Századok – 1965
Tanulmányok - Somogyi Éva: Az 1896. évi választójogi reform Ausztriában 1131
1136 SOMOGYI fiVA második harmadáig, legalábbis szubjektíve nemzetek feletti párt volt, soraiban görzi olaszoknak, krajnai szlovéneknek, galíciai zsidóknak is helyt adott, a 80-as évek végére határozottan német párttá lett.2 2 Mégis a 80-as évek elejétől, egyelőre még a régi liberális párt keretén belül, majd önállóan is olyan irányzatok lépnek fel, amelyek elégedetlenek pártjuk nemzeti toleranciájával, a kuriális szisztéma, választási geometria adta uralmi lehetőségekkel, s radikálisabb nemzeti politikát követelnek; vagy külső segítséggel, vagy az aktív politizálás igényével újonnan fellépő rétegek, közép- és kispolgárság és a parasztság nacionalista irányú nevelésével s politikai szerephez juttatásával, a parlamenti szisztéma átalakítása útján. A német nacionalista mozgalom indulását 1882-től, a linzi program meghirdetésétől szokták számítani.2 3 Ez az a program, amely szakítva a parlamenti honoratior-pártok arisztokratikus politikai gyakorlatával, szélesebb tömegek támogatását keresi. Ausztriában eddig ismeretlen szociális demagógiával lép fel. Követeli a német államnyelv bevezetését, a német hegemónia fokozottabb érvényrejuttatását. E célok megvalósítására a dualista államberendezést alkalmatlannak tartva, Magyarországot csak perszonálunióval akarja a Monarchiához kötni, Galíciának és Bukovinának pedig különleges államjogi helyzetet biztosítana. Az erőteljes nacionalista német politika támogatására a Német Birodalommal szorosabb államjogi kapcsolatok kialakítására törekszik. A nacionalista mozgalom tömegmozgalommá s a parlamentben egyre erősödő tömegpárttá az 1880 —90-es években válik. Ekkorra a szélsőséges nacionalista Schönerer-csoporttól különválva kialakul egy mérsékeltebb nacionalista párt. Míg Schönerer a linzi programot is túllépve nyíltan az Anschluss tervét hirdeti meg, a nacionalista mozgalom másik szárnya, a történeti-politikai lehetőségeket, feltételeket figyelembe véve, nem tör a dualizmus ellen ; csak a kiegyezési szerződések megjavításáért, a magyar quota felemeléséért száll síkra. Szemben a Schönerer-csoporttal, amely Csehországot osztatlanul a német birodalomhoz kapcsolná, az ország nemzeti felosztását követeli. A német nacionalista mozgalomnak ez a szárnya reálisabb politikát folytat. A kül- és belpolitikai lehetőségek helyesebb felmérésével, a „minden belső politikai kérdést a nemzeti ' érdekeknek alárendelni" alapvető jelszavával, elsősorban a középrétegekből széles tömegeket ragad magával. A liberális párt keretéből 1885-ben véglegesen kiváló Deutscher Klub 1887-ben felveszi a Deutschnationale Vereinigung, 1891-ben a Deutsche Nationalpartei nevet. 1897-ben lényegében sikerrel jár az a törekvése, hogy különböző nacionalista szervezeteket magába foglalva birodalmi párttá váljék, s ekkor veszi fel a Deutsche Volkspartei nevet.24 22 Kolmer : i. m. II. köt. 278 — 279. 1. 23 A programot teljes szövegében közli Hencig (Edward, Pichl) : Georg Schönerer und die Entwicklung des Alldeutschtumes in der Ostmark. Wien. 1912.1. Bd. 113—122.1. A program liberális szellemű magyarázatokkal ellátott kivonatos szövege megtalálható Kolmer : i. m. III. köt. 212. s. k. 1. Behatóbb elemzésére újabban Tokody Gyula vállalkozott: Ausztria-Magyarország a Pángermán Szövetség (Alldeutscher Verband) világuralmi terveiben (1890—1918). Bpest 1963 c. munkájában, 86 — 91., 106 — 112. 1. 24 A Deutscher Klub 1885-ös programjáról: Paid Molisch: Geschichte der deutschnationalen Bewegung in Österreich von ihren Anfängen bis zum Zerfall der Monarchie. Jena. 1926. 123 — 125. 1. A párt ekkor még nem egységes, s programja általánosságban a nemzeti kérdések előtérbe helyezése. A Deutsche Nationalpartei 1891-es programjáról Pichl : i.m. IV. köt. 116. 1. A Deutsche Volkspartei programjáról, jellegéről, a Schönerer-
