Századok – 1965

Tanulmányok - A magyar munkásmozgalom története 1914–1918. 1161

1183 A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNET!; köthetik meg a megegyezéses békét, amelynek útja nem Bécsen és Londonon és nem is Stockholmon, hanem Zimmerwaldon keresztül vezet." Alpári e cikke az uralkodó osztályaikat kiszolgáló szocialista vezérek leleplezésével a baloldali irányzatot erősítette és ösztönözte önálló cselekvésre. Ebben az időben antimilitarista csoport alakult a Galilei Kör tagjaiból és szindikalista szellemű baloldali munkásokból. E csoport 1917 őszén Szabó Ervin támogatásával illegális harci szervezetet létesített, amely első röplapjában ,,A Zimmerwaldhoz csatlakozott magyarországi szocialisták csoportjá"nak nevezte magát. Vezetői közé tartozott az orosz frontról sebesülten visszatért Sugár Tivadar egyetemi hallgató, Mosolygó Antal, a repülőgépgyári bizalmi, Duczynska Ilona egyetemi hallgató. Illegális röpiratokat adtak ki, amelyek forradalmi harcot hirdettek az imperialista háború ellen. Az első röpirat 1917 októberében jelent meg. Ebben felhívják a munkásokat, hogy ne az imperialista kormányoktól várják a békét, hanem a hadianyaggyártás szabotálásával, sztrájkok szervezésével nehezítsék a hadviselést, és tegyék lehetetlenné a háború folytatását. „Értsük meg végre — szól a röpirat —, hogy nekünk, proletároknak nincs mit tanácskozni hadicélok és békefeltételek felett." Hirdeti, hogy „az egyformán elnyomottaknak és kiuzsorázottaknak Európában is és Amerikában is együttes harcot kell folytatniuk a háború ellèn". Jelszava: „Világ munkásai, világ katonái, egyesüljetek !" A csoport a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, annak eszmei hatására Forradalmi Szocialisták néven folytatta tevékenységét. 1917 folyamán meggyorsult a forradalmi erők fejlődése Magyarországon, lendületet vett a munkásság politikai harca, amelyet nem lehetett a választójogi harc keretei közé szorítani. Sem a munkástömegeknek, sem a parasztságnak, még kevésbé a több mint százezer katonszökevénynek és az őket bújtatóknak nem a választójog volt a fő követelésük, hanem a béke, s haragjuk a háború kirobbantásában bűnrészes monarchia ellen fordult. A szocialista balszárny eszmei és politikai fejlődése meggyorsult, politikai befolyása növekedett. A szocialista mozgalom forradalmi szárnyának különböző csoportjai, erősítve az általános ellenzéki tevékenységet a szociáldemokrata pártban és a szakszervezetekben, a munkásság önálló politikai akcióinak kibonatkozásáért küzdöttek. Tevékenységüknek azonban csak a Nagy Októberi Szocialista. Forradalom adott világos harci célt, nagy lelkesítő erőt és lendületet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme és nemzetközi hatása. A forradalmi munkásmozgalom fellendülése Magyarországon 1917. november 7-én dördültek el Péterváron az Auróra cirkáló ágyúi, s hírt adtak a világnak az oroszországi proletariátus fegyveres felkeléséről. Oroszország munkássága a szegényparasztsággal szövetségben, Lenin pártjának vezetésével megdöntötte a nagytőkések és nagybirtokosok hatalmát, győzelemre vitte a szocialista forradalmat. Az emberiség történetében új korszak kezdődött: megszületett az első szocialista állam. Ezzel megszűnt az imperializmus osztatlan uralma, és megkezdődött a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet nagy történelmi folyamata. A forradalom győzelmét az a szívós küzdelem előzte meg, amelyet a Bolsevik Pártnak a liberális burzsoázia, valamint mensevik és eszer támogatók