Századok – 1965
Tanulmányok - Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865–1866. 1099
EÖTVÖS J ÓZSEF POLITIKAI HETILAPJA 1123 szüntetésére. Külkereskedelmünkben — néhány cikket kivéve — nem számíthatunk ipari termékek exportjára. Sajnos csak nyersanyagok, mezőgazdasági termékek és mezőgazdasági iparcikkek kivitelére gondolhatunk. Magyarország kedvezőtlen hitelviszonyain csak a társulás révén tudunk segíteni. Ez lenne az Iparegyesület fő feladata. A tőkefelhalmozás megfelelő példái pedig a Földhitelintézet és az Iparbank. Eötvös igen nagy jeléntőséget tulajdonított az Iparegyesület megalakulásának. Az Ipar bank után most ennek is elnökévé választották (1865 december). Megalakulása után a Politikai Hetilapot az egyesület közlönyévé tette152 és vezércikket írt az Iparegyesület újjászervezése érdekében.15 3 Hasonlóan a reformkorban írott gazdaságpolitikai cikkeihez,1 5 '1 most is erélyesen állást foglalt az ország iparosítása mellett. A mezőgazdaság sem fejlődhet tovább az ipar felemelkedése nélkül. Cikkeiben alkalmatlan eszköznek tekinti a védővámot az ipar fejlődésének elősegítésére. Nem a versenyképes, természetes alapokon nyugvó iparágak virágzását biztosítja. A mesterségesen felnevelt ipar inkább felemészti, mint növeli a nemzeti vagyont. Gyakran „csak a pauperizmust vonta maga után". Eötvös kifejtette a szabadkereskedelem előnyeit, életképes ipart és egészséges nemzetközi munkamegosztást kívánt. A magyar ipar fejlődésébe vetett hitét, a kapitalizmus szabadkereskedelmi politikáját tükrözi cikke. Az egészséges iparpolitika kialakítása, az iparosok szakismeretének, műveltségének emelése az Iparegyesület feladata. Eötvös József nemcsak a művelődéspolitikában, hanem egész politikai szemlé-* letében nagy jelentőséget tulajdonított a társadalmi öntevékenységnek. Klasszikus, liberális gondolkodása ellenszenvet ébresztett benne az állam túlzott beavatkozása iránt. A Politikai Hetilap gazdaságpolitikai cikkeinek fő problémája a protekcionizmus és a szabadkereskedelem hatása az ipar és általában a gazdasági élet fejlődésére. Ezzel a kérdéssel foglalkozott Trefort Ágoston is „Nemzetgazdaságunk és a vámpolitika"15 5 c. cikkében, amely tulaj -152 Keleti Károly : Báró Eötvös József mint az Országos Magyar Iparogyesület elnöke. Pest. 1871. 7. 1. — Itt jegyezzük meg, hogy a reformkorban is a Hetilap volt az Iparegyesület közlönye. Kossuth irányítása alatt állt, akinek egyébként 1845 — 48 között egyetlen sajtóorgánuma. 153 pix, 1. évf. 25, 26. sz. Eötvös: Kisebb ezikkek. 310 — 315. 1. „Az ipar valamely ágának mívelésére a nyers-anyag, a tőkék, a szükséges munkaerő, az iparosok képessége s a vásár megvan, csak szabadság kell, hogy az iparnak ezen ága felvirágozzék . . . .Miután hazánk egyes nyersterményeket, melyek az ipar nevezetes ágainak alapjául szolgálnak, olcsón, jól s nagy mennyiségben állít elő; miután hazánk több részeiben a létező munkaerő a földmívelós által el nem foglalható s ezért a napszámos olcsó; miután épen itt a vízi erő s tüzelő anyag roppant, még fel nem használt kincseivel bírunk; miután épen az ipar azon ágai számára, melyeknek nyersanyagát mi magunk állítjuk elő, magában az országban nagy vásárt találunk, mely most a külföldről láttatik el; miután oly tartományok szomszédságában élünk, melyek a műveltség alantabb fokán állva, ezen ezikkeket szintén a külföldről hozzák he, s így csak közlekedési eszközeink tökéletesítése szükséges, hogy itt a távolabbi külfölddtel előnyösen versenyezhessünk, főkép oly czikltekkel, melyeknél nagyobb súlyok miatt a vitel távolsága az árban tetemes különbséget tesz; miután végre napjainkban a tőke oda fordul, hol nagyobb s biztosabb jövedelemre számolhat, s így iparunk azon ágai, melyek haszonnal mívelhetők, a külföld tőkéire számolhatnak; kétségtelen előttünk az, hogy az ipar bizonyos ágaira nézve hazánk már jelenleg is csaknem minden szükséges kollókekkel bír, s hogy azok eddig csak azért nem fejlődtek ki, mert helyzetünk ezen előnyeit részint nem ismertük, részint felhasználni nem tudtuk". 154 Agricola levelei a Pesti Hírlapban (1845). Eötvös:-i. m. 155 PH, 2. évf. 16. sz.
