gyűlés határozata Budapest munkásságának testvéri üdvözletét kül­di az orosz forradalmároknak és kijelenti, hogy a dolgozó Magyarország velük vállvetve küzd a béke kiharcolásáért. Felszólítja a kormányt, jelentse ki, hogy a Habsburg-monarchia nem akar orosz—lengyel területeket annektálni,

Next

/
Thumbnails
Contents