Századok – 1965

Tanulmányok - A magyar munkásmozgalom története 1914–1918. 1161

1184 A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNET!; továbbá a monarchisták restaurációs törekvései ellen kellett folytatnia. A Kerenszkij-féle offenzívával nyilvánvalóvá vált a nép előtt, hogy az Ideiglenes Kormány folytatja az imperialista háborút. A Bolsevik Párt következetes harca a háború folytatása ellen döntő szerepet játszott a szocialista forradalom erőinek tömörítésében. A Kerenszkij-féle offenzíva összeomlása meggyorsította a forradalmi válság mélyülését. Ez a helyzet a± antanthatalmakat, különösen Anglia uralkodó köreit Kornyilov tábornok monarchista államcsíny-kísérletének segítésére késztette. Kornyilov csapatai 1917. augusztus 25-én vonultak Pétervár ellen. A Kerenszkij-kormány ekkor a Bolsevik Párt segítségét kérte, mert a monarchista reakcióval szemben álló erők zöme a párt mögött tömörült. A Bolsevik Párt harci felhívását követő munkások és katonák egyesült ereje meghiúsította a puccsot. Ez után viszont az Ideiglenes Kormány a monarchisták segítségével próbálta szétverni a szocialista forradalom erőit. A Bolsevik Párt megszerezte a vezetést a munkás- és katonatanácsokban, és befolyása nagyon megerősödött a falvakban is. A párt közvetlen harcot indított a munkásosztály hatalomra jutásáért. 1917. november 7-én .— a pravoszláv naptár szerint október 25-én, innen az „Októberi Forradalom" elnevezés — Péterváron győzött a felkelés, és fellobbantotta a szocialista forradalom lángját az egész országban. 1917. november 8-án összeült Péterváron a Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa, amely a Bolsevik Párt javaslatára kikiáltotta a Szocialista Szovjet Köztársságot és megválasztotta Szovjet-Oroszország első kormányát, a népbiztosok tanácsát s ennek elnökévé Lenint. Az Októberi Forradalom a leninizmus nagy eszmei győzelme a revizionizmus és a centrizmus felett. E győzelem eszmei előkészítője Lenin, aki részletesen kidolgozta a szocialista forradalom elméletét. Megállapította, hogy a kapializmusban az egyenlőtlen fejlődés törvénye érvényesül, különösen egyenlőtlen a tőkés országok fejlődése a monopolkapitalizmus korszakában. A szocialista forradalom ezért nem győzhet egyidejűleg valamennyi országban, hanem „először egyetlen vagy néhány országban fog győzni". Azt is megállapította, hogy a szocialista forradalom nem feltétlenül a fejlett tőkés országokban győzhet először, hanem ott, ahol az imperialista világrendszer láncolata a leggyengébb, s ер pen az olyan kevésbé fejlett ország válhat a leggyengébb láncszemmé, mint Oroszország. E nagy jelentőségű felismerését ma már nemcsak az Októberi Forradalom győzelme jgazolja, hanem az egész további fejlődés, amely a szocialista világrendszer megszületéséhez vezetett. Lenin kidolgozta a proletariátus konkrét harci taktikáját is, amelyet az imperialista háború körülményei között követnie kellett. A Bolsevik Párt az oroszországi proletariátust előbb a cári monarchia, majd pedig a burzsoá hatalom megdöntésére, a munkás-, paraszt- és katonatanácsok szocialista köztársaságának megteremtésére készítette fel. Az Októberi Forradalom győzelme, az első munkás-paraszt állam megszületése óriási hatást váltott ki a népekben világszerte. Lobogó fáklyaként világította meg a nemzetközi proletariátus forradalmi erőinek azt az utat, amely az imperialista kormányok megbuktatásán, a háborút kiváltó kapitalista rendszer megdöntésén, a szocialista forradalom győzelemre vitelén át vezet a béke megteremtéséhez is. A szovjet kormány megalakulásának első napján a békéről szóló felhívással fordult a hadviselő országok népeihez és kormányaihoz