Századok – 1965
Tanulmányok - Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865–1866. 1099
1118 ANTALL -JÓZSEF forrja ki magát az ellenzés a munkás es gazdája között."122 Apponyi idézte fel emlékirataiban Eötvössel folytatott beszélgetését 1867 táján, amikor a munkáskérdésről szólva megtárgyalták ,,a munkás helyzetének szánalmas inferioritását ... a tőke birtokossal szemben". Eötvös a munkásság jogainak érvényesülését, az emberibb élet kivívásának eszközét csak a társulásban, ezek ellensúlyozó erejében látta. „Még nem voltak Magyarországon szakszervezetek — de a költőbölcsész szemei előtt már megjelent a jövő látománya."12S Eötvös szociálpolitikájának megvilágítása, a munkáskérdés vizsgálata után vessünk néhány pillantást a szocializmusról és a kommunizmusról vallott nézeteire. A fennálló társadalmi rend védelmében, a forradalomtól való rettegésében fogant-álláspontja hozzátartozik politikai és államépítő koncepciójához. A „communismus" kísértete — ahogy a Kommunista Kiáltványban is olvashatjuk — már évtizedekkel előbb megriasztotta a polgári rend védelmezőit.12 4 Éles harc bontakozott ki a védekezés módszerében a klérus és a szabadelvű politika képviselői között.12 5 Eötvös az „Uralkodó eszmék"12 6 ben vetette először részletes vizsgálat alá a szocialista tanításokat. Hamis vádaskodással nem lehet a „fenyegető veszélyeket" elhárítani. A „communismus" győzelme nem lehetetlen, ez azonban „csak úgy lehetséges, ha az államot korlátlan hatalommal ruházzuk fel". Jóval később, a Politikai Hetilap megjelenése időszakában (1865 szeptember) ismét foglalkoztatta ez a kérdés. „Azt nem tagadhatja senki, hogy azon czél, melyet minden socialisticus iskolák kitűznek, szép és nemes és csak korlátoltság teheti fel: azok, kik tanaikat hirdetik, csak ámítani akarnak." Az egyéni szabadság érvényesítése néha ellentétbe kerül a közösség érdekeivel. A polgári társadalmi rend feladata azonban, hogy emelje a nép anyagi és művelődési viszonyait, hiszen ,,a kérdés csak az, váljon a jelen rendszer, mely az egyényi szabadság és birtok fentartásán alapszik, vagy azon organismusok béhozása. melyeket az új iskola ajánl, biztosítja-e a nagyobb számnak anyagi és szellemi jólétét." A kérdést csak „az elvek practicus alkalmazásának" tapasztalata alapján lehet lemérni. A jólét a termelt javak „bőségétől függ", ami viszont csak munka révén jön létre. „Mi erősebb indok a munkához: a birtok vágy, vagy a kormány 122 PH, 1. évf. 1. sz. 123 Apponyi Albert: Emlékirataim. Ötven év. Bpest. 1922. 20. 1. 124 Mátrai László: A „doktrinerek", a marxizmus első magyarországi ellenfelei. Magyar Filozófiai Szemle, II. 3 — 4. sz. — Eötvös a ,,communismus"-ról és a szocialista eszmékről Írottakat elsősorban Fourier, Cabet és Proudhon műveinek ismeretében fogalmazta meg. Marx és Engels tevékenysége kevéssé volt ismeretos előtte. 125 A szabadelvű politikusok véleménye szerint a jólét, a politikai szabadságjogok és a művelődés kiterjesztése akadályozza meg a „communismus" győzelmét. Még 1846-ban jelent meg báró Dercsényi János könyve: Tanulmányok a kommunizmusnak egy humánus ellenszeréről, avagy a népgazdászat, a népoktatás és a nép politikai életének humanitási rendszeréről. Hasonló álláspontot foglalt el Eötvös, amikor a kiegyezés után a népiskolai törvény elfogadására sürgette Ferenc Józsefet: „Ábrándos rajongók vagy lelkiismeretlen izgatók mindig a népnek alsó,legtanulatlanabb osztályára képesek hatni." Eötvös József ismeretlen írása — (Közli: Antall József). Pedagógiai Szemle, 1967. 1. sz. 38. 1. — Ezzel szemben a klérus képviselői éppen az ellenkezőjót hirdetik. 1868-ban, Eötvös javaslata ellen szervezett gyűléseken, hirdetik: „tanonczaink gyenge tehetségei hosszú ideig ne terheltessenek a napi oktatással". O. L. Országgyűlési iratok. 1868 — 4744. — A pannonhalmi főapát pedig feltette a kérdést a népiskolai törvényjavaslat vitájakor: „Vannak, kik az iskolakényszert úgy tekintik, mint első lépést a communismus felé — nem igaz-e !" Az Országgyűlés Főrendiházának jegyzökönyve. Pest. 1869. 549. 1. 126 Eötvös: i. m. 1. köt. 310-318. 1.
