Századok – 1965
Tanulmányok - Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865–1866. 1099
1124 ANTALL -JÓZSEF donképpen Kautz Gyula156 azonos című művének az ismertetése és bírálata. Központi tárgya a szabadkereskedelem és a vámpolitika, valamint az osztrák vámrendszer hatása Magyarországra. Támogatja a Magyarország és Ausztria között fennálló vámvonal eltörlését, az osztrák adó- és pénzügyi rendszer bevezetése nélkül. Noha a vámkérdés és a szabadkereskedelmi politika volt Eötvös és a Politikai Hetilap nagy dilemmája, számos más kérdésben is meghatározta álláspontját. Rendkívül érdekes kísérletbe kezdett a szerkesztőség, amikor gazdasági és szociográfiai rovatot nyitott az egyes vidékek problémáinak megvitatására. Felhívást intéztek a lap barátaihoz, hogy nyújtsanak támogatást egy-egy vidék leírásával. Az első cikk Békés megyéről15 7 készült. Szerzője ismeretlen, azonban nincs kizárva, hogy Keleti Károlyt, esetleg Trefortot sejthetjük mögötte. ,,A vármegye birtokviszonyainak legfőbb sajátossága a nagybirtok uralkodó szerepe (Harrukern ivadékok). Hiányzik az ipar, de fejletlen a mezőgazdaság is. Kevés az állat, aminek következtében nem is trágyáznak. Mi kellene a fellendüléshez? Trágyázás, mélyebb szántás, gépek alkalmazása a vetésnél, állattenyésztés, sertéshizlalás, valamint földmívelő iskolák, a földadó leszállítása. Nagy szükség lenne népbankokra, hasonnemű pénzintézetekre, hogy földmívelő népe az uzsorától felszabadítassék". Ne csak búzát termeljenek, hanem olyat, ami „kis területen nagy jövedelmet ad": ipari növényeket, szőlőt stb., valamint „hústermelésre kell magukat az eddigieknél nagyobb mértékben vetni". Új piacokat és jó közlekedésen alapuló országos kereskedelempolitikát kell kialakítani. Az alföldi és fiumei vasút kiépítése „életkérdés". Nem elég a vasútvonalak Pestre koncentrálása. ,,E vonal számunkra kőszenet is fog hozni és el fogja szoktatni népünket a trágyaégetéstől." A szárazság ellen csatornázással és öntözéssel védekezhetünk. De még ez is kevés, ha nem oszlatjuk el a nép tudatlanságát. Ezért igen fontos a népművelés. Figyelemre méltó Békés megyéről alkotott végső politikai konklúziója. „Békésmegye a nagybirtokok vidéke, minek folytán aristocraticus vidéknek- lehetne tekinteni." De vannak nagy községei és mezővárosai, így „egyszersmind demokratikus jellemű, minek természetes következménye, hogy a politikában szabadelvű irányokat követ, társadalmi téren hive a haladásnak". Trefort Ágoston kedvenc tárgya, üzleti vállalkozásának színtere: a vasútépítés. Ismertette15 8 az OMGE közgazdasági szakosztályának az olcsó vasutakról'szóló kiadványát. Nem várhatunk addig, hogy „a létező forgalom előidézi a vasutat". De nem jöhet létre társadalmi alapon, magánosok erejével sem, „csak az állam által és subventioja mellett". Visszatért Trefort e tárgyhoz, amikor összeült az országgyűlés. „Vasúti ügy s országgyűlésünk" című írásában159 leszögezte, hogy „közgazdasági fejlődésünk . . . egyik elutasíthatatlan feltétele a vaspálya". Legyen vezérelv a vasúthálózat kialakításánál a különböző gazdasági értékű területek összeköttetése. Az Alföld érintkezése â kialakuló iparvidékkel, a tengerparttal világossá tette kereskedelmi szerepét. Lónyay Menyhért, a későbbi magyar és közös pénzügyminiszter, majd miniszterelnök vezércikkben16 0 szállt síkra a pénzügyi kérdés rendezése érdekében. Üzleti tevékenysége, gyanús vállalkozásai azonban sokat ártottak 166 Eötvös: Naplójegyzetek. 49. 1. 157 PH, 2. évf. 1. sz. 158 Uo. 9. sz. 159 Uo. 18. sz. 160 PH. 1. évf. 9. sz.
