Századok – 1965
Tanulmányok - Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865–1866. 1099
EÖTVÖS J ÓZSEF POLITIKAI HETILAPJA 1121 ez akadályozta meg a közlekedési eszközök elterjedését, ennek hatása tükröződött vissza a mezőgazdaság elhanyagoltságában is. „Nemzet gazdászati szempontból egész feladásunk abban áll: megszerezni a kellő capitálisokat." Ettől függ egész gazdasági életünk, különösen pedig szabadkereskedelmi politikánk sikere. Kétségtelen, hogy „a vámvédelem egyes industriák emelésére nagy befolyást gyakorol", nálunk azonban céltalan lenne. „Nem védvámok segíthetnek industriánkon, hanem csa'k oly intézkedések, amelyek által a hazában forgó tőke megszaporítatik."14 0 Ennek leggyorsabb módja — álláspontja szerint —, ha a szabadkereskedelem révén a külföldi (nem osztrák) tőke behatol az országba. Széchenyi nagy érdeme, hogy az ország újjászervezésének kiinduló pontjává a ,,hitel"-t tette. Nagyban gátolta az előrehaladást az „olcsó pénz" hiánya. Két fontos intézkedésre van szükség: „l-o: Hogy a hitelintézet operatioit kiterjessze az által, hogy hitelét a kissebb birtokosnak is megnyitja, mi úgy eszközölhető, ha a kissebb birtokosokra nézve a kölcsönös jót állás elve hozatik be s ezek együtt vesznek fel kölcsönöket. — 2-o: A takarék pénztárak és . . . segélyező intézetek szaporítása." Gazdaságpolitikai fejtegetése végén Eötvös megjegyezte: „ezekre főtekintettel leszek lapomban".141 Eötvös gazdaságpolitikai felfogása — birodalmi tekintetben — Széchenyi István programjához állt közelebb és ellentétben volt Kossuthéval. Ausztriával „anyagi érdekeink eddig is a legszorosabb összeköttetésben álltak".14 2 Magyarország nyersterményeit eddig is Ausztriában adta el, míg hazánk az osztrák iparnak volt biztos piaca. Ezt úgy kell átalakítani, hogy összhangba kerüljön a magyar érdekekkel, mivel eddig csak Ausztriának vált előnyére. Eötvös felfogása — ebben a kérdésben — kétségtelenül az árutermelő nagybirtok érdekeit tükrözte. A Politikai Hetilap közgazdasági rovatát Trefort és Keleti Károly vezette. Munkatársuk Cserei Manó volt. Eötvös — mint korábban láttuk — inkább általános politikai kérdésekről írt. Naplójának és levelezésének tanúsága szerint azonban maga határozta meg gazdaságpolitikai alapelveit és utána kidolgoztatta munkatársaival. A Politikai Hetilapban megjelent cikkek szemlélete is mutatja, hogy Eötvös és politikai hivei a klasszikus kapitalizmusban kibontakozó szabadkereskedelmi politikának voltak a hívei. Nemzetgazdasági elképzeléseik Adam Smith és a fiziokraták tanításaira vezethetők vissza.143 Mereven elutasították — a Kossuth Lajosra is nagy hatással levő — Fr. List „neomerkantil" protekcionista gazdaságpolitikáját.144 Keleti Károly a lap első számában, „A nemzetgazdaság helyzete a mai államban" címen írt cikket. Megvizsgálta az állami beavatkozás és az egyéni kezdeményezés arányát. Nem várhatunk mindent a kormánytól ! „Kijelölni a tért, melyen az egyéni tevékenység sikerrel működhetik, meghányni azon nemzetgazdasági kérdéseket, melyek megoldását törvényhozásunktól várjuk: ez legyen lapunk e rovatának föladata."14 5 110 Uo. 106.1. V 141 Uo. 107. 1. ' 142 Uo. 197 — 198. 1. 143 Mátyás Antal: A polgári közgazdaságtan rövid története a marxizmus létrejötte előtt. Bpest. 1961. 228. 1. 144 Fr. List: Das nationale System der politischen Ökonomie, 1841. Naplójában megjegyzi Eötvös, hogy a protekcionista vámrendszer ismert szakírója, Fr. List milyen rossz benyomást tett rá. Uo. 47 — 48. 1. 145 PH, 1. évf. 1. sz.
