Századok – 1965
Tanulmányok - Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865–1866. 1099
1120 ANTALL -JÓZSEF Kerkápoly válaszolt a belgrádi lapnak. Kifejtette a későbbi nemzetiségi törvényben kodifikált „politikai nemzet" fogalmát. A magyar állam minden polgára — függetlenül nyelvétől és nemzetiségétől — tagja a magyar politikai nemzetnek. Az ország területi sérthetetlenségének kimondása elzárta az utat a szomszédos államok által kívánt megoldás, de a kompromisszum elől is. „Békés megoldásához csak egy kis józanság és jóakarat lenne szükséges, de mit ér, ha éppen ez nem található."13 4 Noha Eötvös ragaszkodott nemzetiségi politikájában a történelmi Magyarország területi sérthetetlenségéhez, a Birodalom nagyhatalmi állásának védelméhez, álláspontja mégis lényegesen eltért ^ a későbbi erőszakos kormánypolitikától. Szerepe ismeretes a kiegyezés után megszavazott nemzetiségi törvény megfogalmazásában,13 5 amelynek legnagyobb hibája végrehajtásának mellőzése volt. Eötvös és Deák szabadelvű, mérsékelt irányelvei nem feleltek meg Tisza Kálmán és utódai korlátolt, tettekben és még inkább szavakban sértő politikájának. IV. Magyarország feudális elmaradottsága, az ipar fejlesztése és a polgárosodás elősegítése a gazdaságpolitika területére csábította a kor legkiválóbb politikusait. Nem elég, ha a reformkor nyitányára, Széchenyi Hitel-ére (1830) vagy Kossuth, Batthyány, Vajda Péter, Klauzál közgazdasági tevékenységére gondolunk. Az ország kapitalista jellegű átalakításáért, a polgárosodásért folyó küzdelemben, különösen pedig a nemzetgazdas4gi kérdések elméleti vizsgálatában, ismét a centralisták szerepét kell kiemelnünk. Elsősorban Eötvös József13 6 és Trefort Ágoston munkásságát. Hasonlóan az állam átalakításáért folyó küzdelmükhöz, részt vettek a nemzetgazdasági reformtörekvések kialakításában is. Tevékenységüket folytatták a kapitalista fejlődés kibontakozó szakaszában, a provizórium és a dualizmus korszakában is.13 7 Eötvös naplójában is megfogalmazta a gyakorlati közgazdásszal szemben támasztott követelményeket: „Kevés úgynevezett genialitás, de annál több természetes ész és józan felfogás."13 8 Eötvös József — naplója tanúsága szerint — 1865 nyarán látogatást tett az Alföldön. A rossz terméskilátások, az árak emelkedése veszélyes előjelnek tűnt. Felhívta a figyelmet a kereskedők roppant nagy nyereségére, „amelyet a kapitalista nálunk uzsora által szerez".13 9 Az ország gazdasági nehézségeinek fő okát a tőkehiányban látta. Ezért nem fejlődött ki iparunk, 134 Eötvös: Naplójegyzetek. 113. 1. 135 1868. évi 44. te. (Oratz Gusztáv: A dualizmus kora. I. köt. 69 — 88. 1.) 136 1848 előtt a Pesti Hírlapban fejtette ki gazdaságpolitikai, iparfejlesztési programját. Agrieola levelei. Eötvös József : Kisebb politikai czikkek. Bpest. 1903. — A polgárosodás kérdésével foglalkozik Sőtór (Nemzet és haladás. 287 — 294. 1.) is. Szembeállítja Petőfi, Arany és Erdélyi programját, akik a nép felemelését akarták a 40-es években, Eötvös, Kemény és Gyulai polgárosító törekvéseivel, akik viszont a nemesség polgárosodásának fontosságát hangsúlyozták az 50-es években. 137 Lederer Emma: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon. Bpest. 1962. {Eötvös üzleti kísérleteiről, Trefort válalkozásairól Lederer, Lukács és Sőtér munkáin kívül Eötvös naplója is számos megjegyzést tartalmaz.) 138 Eötvös : Naplójegyzetek. 47. 1. 139 Uo. 104 — 107. 1.
